Magyar Katolikus Lexikon > M > marokkói vértanúk


marokkói vértanúk: az első ferences vértanú misszionáriusok, név szerint Berárd, Péter, Ottó áldozópapok és Accursius, Adiutus laikus testvérek. - Az elsők között lettek Assisi Szt Ferenc követői, aki 1219: →Marokkóba küldte őket a muszlimok térítésére. Útjuk Spo-on és Port-n át vezetett. A csoport vez-je, Vitál testvér Aragóniában megbetegedett, s a vezetést az arabul is beszélő Berárd vette át. Coimbrában (Port.) II. Alfonz kir. nagy tiszt-tel fogadta őket. Alenqueren keresztül érkeztek Sevillába (Spo.). Itt találkoztak először arabokkal, s a mecsetjükben kezdték hirdetni az evang-ot. Letartóztatták, Marokkóban, majd Marrakech városában tartották őket fogságban. Mivel a misszionálást itt sem hagyták abba, többször megbotozták, majd 1220. I. 16: a kir. maga fejezte le őket. Amikor Szt Ferenc vtságuk hírét vette, így szólt: „Most már biztosan mondhatom, hogy van öt kisebb testvérünk”. - Holttestüket Coimbrába vitték. Padovai (Szt) Antal a ~ ereklyéi láttán határozta el, hogy ferences lesz. Sírjuknál sok csoda történt. IV. Sixtus p. 1481. VIII. 7: avatta őket szt-té. Ü: jan. 16. **

BS II:1271.