Magyar Katolikus Lexikon > M > magyar pártok a Délvidéken


magyar pártok a Délvidéken: Mo. földarabolása után csak évek múlva alakíthatták első politikai szerveződésüket. 1922. IX. 17:  Zentán  az Országos Magyar Párt tartotta alakuló gyűlését. 1924, majd 1927: tiltotta be átmenetileg a szerb hatalom, 1929. I: a kir. diktatúra bevezetésekor föloszlatták. Működését minden eszközzel akadályozták: a tagokat megpróbálták megfélemlíteni, a korteskedőket szervezett bandákkal megverették, a jegyzőkv-eket, tagnyilvántartásokat elkobozták, a m. neveket a választási névjegyzékekből törölték. Az Orsz. M. Párt 1926: kényszerű paktumot kötött a szerb Radikális Párttal, aminek eredményeként előbb Várady Imre, majd Strelitzky Dénes és Nagy Ödön bejutott a délszláv parlamentbe. A helyi képviselőtestületekben a párt kiharcolta a m. nyelvű fölszólalás jogát, több beadványban leírta a délvidéki m-ság megújuló sérelmeit a Népszövetség genfi központjában. A baloldali/oktobrista (szerbbarát) m. szerveződések „az urak pártjának” nevezték és gáncsolták, noha szervezői és vezetői között az értelmiségé volt a többség. A m. párt 7 éves működése alatt nem tudta megnyerni a Délvidék nincstelen munkásainak tömegeit, ellensúlyozni körükben a baloldali propagandát. - A visszacsatolásig, 12 esztendőn át pol. képviselet nélkülivé tették a délvidéki m-ságot, noha az újvidéki bánsági tanácsban őket számaránya alapján 19 hely illette volna meg, mindössze 2 képviselője volt, az 1938. XII. 11-i választásokon egy m. sem juthatott mandátumhoz. - 1941. IV: a visszacsatolás után az 1941:20. tc. alapján a Délvidékről 26 képviselőt (közöttük a szerbek szószólóját, Milán Z. Popovicot) behívták a m. ogy-be, ahol 1942. II: foglalták el helyeiket (1945/46: közülük azokat, akiket sikerült elfogniuk, a szerbek kivégezték). 1945-89: a komm. pártállam mindenféle önálló m. pol. szerveződést megakadályozott. - 1989. XII. 18: alakult meg az a kezdeményezőbizottság, amely 1990. III. 31: Doroszlón 149 küldött részvételével megalakította a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét: eln. Ágoston András, aleln. Hódi Sándor és Vékás János. A VMDK 1990. IX. 29: Adán megtartotta I. kongresszusát, és az év végére 13 körzeti szervezettel rendelkezett, XII. 9: a választáson a m szavazópolgárok 80 %-ának szavazatával 8 képviselőt juttattak a parlamentbe. Az 1991. IV: közvetlenül a délszláv háború kiterjedése előtt megtartott szabadkai II. kongresszuson 1944 óta először énekelték el a Délvidéken nyilvánosan a m. himnuszt. A szervezetnek több mint 30 ezer tagja volt ekkor. A háború kitörése után a VMDK tartotta a lelket a szerb érdekekért mészárszékre hurcolni próbált, menekülő délvidéki m-ságban, noha a hatalom a szervezet puszta létét is fenyegette. A VMDK közben kidolgozta ún. háromszintű - területi, kulturális, személyi - önkormányzat-tervezetét, amelyet a háborús események a szervezettel együtt elsodortak. 1994: a VMDK vezetése elleni sorozatos egységbontó belső és külső bal-liberális támadásokkal sikerült a szervezetet több m. pol. tömörülésre bomlasztani. Így jött létre a Vajdasági Magyar Szövetség (elnöke Kasza József), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (elnöke Ágoston András), a „maradék” VMDK (elnöke Páll Sándor) és több kisebb m. pol. szerveződés. A legjelentősebb VMSZ kapcsolatokat ápol a szerb hatalommal, és vezetői kezdeményezésével és részvételével jött létre 2002. X: a Magyar Nemzeti Tanács.  Dom.L.

Domonkos László: M-ok a Délvidéken. Bp., 1992. - Botlik József-Csorba Béla-Dudás Károly: Eltévedt mezsgyekövek. Uo., 1993. - Csuka János: A délvidéki m-ság tört. 1918-1941. Uo., 1995. - Mirnics Károly: Kis-Jug. hozománya. Uo., 1996. - Hódi Sándor: Légüres térben. 10 évi küzdelem a délvidéki m-ságért. Tóthfalu, 2001. - Arday Lajos: M-ok a Délvidéken, Jug-ban. Bp., 2002.