Magyar Katolikus Lexikon > M > magyar király címei


magyar király címei: I. (Szt) Istvántól (ur. 997-1038) kezdődően Rex Ungarorum v. Rex Pannoniae néven címezte a m. kir-t a pápai és a ném-róm. császári kancellária és a korabeli írók is. - I. (Szt) László (ur. 1077-95) és Könyves Kálmán (ur. 1095-1116) a Rex Ungariae c-et is használta. Kálmán 1102-től Isten kegyelméből Mo., Horváto. és Dalmácia kir-a. Halála után a Rex Ungariae, 'Magyarország királya' cím állandósult. - II. Béla (ur. 1131-41) Bosznia feletti uralma jeleként 1137: fölvette a Ráma kir-a c-et (Bosznia legdélibb tart-áról). - Imre kir. (ur. 1196-1204) 1201: Szerbia kir-a. - II. András (ur. 1205-35) 1205: Halics és Ladomér kir-a. - IV. Béla (ur. 1235-70) a trónraléptekor Kumánia kir-a. - Károly Róbert (ur. 1308-42) 1328: nagyapja, Róbert nápolyi kir. halála után bejelentette igényét a salernói hgségre és a szentangyalhegyi uradalomra, és XXII. János p. hallgatólagos engedélyével fölvette a priceps salernitanus et dominus honoris ac montis Sancti Angeli c-et. - I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) 1348: bevonult Nápolyba, s a trónt elfoglalva címei közé iktatta a Szicília és Jeruzsálem királya, Apulia hercege és Capua fejedelme c-eket. - A m. kir-ok 1918-ig, a kirság megszűnéséig egyetlen címükről sem mondtak le, de a Habsburg kir-ok számos más címet is használtak. I. Lipót (ur. 1657-1705) 1702. VIII. 30: Bécsben kiadott okl-ében így nevezi magát: „Nos Leopoldus divinae favente clementia electus romanorum imperator semper augustus, ac Germaniae, Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae, Slavoniaeque rex, archidux Austriae, dux Burgundiae, Styriae, Carinthiae, Carniolae, marchio Moraviae, dux Luxemburgiae, Superioris et Inferioris Silesiae, Wirtenbergae et Thecae, princeps Sveviae, comes Habspurgi, Tyrolis, Ferretis, Kiburgi et Goritiae, landgravius Alsatiae, marchio Sacri Romani Imperii, Burgoviae ac Superioris et Inferioris Lusatiae, dominus Marchiae, Sclavoniae, Portus Naonis et Salinarum.” B.A.