Magyar Katolikus Lexikon > M > magyar katonai tisztképzés


magyar katonai tisztképzés: Fiataljaink Mohács előtt a katonai ismereteket a gyakorlatban sajátították el. A 7-14 é., majd 14-18 é. ifjak a kir., főúri és főpapi udvarokban a fegyverforgatás mestereinek irányításával sajátították el az udvari életet s a hadi mesterséget, lovagi tornákon gyakorolták a tanultakat. Árpád-kori királyfiak és főnemesek fiai sokszor főpapi udvarokban nevelkedtek. Főpapjaink birtokaik arányában katonaságot tartottak. A kir. kíséretében részt vettek hadjáratokban, ahol az ifjakat tisztekké nevelték. II. Géza (ur. 1141-62) 16 évesen vezette a Henrik osztr. őrgr. elleni hadjáratot, IV. (Kun) László (ur. 1272-90) is 16 éves a morvamezei csata idején. A katonai neveléshez az udvari lovasság, ill. az udvari apródok intézménye biztosította a keretet. Anonymus szerint a lovagi tornák mellett a vadászat volt az, ahol az előkelő ifjak, megtanulván a fegyverek használatát, fölkészültek a katonai életre. I. (Szapolyai) János (ur. 1526-40) pl. kitűnő céllövő volt. A 16-17. sz: a több mint 1000 km hosszú végvári rendszerben tartóztatták föl a tör. terjeszkedést. Tudásukat a portyázások, végvári helyőrségi szolgálat tapasztalataiból merítették. A tisztképzés célja elsősorban a harc sikeres megvívásához szükséges ismeretek elsajátítása volt. A lovasság tisztjei az előkelő nemesek fiaiból kerültek ki. A gyalogos tisztek közrendűek voltak, harci sikereik elismeréseként szereztek nemességet. A 10-12 é. nemesi ifjak főúri udvarokban nevelkedtek. Alapvető ismereteket (írás, olvasás, latin, grammatika, számolás) sajátítottak el, de ném., ol., esetleg tör. nyelvet is tanultak. Állóképességük fokozására 12 é. kortól a futást, birkózást, úszást, vívást, lovaglást, lövészetet gyakorolták. Elsajátították a végvidék közigazg. gyakorlatát. Megtanulták a kopjatörést, a m. huszárság jellegzetes harcmodorát, 16 é. kortól portyákon is részt vehettek. Gyalogos tisztek, hajdúk, darabontok tapasztalatai alapján a harcok során szerezték meg tudásukat. Tiszteket csak a lovasságnál képeztek. Magas szintre fejlődött a könnyűlovassági harcmodor. 1618-48: a →harmincéves háborúban használták először a tiszt elnevezést. A nemesség állandó hadkötelezettsége miatt a nemesi ifjakat fölkészítették a katonai szolgálatra. A 17. sz: Ny-Európában már állandó, jól képzett, központilag irányított hadseregeket tartottak fegyverben. Zrínyi Török áfiuma és Vitéz hadnagya szerint ilyen tisztképzés nálunk még nem honosodott meg, a Rákóczi-szabharcban (1703-11) a tisztképzést a katonai táborokban és hadjáratokban végezték: „tisztek bajtársaik és följebbvalóik példáin formálódnak, két három hadjárat után jól beletanulnak”. A könnyűlovasságot remekül megszervezték, de a nehézgyalogság szinte hiányzott, probléma volt a felső katonai vezetés megszervezésével. A nehézgyalogság és a szakképzett főtisztek hiánya hozzájárult a szabharc elvesztéséhez. A 17. sz. végétől, a 18. sz. elejétől Ny-on az állandó hadsereg jelentősége egyre nőtt. A Monarchiában állandóan fejlesztették, bővítették a →határőrvidéket, ott katonáskodó szabad parasztok éltek. 1745-től a cs-kir. állandó hadsereg vált meghatározóvá. Zsoldfizetés ellenében a katonáskodás tartós, megélhetést adó mesterséggé vált. Az ezredtulajdonosok felelősek voltak egységükben a katonák fölvételéért, kiképzéséért, hadikészültségéért. A szervezés tizedes irányításával tizedaljban történt. 6-10 tizedaljat a hadnagy irányított. A század élén kapitány állt. 8-10 századból az atter (őrnagy) képzett ezredet. 2-3 ezredet generális-főstrázsamester (vezérőrnagy) irányított. 1717. XII. 24: az uralkodói pátens mérnök-tiszti iskola létesítését rendelte el. 1751. XII: Mária Terézia (ur. 1740-80) Bécsújhelyt katonai akadémiát alapított. Növendékeinek Bécsben katonai előkészítő isk-t létesített. Létrehozta a →magyar királyi nemes testőrséget, szakirányú tisztjeinek, a műszakiaknak, majd II. József (ur. 1780-90) 1785: az egészségügyieknek Cs. és Kir. Katonai Orvos-Seborvosi Akadémiát létesített. A m. katonák tiszti képzése ezekben az int-ekben történt. 1790: az ogy. biztost jelölt ki egy m. tisztképző akad. tervezetének kidolgozására. Az 1800-as évektől törekedtek egy magyar hadi akadémia megvalósítására, hogy a fr. háborúk alatt földuzzasztott hadsereg m. ezredei és a nemesi fölkelés részére m. tiszteket képezzenek (→Ludovika Akadémia). - 1945 u. a m. hadsereget a megszállók szovjet katonai elvek szerint többször átszerveztették. A Kossuth Lajos Katonai Főisk. 1945-58: a Ludovika Akad. épületében, 1958-tól Szentendrén működött, gépesített lövész, harckocsizó, tüzér-, rakétás, határőr tiszteket képeztek 4 évf-on. A Zalka Máté (1991-től ismét Bólyai) Katonai Főisk. híradás-, rádió-, gépjárműtechnikai, hadtáp szakra képez tiszteket. A Kilián György Repülő Műszaki Főisk. Szolnokon repülő-műszaki, vadász és felderítő tiszteket képzett. A NATO-kívánságoknak megfelelő átszervezéskor a hazai katonai felsőoktatást (18-23 évesek számára) 1996. IX. 1. óta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Kara, a már főisk. végzettségűek számára a Vezetés- és Szervezéstudományi Kara (4, 6, ill. 10 féléves képzéssel) végzi. Ho.L.-88

Lahner György: A m. kir. honvédségi Ludovika Akad. tényleges állománybeli tisztképző tanf-a. Bp., 1888. - Bachó László: A m. kir. Honvéd Ludovika Akad. tört. Uo., 1932. - Halmai Tibor: A m. kir. hadapródisk. tört. Cleveland, Oh., 1955. - M. Szabó Miklós: A m. kir. honvéd légierő a II. vh-ban. Bp., 1987. - Ráskay PáI: Középisk. honvéd nev. és képzőint-ek 1918-1945. Uo., 1994. - Új Honvédségi Szle 1996:12. (Gutai Katalin: A m. tisztképzésről az 1100. évford-n)