mérki apostoli kormányzóság, 1928-1939: egyházkormányzati terület a →szatmári püspökség magyarországi részén. - A →trianoni béke után Mo-on maradt 13 szatmári pléb. (Csenger, Fehérgyarmat, Jánk, Márokpapi, Mátészalka, Mérk, Nyírcsaholy, Papos, Pusztadobos, Szatmárcseke, Vállaj, Vitka, Zajta) 18 pappal. A Csonka Szatmár területén sem kat. középisk., sem szerzetesház nem volt. - 1922: Boromissza Tibor szatmári mpp. Székely Gyula mérki plébánost esp-sé, 1923: ppi helynökké nevezte ki. Az új helynök a ter-et két esp. kerületté szervezte: Szamoson inneni (jobb part) Csenger, Fehérgyarmat, Jánk, Márokpapi, Szatmárcseke és Zajta; Szamoson túli (bal part) Mátészalka, Mérk, Nyírcsaholy, Papos, Pusztadobos, Vállaj ésVitka pléb-kkal. Új lelkészséget létesített 1925: Csegöldön, 1926: Zsuzsannamajorban és Vásárosnaményban. - 1928. VII. 17: a ter-en a Szentszék apostoli kormányzóságot létesített. Ap. kormányzója Székely Gyula, aki a káptalant helyettesítő, tanácsadó szerepet betöltő egyhm. tanácsot (consilium diocesaneum) nevezett ki. A nagyecsedi és beregsurányi lelkészség megalapítása (1928) után a pléb-kat 3 esp. ker-be osztotta: mátészalkai (Mátészalka, Mérk, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Papos, Vállaj, Zsuzsannamajor), fehérgyarmati (Csegöld, Csenger, Fehérgyarmat, Jánkmajtis, Szatmárcseke, Zajta) és vásárosnaményi (Beregsurány, Márokpapi, Nyírmada, Pusztadobos, Vásárosnamény, Vitka). - 1938: az →egri érsekség és a ~ között filiákat érintő határkiigazítás történt: Ilk, Nyírvasvári és Záhony az egri főegyhm-hez, Kántorjánosi, Tiszaadony, Tiszakerecsen, Tiszaszalka, Tiszavid filia a ~hoz került. - Az I. →bécsi döntés után a Szentszék 1939. VII. 19: megszüntette a ~ot és az →ungvári apostoli kormányzóságot, egyesítette a szatmári egyhm. mo-i és felvidéki részeit, és létrehozta a →szatmári apostoli kormányzóságot, vezetésével Madarász István kassai mpp-öt bízta meg. B.L.B.

R.K. Naptár 2002. Szatmárnémeti, 2002:124. (László [Franzen] Károly: Adatok a csonka szatmári egyhm-ről 1920-1952)