🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > médiaháború
következő 🡲

médiaháború, 1990-2011: az állampárt bukása után alakított pártok küzdelme a „negyedik hatalom” birtoklásáért (az „agymosoda osztályharca”), a tájékoztatás irányításáért. Ekkor a média lett a legáttekinthetőbb küzdőtere a pártállami hatalmukhoz ragaszkodók és a változást igénylő társad-i erők között. – I. Az Antall-kormányzat (1990-94) idején a ~ készítette elő a háttérben a visszarendeződést, a Horn-korszak (1994-98) nómenklatúrájának kiépítését. Antall József min.eln. (1990-93) és az őt követő Boross Péter kormányzása (1993-94) után az őket követő Horn kormány a hisztérizált közélet bénultságát kihasználva a M. Rádióban és Televízióban nagyarányú tisztogatás ment végbe. Egyúttal előkészítették a keresk. rádiók és televíziók életterét, azokban jelentős, az állampártiból bal-liberálissá lett személyek kaptak helyet, mindez a közszolgálatiságot érzékelhetően gyengítette. A M. Televízió 2. műsora műholdra került; a jól kiépített földi sugárzású adóhálózatán az RTL Klub és a TV2 nevű keresk. adó osztozott. Az ezredfordulón a közszolgálati rádió és tv igyekezett életben tartani maradék hagyományait, míg a keresk. adók jelentős anyagi háttérrel, látványos licensz műsorokkal, a felszínes szórakoztatást (gagyit) terjesztették. A hazai televíziózásra és rádiózásra a megtorpanás jellemzőbb lett, mint a kezdeteiben megszokott alkotó megújulás és fejlődés. A M. Rádió és M. Televízió több évtizedes tört-e bizonyítja, hogy döntő szerepe van a nemz. tört-ében és ezek a tények körvonalazzák azokat a kötelezettségeket, a feladatokat, amelyeket valamirevaló kormányzat nem kerülhet ki. – 1990. VII. 31: Hankiss Elemért (1928-) a tv, Gombár Csabát (1939-) a rádió élére Göncz Árpád (1922-) közt. elnök nevezte ki, a min.elnök javaslatára, az ogy-i pártok egyetértésével. 1991. VII. 9: a min.elnök kérte Király Edit (1943-), Rózsa T. Endre (1946-) és Sediánszky János (1931-) kinevezését a M. Rádió alelnöki, Bányai Gábor (1950-), Chrudinák Alajos (1937-) és Peták István (1940-) kinevezését a TV alelnöki tisztségére; IX. 27: a kinevezési javaslatokat megismételte. X. 3: Göncz Árpád közt. eln. a rádió és a tv. alelnökeinek kinevezéséhez megkérte a min.elnöktől a hatályos szervezeti-működési szabályzatokat. XII. 3: Antall József az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy a közt. elnöknek a kormány kinevezési javaslataival kapcsolatos eljárásában mi az elfogadható határidő. – 1992. I: új adásrendet vezettek be a rádióban, ami ellen az egyházak nyilvánosan tiltakoztak. I. 31: Antall József Göncz Árpádhoz írt levelében visszavonta a rádió és tv alelnökjelöltjeire tett 1991. VII-i előterjesztését. III. 2: Antall József javaslatára Göncz Árpád Csúcs Lászlót (1942-) a M. Rádió, Nahlik Gábort (1948-) a M. Televízió alelnökévé nevezte ki; a külf-ön tartózkodó Hankiss Elemér frissen kinevezett helyettesét fegyelmivel fenyegette meg. III. 5: Antall József tudatta Hankiss Elemérrel, hogy a tévéelnök államtitkári, az alelnök h.államtitkári feladatot lát el, ezért fegyelmi eljárást csak a kormány kezdeményezhet Nahlik alelnök ellen. III. 12: Antall József felkérte az ogy. Kulturális Biz-át, állapítsa meg alkalmas-e Hankiss Elemér az MTV elnöki tisztségére. III. 15: a nemzeti médiák szükségessége mellett tüntettek a Szabadság téren. V. 21., V. 28. és VI. 17: a Kulturális Biz. meghallgatta Hankiss Elemért; e meghallgatásról összeállítást készített, s azt az általa irányított intézményben rendszeresen műsorba iktatták. VI. 8: az Alkotmánybíróság Antall József kérésére közölte, hogy az 1974-es min.tanácsi határozat, amely kimondta, hogy a rádió és a tv a kormány felügyelete alatt áll, alkotmányellenes; fölszólította az ogy-t, hogy a XI. 30-ig érvényben lévő határozat helyett alkosson új médiatörvényt. Ugyanakkor azt válaszolta arra a min.elnöki kérdésre, hogy a fölmentéskor Göncz Árpád elutasítása nem volt jogszerű; a jogászok szerint a közt. eln. túllépett saját jogkörén. VI. 23: Antall József ismét kezdeményezte a médiaelnökök fölmentését. VII. 10: formai okokra hivatkozva Göncz Árpád ismét megtagadta a fölmentést; Antall József a közt. elnöki döntésről jogértelmezést kért az Alkotmánybíróságtól, amely elnökének válasza után egy másik alkotmánybíró ellentétesen ítélte meg a helyzetet. A min.elnök ezután közölte Göncz Árpáddal, hogy a kormány a két intézmény működéséért továbbiakban nem vállalja a felelősséget. IX. 3: az ogy. kulturális biz-a megvitatta a rádióról és a televízióról szóló 5575. sz. törv.javaslathoz benyújtott módosító indítványokat. IX. 10: a kormányülésen olyan alapítvány létrehozásáról döntöttek, amely támogatna egy, a határokon túl fogható műholdas adást. IX. 19: a Szabad M. Tájékoztatásért Biz. (70-80.000, a rendőrség szerint kb. 15.000 résztvevővel) tüntetést szervezett a Parlament és a M. Televízió előtt, a rádió és a tévé eln-einek lemondását követelve; jelen volt több ogy-i képviselő, akik közül Csurka István (1934–) szólt a tömeghez. IX. 24: a balliberális Demokratikus Charta fölhívására több ezer ember tüntetett a dem. mellett, a „szélsőjobb”, a „kirekesztő szellemiség” ellen a Petőfi-szobornál, ill. a Kossuth téren. IX. 26: a washingtoni képviselőház vitáján fölszólalók elítélték a helyzetelemző Csurka-dolgozat [Néhány gondolat – és 8 társgondolat] szellemiségét. M. megfigyelőként jelen volt Balás István (1949–) és Bogdán Emil (1921–) MDF-es és Pozsgay Imre (1933–) független ogy. képviselő. IX. 28: Hankiss Elemér fölmentette Pálfy G. Istvánt (1945–), A Hét és a Híradó főszerk-jét; azzal indokolva, hogy egyrészt a főszerk. korábban kijelentette, hogy nem kíván vele szóba állni, másrészt Hankiss szerint az utóbbi időben a Pálfy által vezetett műsorok fokozódó mértékben vétenek a tárgyilagosság normái ellen. IX. 29: a közt.eln. és min.eln. parlamentbeli találkozásán az újból kiéleződött médiahelyzetről tárgyaltak. Katona Tamás (1932–) államtitkár szerint Pálfy leváltása fölrúgta a közte és a közt. eln. közötti megállapodást, hogy személyi döntések nem lesznek. X. 1: a kormány elfogadta a Hungária Televízió Alapítvány alapító okiratát: a műholdas adás célja nem közszolgálati adás Közép- és K-Európába, hanem műsorszórás az elszakított magyarság részére. Egyben elfogadták a kuratórium névsorát is, amely a kormánypártokhoz közel álló személyekből állt. X. 13: Antall József kezdeményezésére a médiaügyek megoldására minden frakció képviseletével hatpárti megállapodásként ad hoc biz-ot hoztak létre. Mivel Hankiss X. 5-i fölszólítására Chrudinák Alajos nem vonta vissza egy korábbi levelében ellene és munk-ai ellen fölhozott vádakat, X. 15: Hankiss Elemér visszavonta Chrudináktól a külp-i önálló szerk-ség vezetői megbízását, 2 másik műsor szerk-ére kérte föl, amit visszautasított. A kormánynyilatkozat szerint ez veszélyeztette a médiatörv-nyel kapcsolatos tárgyalásokat és a tv belső működési rendjét. A min.eln. levélben fölszólította Hankiss Elemért döntésének visszavonására és arra, hogy semmiféle személyi, szervezeti intézkedést ne tegyen a tárgyalások időszaka alatt. Antall és Göncz megállapodtak abban, hogy a médiatörv. meghozatala előtt döntenek az MTV és az MR elnökeinek kinevezéséről. Amennyiben a személyekben megállapodnak, akkor Antall előterjesztésére a kulturális biz. 2/3-os támogatása esetén Göncz Árpád aláírja a kinevezéseket. X. 22: a koalíciós pártok MTV elnökjelöltjei: Ribánszky László (1941–) [a Szabad Európa Rádió volt munk.], Jankovics Marcell (1941–) és Nemeskürty István, alelnökjelöljei: Nahlik Gábor, Sára Sándor (1933–) és Rományi Béla főgyártásvezető; a M. Rádió elnökjelölt Csúcs László (1942–), alelnökjelöltek: Rapcsányi László (1925–) és P. Szabó József (1931–). X. 23: Göncz Árpád a forr. és szab.harc évf-ján, a Kossuth téren beszédet készült mondani, de megjelenésekor az 56-os társai kifütyülték, Göncz némi tanácstalanság után eltávozott. Este a tv Egyenleg c. adásában nyilaskeresztes zászlót lobogtató suhanc képét sugározták, mintha a közt. eln-öt ők provokálták volna a Kossuth téren. Ezt a kormányt támadó ellenséges liberális média hatalmas botránnyá dagasztotta, miközben fasiszta rémeket festett fel, leplezni akarta, hogy az eln-öt egykori rabtársai fütyülték ki. Ez az esemény a ~ egyik csúcspontja, amely megmutatta, hogy a bal-liberális pol-i erők céljaik érdekében nem riadnak vissza semmitől. A parlamentben és a sajtóban többen vitatták a bejátszott jelenet hitelességét, a fölvétel egyidejűségét, a zászlót lobogtató suhanc is ismeretlen maradt. Az operaházi ünnepségen – amelyen a közt. eln. nem jelent meg – Antall József min.eln. sajnálkozott az eset miatt. X. 26: az ogy-ben a többórás napirend előtti vitában, az X. 23-i elmaradt szónoklat miatt Oláh Sándor (1925–) kisgazda képviselő Boross Péter belügymin. lemondását követelte. 23 MDF-es képviselő önálló képviselői indítványt nyújtott be, amely a Büntetőtörvénykv. módosításával szabadságvesztéssel v. pénzbírsággal büntetné azokat, akik önkényuralmi szervezetek jelképeit terjesztik v. nyilvánosság előtt használják. X. 27: éjjel a kormánykoalíció és az ellenzék közötti médiatárgyalások megszakadtak. Az ellenzéki pártok nem voltak tekintettel az egyeztetés jogi korlátaira, s az alkotmányjogi kérdést pol-i egyezkedéssé akarták tenni. X. 30: a médiaügyben a frakcióvezetők Göncz Árpádnál is eredménytelenül tárgyaltak. Antall József a közt. elnökkel való találkozásán lezártnak tekintette az ad hoc bizottság tárgyalását, a továbbiakban a kulturális biz. folytatta a médiatörv. tervezetének vitáját. XI. 2: Sólyom László (1942–) az Alkotmánybíróság eln-e, az MTI-nek adott interjúban kimondta: a közt. eln. a fölmentést nem vizsgálhatja, csupán az utódlást. – Göncz Árpád aki az egykori barát min.eln. kormányzatával szemben hivatali hatalmát meghaladva lépett föl a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) érdekében, itt saját csapdájába került, mivel az alelnököket saját maga nevezte ki; nincs jogalapja a médiaelnökök fölmentésének megtagadására. Göncz Árpád továbbra sem mentett föl senkit, és nem nevezett ki senkit. XI. 3: Antall József XI. 9-i hatállyal kezdeményezte Göncz Árpádnál a médiaelnökök fölmentését azzal, hogy alelnök, ill. alelnökök helyettesítsék őket. Az MTV aleln-évé Sára Sándort (1933–) javasolta. XI. 4: ellenzéki és független képviselők biz. létrehozását tervezték, amely vizsgálná az X. 23-i eseményeket. XI. 5: az ogy. kulturális biz-ában Sára Sándor tévé aleln-jelölt nem kapta meg a 2/3-os támogatást. A kormánypárti többség támogatta a min.eln. javaslatát a médiaeln-ök fölmentésére. XI. 6: Göncz Árpád nem mentette föl Hankiss Elemért és Gombár Csabát, hivatkozva a közte és a min.eln. közötti korábbi megállapodásra, amely szerint a médiaeln-öket és az aleln-öket egy időben mentik föl, az új vezetőket a kulturális biz-i meghallgatás és 2/3-os támogatás után terjesztik elő. Antall József szerint a hivatkozott megállapodás már érvénytelen és csodálkozott, hogy Göncz Árpád hivatkozott e megállapodásra. XI. 28: a költségvetési biz. ülésén Bakó Lajos (1958–) MDF-es képviselő javasolta: az MTV és a M. Rádió szűnjön meg önálló fejezetként a költségvetésben és kerüljenek át a Min.elnökségi fejezetbe; az ellenzéki képviselők a javaslat szavazásakor tiltakozásul kivonultak. XI. 30: a kormány „gazdálkodás körében fennálló kötelezettségek” megszegése miatt fegyelmi eljárást indított Hankiss Elemér ellen. A vizsgálatot Balsai István (1947–) igazságügymin. vezette. A parlamentben újra kezdték a költségvetés részletes vitáját, hogy megtárgyalhassák a koalíciós javaslatot a közszolgálati médiumok önálló költségvetési fejezetének fölszámolására. XII. 1: az Alkotmánybíróság folytatja a korábban fölfüggesztett eljárást az alkotmányellenesnek minősített jogszabály megsemmisítésének meghatározására, mert az ogy. a meghatározott időpontra nem alkotta meg a médiatörv-t. XII. 7: a kormány kezdeményezte fegyelmi eljárásban először hallgatta meg Balsai István Hankiss Elemért. XII. 9: Göncz Árpád ismét közölte a min.eln-kel, hogy nem menti föl a médiaeln-öket, és nem nevezi ki Sára Sándort, ezzel egy időben javasolta a kinevezési törv. módosítását. Antall József szerint Göncz Árpád elutasító döntése nem jogszerű. A kormány Hankiss Elemért a közalkalmazottak jogállásáról szóló törv. alapján fölfüggesztette. XII. 11: Katona Tamás és Nahlik Gábor aleln. tárgyalása után az államtitkár kijelentette, Hankiss, Nagy és Bányai nem léphetnek a tévé épületébe. Hankiss fölajánlotta, ha Nahlik az eln. helyettesítésére vonatkozó utasításait követi, hajlandó az elkövetkezendő időben otthon dolgozni. XII. 15: a kormányfő levélben kérte Göncz Árpádot, hogy mielőbb mentse föl Hankiss Elemért és Gombár Csabát, mert indokolatlannak tartja, hogy a lemondási idő végéig betöltsék hivatalukat. XII. 17: az ogy. 105 igen, 163 nem szavazattal, 21 tartózkodással elutasította a közt. eln. által a közszolgálati tájékoztatási eszközök vez-inek kinevezési rendjéről szóló 1990: 57. törv. módosítását indítványozó 8483. sz. törv.javaslatát. XII. 19: a M. Televízióban a fegyelmi biz. „súlyos pénzügyi és gazdasági visszaélések miatt” elbocsátotta állásából Nagy Lászlót és Bányai Gábort. XII. 21: a Főv. Főügyészség helyt adott Bányai Gábor, a TV1 intendánsának a gyanúsítás és a házkutatás elleni, utóbbira vonatkozóan helyt adott Nagy László, az MTV gazd. főig. panaszának is, a gyanúsítás elleni panaszt elutasította. 1993. I. 6: Gombár Csaba és Hankiss Elemér azzal az indokkal, hogy a kialakult helyzetben nem garantálhatják az általuk irányított intézmények pártatlanságát lemondott. Göncz Árpád mérlegelte a beadványukban foglaltakat. I. 8: a vizsgálóbiztos bejelentette Bányai Gábor, a TV1 intendánsa és Nagy László gazd. főig. súlyos fegyelmi vétséget követtek el, ami miatt elbocsátásukra számíthatnak. I. 15: Antall József ismét levélben kérte Göncz Árpádtól Hankiss Elemér és Gombár Csaba mielőbbi fölmentését, mert indokolatlan, hogy a lemondási idő végéig hivatalukban maradjanak. I. 19: a M. Televízió fegyelmi biz. a elbocsátotta állásából Nagy Lászlót és Bányai Gábort; az aleln. szerint súlyos pénzügyi és gazd-i visszaéléseket követtek el. I. 22: Antall József államfőhöz írt levelében közölte, hogy az új médiaelnökök kinevezéséig az alelnökök vezetik a rádiót és a televíziót. Csúcs László aleln. átvette a rádió irányítását és érvénytelenítette Gombár Csaba aláírási jogát. III. 2: Katona Tamás szerint az aleln-ök is rendben elvezetik a rádiót és a televíziót; keresik a megfelelő jelölteket itthon és külföldön (!) egyaránt. III. 3: a fegyelmi tárgyalások jegyzőkvveit tartalmazó dokumentumokat. megjelenésekor Balsai István vizsgálóbiztos lezárta a Hankiss-ügyet, mert az a bíróság elé került. VI. 5: az MDF orsz-os választm. ülésén Antall József bejelentette, hogy a Magyar Út Köröknek nincs helye a pártban, alapítója Csurka István (1934-) arról beszélt, hogy nem akar saját pártot szervezni. VI. 25: Nahlik Gábor döntéseként szüneteltették A reggel c. műsort, ígérvén IX. 1-től ismét sugározzák, ha az önfenntartóvá válik. X. 26: a tévé aleln-e fölfüggesztette állásából Bánó Andrást, az Egyenleg c. műsorsorozat főszerk-jét és 3 munk-át, mivel – Nahlik a Sony céggel megvizsgáltatta az 1992. X: 23: a Kossuth téri fölvételeket tartalmazó kazettát, s Bánó kijelentéseit nem igazolta a független vizsgálat; Murányi László (1937-) lett a az Egyenleg főszerk-je, de a szerk-ség tagjai vele nem voltak hajlandók dolgozni. XI. 4: a M. Televízióban sztrájkbiz-ot alakítottak. XI. 20: a La Stampa ol. lap cikkírója Göncz Árpáddal beszélgetve arra a következtetett: Mo-on „veszélyben van a sajtószabadság”, az elektronikus tömegtájékoztatást a kormány birtokolja, „az ellenzék nem tud a néphez szólni”. XI. 24: a parlamentben Kuncze Gábor (1950–), az SZDSZ frakciója nevében elnézést kért társa Mécs Imre (1933–) kijelentéséért, miszerint a rádióban, a tv-ben és az MTI-ben sokan dolgoztak a belügy III/III-as ügyoszt-ának. XII. 3: a fegyelmileg elbocsátott Bánó András a munkaügyi bírósághoz fordult. XII. 12: hosszú betegség után a 61 é. Antall József, Mo. 54. min.elnöke meghalt. XII. 20: Gál Zoltán (1940-) a tévé és a rádió társad-i fölügyeletére vonatkozó javaslat napirendre tűzését kérését kb. 60.000 aláírással, átadta Szabad Györgynek (1924-). – 1994. I. 7: nyilvánosságra hozták a Nahlik által fölkért Erdélyi Gábor hangszakértő vizsgálati jelentését az Egyenleg-fölvételekről: 3-4 jelenet 100 %-os pontossággal nem volt azonosítható a helyszíni fölvételekkel. I. 24: a Főv. Főügyészség megszüntette a nyomozást Nagy László ellen, mert megállapította, hogy az MTV volt gazd. főig-ja nem követett el bűncselekményt. 1994: az ogy-i választások után a Horn-kormány leváltotta az előző korszak médiavezetőit, ill. a visszarendeződést folytatta, amit Boross Péter (1928-) min.elnöksége végén elkezdett Csúcs László és Nahlik Gábor fölmentésével. Ezzel a ~ első szakasza véget ért a bal-liberális tábor helyzeti fölényével. – II. A ~ a Horn kormány (1994–98) alatt is folytatódott, akkor a rádió és a tévé bal-liberális vez-i és munk-ai igyekeztek kiszorítani az Antall kormány idején helyzetbe hozott nemz-i erőket. Amikor a Fidesz kormányzat (1998–2002) működött a bal-liberális oldal – nem tudtak belenyugodni a legkisebb térvesztésbe sem – a hazai és külf-i fórumokon támadta a jobboldalt. Az SZDSZ-nek sikerült megakadályozni az MDF által benyújtott Médiatörvény parlamenti elfogadását. A 2. Orbán kormány (2010–) 2/3-os választási győzelme után, a vesztesek oldal a Médiatörvény kapcsán dühödt támadásba kezdett. Hazai népszerűtlenségük miatt, az eszmetárs Ny-európai sajtóban tevékenykedtek. Támadásaikat a tények nélküli általánosítások, föltételezések, a magyar- és nemzetellenesség jellemezte, úgy mint az Antall kormányzat idején. Az Európai Unió liberális hangadó képviselői minősíthetetlen hangon támadtak Orbán Viktorra a Médiatörvény ürügyén. .Az egész vállalkozásukat leleplezte 2011. III: a Lehet Más a Politika (LMP) meghívottja Daniel Cohn-Bendit (1945–) tiltakozása a készülő m. alkotmány ellen, mert a Himnuszunk kezdő sorai – Isten áldd meg a magyart! – neki az ateistának ellenszenvesek, szerinte: „idejétmúlt kifejezések” mint Isten, haza és család szerepelnek benne. Az 1968-as párizsi diáklázadások anarchista „Vörös Dani”-ja elszólásában rátapintott a ~ lényegére: a gyökértelen világpolgárok pártérdekeiket szolgálva a vallás, a haza, a család eszményeinek, a hagyományok megsemmisítésére törekednek. Ez okozza perifériára szorulásukat és a 21. sz-i térvesztésüket, ahogy azt Molnár Tamás (1921–2010) kat. fil. Liberális hegemónia (Bp., 1993., 2. kiad. 2001) c. kvében megírta. – 2011. IV: az MTV műsorára tűzte Dézsy Zoltán: Az ügynökök a paradicsomba mennek c. dok-játékfilmét, melyben bemutatta, hogy a pártállami Belügymin. III/III-as Főcsoportfőnöksége készítette elő a „rendszerváltást”, úgy hogy – egy előre megírt forgatókv. alapján – beépítette a szerveződő ellenzéki pártokba a régi nomenklatúra embereinek gyerekeit, és jobbára be is szervezte őket hálózatába. Az egykori pártemberek tőkéssekké válva, élére álltak annak a változásnak, amit már nem tudnak megakadályozni. Mindez igazolódott a ~ történéseiben, hiszen a múlt emberei hatalmukat a változásokat akaró és demokratizáló kormányzatok idején, a médiaerejükkel próbálják fönntartani. – 2011. V: a Media Hungaria nevű konferencián Tölgyessy Péter (1957–) politológus kijelentette, hogy a mostanra a fennálló kormányzat megnyerte a ~t. Ezzel azt is jelezte, hogy a történet új fejlődési szakaszhoz érkezett. Furkó Zoltán Mo. pol-i évkve 1992. Bp., 1992:425. (Kurtán Sándor: 12 hónap krónikája); 1993:185. (Uő: Médiavita: A levelezések éve); (Uő: 371. 12 hónap krónikája); 1997:211. (Farkas Zoltán: ~ból médiaválságba?) – Bajomi-Lázár Péter: A mo-i ~. Uo., 2001. – Furkó Zoltán: Háború és béke a rádióban és a televízióban. [Bp., 2002] (A m. rádiózás hőskora) – Írások az internet és a média világáról, 2002. ([Uo.], 2002:53. (Baló György: Részletek a M. Televízió elnöki posztjának elnyerésére benyújtott pályázatból; 141. Bajomi-Lázár Péter: Rendszerváltás és ~) – Antal Zsolt: Médiabefolyásolási technikák kislexikona. Közrem. Gazsó Tibor és Kubínyi Tamás. Uo., 2005. – Bajomi-Lázár Péter: M. médiatört. a késő Kádár-kortól az ezredfordulóig. Uo., 2005. – M. Nemz. 2011. I. 2. (Seszták Ágnes: A telhetetlen médiahidra. A sikkasztás, lopás, korrupció feltárását a baloldal hecckampánynak állítja be); V. 23. (Vass Attila: Svéd kettős mérce Mo. megítélésében)

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.