Magyar Katolikus Lexikon > M > május


május (a lat. Maia szóból): a julián és gregorián →naptár 5. →hónapja, 31 napos. - Neve a Caesar előtti naptár óta változatlan, a növényi vegetáció kibontakozására utal: →Maja (Fauna) a latinok számára a természet tavaszi újjászületését személyesítette meg. - A kat. Egyh. számára ~ a Szűzanya hónapja (ő minden megújulás és szépség forrása, az igazi Fauna), vasárnapjai Mária-ünnepek voltak (→Máriapócson ma is búcsúnapok). Az első ~i vasárnap Mária, a Jó Pásztor Anyjának ünnepe volt a II. Vat. Zsin-ig (1969); az egyh. ünnepek szekularizálásának folyamatában 1923: lett anyák napja. ~ 3. vas-ja 1751-1969: Mária istenanyaságának, ~ utolsó napja (31.) →Mária Királynő ünnepe volt. A →májusi litánia (1850 k.) a hónap egy-egy napját ajánlja Mária oltalmába. - Népi ünnepeinek összefogaló neve: →majális. A néphagyományban ~ a szerelem, a házasságkötések, lakodalmak kedves ideje; különösen szerencsésnek tartott a ~i menyegző s a ~ban született gyermek. - Mo-i névváltozatai: ~ (Müncheni kódex, 1416 u.); Pünkösd hava (Winkler-kódex, 1506); Előgyümölcsű hó (Sylvester János, 1539), tkp. 'első gyümölcsű hó', mivel ekkor érnek be a korai gyümölcsök; Iker hava (Rájnis József, 1787), pontosabban 'Ikrek hava' az e havi zodiákus jegyről. - Ikgr. a hónapképeken: mezei munkák, sólymászat, virágszedés (mindhárom ápr-ban is), lovagló hölgyek és lovagok, zenészek, birkalegeltetés. - A Nap (1990) ~ 1-től a Bika, 21-től az Ikrek csillagképben van. →julián naptár, →Gergely-naptár T.J.P.

~ havi délesti ájtatosságnak szövege. Bp., 1923. - Vermeersch, Arthur: A Szűzanya hónapja. Elmélkedések ~ hó minden napjára. Ford. Benz Csáky Ilona. Kalocsa, 1926. - ~ havi ájtatosság a Bold. Szűz Mária tiszt-ére. Debrecen, 1938.