mágikus négyszög, SATOR: betűk képpé formálásának sokat vitatott példája (→betűszimbolika). - Az eredetére és értelmezésére vonatkozó nézetek még mindig nagyon eltérőek. A ~ 25 betűje 5 szót ad: sator, arepo, tenet, opera, rotas. A négyszög bal felső sarkából indulva jobbra és lefelé, ill. a jobb alsó sarokból indulva balra és fölfelé olvasva a satort olvassuk. Ugyanígy 4x olvasható az arepo, opera, rotas szavak. A tenet a négyszögön belül + alakban rendeződik el, a ~ végeinél az A és Ω van. A lat-ul nem tudó keletiek számára csak a ~nek és az A-Ω-nak volt jelentése, a lat-ok számára azonban a szavaknak is. Ismert azonban a formula gör. szöveggel is. A négyszög keretét adó sator szó az evang-ban 'magvető' értelemben szerepel (vö. Mt 13,3-9; 18,18-23; Mk 4,3-10; 8,4-15). Kiolvasható némi fantáziával az arator ('földműves, szántóvető') és az aret ('szánt') ige is. Eszerint egyik olvasata: Sator arator aret, 'A magvető földműves szánt'. -

SATOR

AREPO

TENET

OPERA

ROTAS

Ami bizonyosan kiolvasható a négyszögből, és amit ált. elfogadnak a kutatók: Sator opera tenet (rotas). G. Germain, lat. eredetet tételezve föl, a rotas szót az Ez 1,4-28 látomására vonatkoztatja: „spiritus vitae erat in rotis”, „et aspectus rotarum et opera quasi sit rota in medio rotae”. Azaz, a kerekek koncentrikusan helyezkednek el, mint az ég szférái, amelyeken Isten trónja van. A Jel 4 hasonlóan írja le Isten trónját. Ezt ábrázolják a ravennai mozaikok ég-ábrázolásai, a koncentrikusan elhelyezkedő csillagokkal, középen a gemmás kereszttel. - ~et találtak többek között Aquincumban és a róm. birod. különböző tart-aiban, Pompejiben (Kr. u. 70.) egy olyan előkelőség házában, aki nem lehetett ker. Eszerint a ~ vsz. nem zsidó és nem ker. eredetű (Tertullianus szerint a Vezúv kitörésekor még nem okolták a pogányok a keresztényeket, nem őket tartották a katasztrófa okainak, amiből arra lehetett következtetni, hogy ekkor nem voltak még jelentősek itt). A klasszikus ókorban is ismerték a ~-ornamentikát. Az Alfa-Omega szimbolika Kr. u. 90 k. alakult ki, gör. szellemi környezetben. H. Hommel a Sator opera tenet formulában a szavakat azonosítja a gör-lat. vallásos nyelv kifejezéseivel. A sator 'magvető, ültető, nemző, szerző, alkotó'. Vergilius a homéroszi „patér andrón te theón”-t adta vissza a „hominum sator atque deorum”-mal. A formula jellegzetes kifejezései megtalálhatók Cicero De natura deorum c. művének egyik szövegrészletében: „omnium autem rerum, quae natura administrantur, seminator et sator et parens, ut ita dicam, atque educator et altor est mundus omniaque sicut membra et partes suas nutricatur et continet”, azaz: 'valamennyi dolognak, amelyet a természet igazgat, magvetője, ápolója, szülője és hogy úgy mondjam nevelője és éltetője a világ, mely mindeneket úgy táplál és tart össze, mint saját tagjait és alkotórészeit'. - A ~ jellegzetes szavait sok ker. szerző írásában fölleljük. **

Vanyó 1988:154.