Magyar Katolikus Lexikon > M > Muraköz


Muraköz: földrajzi és történelmi tájegység, a Mura és a Dráva folyók köze. - Mo. és Au. (Stájero.) határvidéke, az 1919-ig és 1941-45: Zala vm-hez tartozott Ny-i felén dombos, másutt sík vidék és ártéri ter. A Lackfiak földesurasága végéig Zala vm-hez tartozott. 1464: Varasd vm., 1474: Zala, 1495: ismét Körös vm-hez (Szlavóniához) számították. A Zrínyiek gazd., katonai, pol. központja. A tör. időkben veszélyeztetett táj volt, népességének egy része elvándorolt Mo. védettebb részére. Társad-a, gazdálkodása, népi műveltsége a szomszédos vasi, és nem a varasdi parasztságéval rokon. 1848. X. 17: Perczel Mór tábornok Letenyénél megugratta a Murán átkelő horvátokat, akik közül 700-an megadták magukat; Kottorinál Gáspár András őrnagy 1 halott és 3 sebesült árán kiverte őket állásaikból. XI. 19: Perczel Mór Letenye és Szemenye felőli hajnali támadással Varasd felé űzte a ~t megszállt horvátokat. - A szabharc leveretése után 1849. X: a Jelašić által önkényesen elfoglalt ~t Zala vm-től nem a soproni ker-hez, hanem Horváto-hoz (Varasd vm-hez) csatolták. A Zalához csatlakozni kívánó lakosság mozgalmai ellen a varasdi megyefőnök katonaságot vett igénybe. A min-tanácsban Schmerling kénytelen volt elismerni a m. igény jogosságát, 1860. I. 27: legfelsőbb elhatározással a ~t visszacsatolták, de Varasd vm. ezután is igényelte a vm-határok visszaállítását. Zala vm. közgyűlése meghívta ~ képviselőit, a horvát bán megpróbálta megakadályozni részvételüket. 1861. IV. 15: a horvát szabor - mely bejelentette Horváto. elszakadását Mo-tól s a perszonáluniót - követelte ~t, eredménytelenül. 1919: a →népek önrendelkezési joga szellemében - tiltakozva Mo. földarabolása s a komm. uralom ellen - horvát-m-vend lakossága kikiáltotta a →Mura köztársaságot, amit az önrendelkezési jog hirdetői nem ismertek el. Nagyhatalmi akaratból a ~ 1919-28: a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, 1929-41: Jug. drinai bánságához tartozott. 1941. IV: a honvédség visszacsatolta, 1945. IV-ig Zala vm. része. Utána Jug-hoz, 1991. V. 25. óta Horváto-hoz tartozik. Gazd. és kulturális központja Csáktornya (1941: 6777 horvát és m. r.k. lakossal), települései közigazg-ilag az alsólendvai, a csáktornyai és a perlaki járáshoz tartoztak. Népe horvát és fogyatkozó számban magyar. - Kat. egyházkormányzatát a zágrábi ppség/érsekség látta el. - Falvai (1941-i lélekszámával): Alsódomború (3206), Alsóferencfalva (803), Alsómihályfalva (1250), Alsópálfa (1015), Bányavár (905), Békásd (281; 1944: Muraszentmártonba kebelezték), Belica (2176), Bocskaihegy (1304), Bottornya (2287), Csáktornya (6777), Csehlaka (768), Cseresnyés (406), Damása (1882), Dékánfalva (1094), Dezsérlaka (1124), Drávacsány (798), Drávadiós (1241), Drávaegyház (1193), Drávafüred (654), Drávamagyaród (464), Drávanagyfalu (1212), Drávaóhíd (685), Drávaollár (607), Drávasiklós (515), Drávaszentistván (730), Drávaszentiván (1386), Drávaszentmihály (701), Drávaszilas (1097), Drávavásárhely (3892), Farkashegy (960), Felsődomború (363), Felsőkirályfalva (806), Felsőmihályfalva (585), Felsőpálfa (976), Gyümölcsfalva (273, 1944: Kismihályfalva lakotthelye), Gyümölcshegy (702), Harastyán (645), Hétvezér (267), Hodosány (1820), Jánosfalva (935), Királylak (251), Kisdárda (301), Kismihályfalva (617), Kisszabadka (2038), Kotor (3622), Kristóffalva (611), Lapány (870), Légrád (2623), Lendvahídvég (681), Ligetvár (1395), Mártonhalom (314), Miksavár (571), Muracsány (4140), Murafüred (334; Stridóvárhoz csatolták), Muragárdony (1732), Murakirály (1585), Muralövő (327; Dezsérlakához csatolták), Muranyirád (154; Muraszentmártonhoz csatolták), Muraréthát (712), Murasiklós (1079), Muraszentkereszt (817), Muraszentmária (2139), Muraszentmárton (3123), Muraszerdahely (1712), Muraszilvágy (929), Muraújfalu (1516), Muravid (2056), Nyíresfalva (274), Nyírvölgy (828), Perlak (4427), Stridóvár (6652), Százkő (662), Szelencehegy (1856), Szentilona (755), Szentmargithegy (258; 1944: Muraszentmártonba kebelezték), Tótfalu (655), Törökudvar (1250), Tüskeszentgyörgy (676), Viziszentgyörgy (2846), Zalaújvár (1785), Zrínyifalva (566), Zsidény (349). 88

Szeremlei I:295. - Orsz. honvédelmi naptár 1868. Pest, 1868. (Lapossy Mihály: Jellachich pusztítása ~ vidékén) - Bátorfy L.: A ~i kérdés. Nagykanizsa, 1873. - Csánki 1891:115. - Gönczi Ferenc: ~ és népe. Bp., 1895. - Kéry 1899:566. - Novák Mihály: Zalavm. az 1848/49. évi szabharcban. Zalaegerszeg, 1899. - Emlékirat a ~nek Mo-hoz való tartozása ügyében. Bp., 1920. - Edelényi 1928:65. - Berzeviczy III:169. - Hadrovics László: ~ helynevei. Bp., 1934. - Láposi Haller Jenő: Igazságot ~nek! Uo., 1938. - Muravölgyi J.: ~ és a horvátok. Uo., 1929. - Penavin Olga: A jugoszláviai Muravidék tájnyelvi atlasza. Bp., 1966. - Kósa-Filep 1975:148. - Tárkány Szűcs 1981:351. - Lelkes 1998.