Magyar Katolikus Lexikon > M > Mikulás


Mikulás: a →miklósolás népszokásának főszereplője, a hosszú fehér szakállú Miklós püspök, aki ajándékot ad vagy büntet. - Maga a szó kései jövevény, Kiss Lajos szerint nyomtatott m. szövegben először 1856: bukkant föl. Az élő, főleg városi nyelv természetesen már valamivel korábban ismerhette. - A ~ szó cseh, maga az ajándékozás (az ablakba kitett gyermekcipőkbe csempészett mikulás, ill. krampusz) közvetlenül osztrák kapcsolatokra utal. A szokás népszerűsítésében része volt korunk gyáriparának is, amely a cukorból öntött figurákat olcsón elterjesztette. **

Bálint I:50.