🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Miklósvár szék
következő 🡲

Miklósvár szék, 1404-1851: egykori közigazgatási terület a Székelyföldön, a Hargita déli és a Baróti-hegység nyugati lábánál, az Olt-kanyar jobbparti vidékén, az Uzánka-pataka, az Ajta-pataka, a Hímpatak és a Köpec-pataka völgyében, háromszög alakban, Sepsiszentgyörgytől északnyugatra. - Zsigmond kir. szabadalomlevele (1404) elválasztotta Szent György széktől (→Sepsi szék), mely utóbb bekebelezte, amit 1459: a medgyesi ogy-en orvosoltak, visszaadván szerzett jogait. (E rendelkezést 1531. VII. 5: János Zsigmond, 1610: Báthori Gábor, 1627: Bethlen Gábor erdélyi fejed-ek és 1658: Cserei Miklós királybíró megerősítették.) Ezek: 1. Az egyh. pereiben a papi elöljárók ítélnek; 2. más perek az alkirálybíró és asszeszorok előtt kezdődnek, a fejed. táblán folytathatók; 3. tiszteket maguk közül választanak; 4. „minden törvényes orvosságokkal és menedékkel élhetnek a peresek”; 5. az ogy-re egy nemest és egy primipillust küldhetnek követnek. Az alkirálybírót és az asszeszorokat minden évben újra választották és föleskették. Önállósága 1775. II. 28-i rendelet szerint a nagyfejedelemségben is megmaradt, mely →Háromszék alárendeltségétől mentesítette, mivel ügyeinek föllebbezését egyenesen a kir. táblához küldhette. 1776. V. 3-i rendeletben is ~ lakói ügyében a ~i törvényszék illetékes. ~nek székháza volt Bölönben, Nagyajtán és Köpecen is, ahonnan Barótra helyezték. Önállóságát az →önkényuralom szüntette meg, Háromszék 4. fiókszéke lett, egy járást alkotó 10 faluja élén alkirálybíróval és külön dullóval (szolgabíróval), Sepsi székkel közös pénztárnokkal. (Al)széke 6 rendes és több tb. táblabíróból és aljegyzőből állott, székhelye kezdetben Miklósvár (első említése 1211: Castrum Sanct Nicolai), utóbb Barót. A →székely határőrvidék erőszakos megszervezése után hatósága 1761-1848: csak a nem katonáskodó nemességre s a csekély számú polgárra és jobbágyra terjedt. 1876: a vármegyerendezéskor →Háromszék vármegye miklósvári járasa lett. - Népessége 1862:

falu neve

r.k.

ref.

unit.

g.k.

g.kel.

ev.

izr.

idegen

össz.

Középajta

29

1390

33

222

-

-

-

6

1680

Nagyajta

82

297

809

-

-

3

3

11

1205

Szárazajta

18

1489

29

-

-

2

-

-

1538

Barót

1667

193

26

143

57

12

6

20

2124

Sepsibacon

--

850

4

-

113

-

-

-

967

Bodos

31

429

16

-

31

2

-

-

509

Bölön

79

251

1349

-

700

2

-

15

2396

Köpec

66

819

9

-

86

4

-

4

988

Miklósvár

697

79

-

2

35

-

-

44

857

Zaláni Üvegcsűr

263

9

-

103

135

-

-

-

510

összesen

2932

5806

2275

470

1157

25

9

100

12.774

88

Orbán III:5. - Endes 1935:537.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.