Magyar Katolikus Lexikon > M > Mikeás


Mikeás, Micha (a héb. Mikajehu, 'ki olyan, mint Jahve?' rövidített formája) (Móreset-Gát, Júda, Kr. e. 8. sz. 1. fele-Kr. e. 687 előtt): kispróféta, a kánoni sorrendben a 6., a →Mikeás könyve szerzője. - Izajás kortársa Jótam kir. idejétől (ur. Kr. e. 740-736). Hiszkija kir. idejéig (ur. Kr. e. 716-687) jövendölt. Szamaria és Jeruzsálem társad-ának romlottságát ostorozta, fölháborodott az előkelők visszaélésein. Erkölcsi elvei: jogot gyakorolj, szeretetet ápolj és alázatosan járj Istened előtt. - Ikgr. Attrib-a: néha egy gyermek, utalással Júda legkisebb városára, Betlehemre, melyből a Messiás születik. Áchábnak mondott jövendölése miatt Szedekiás hamis próf. arcul verte (1Kir 22), ami a kk. tipológiában Krisztus Pilátus előtti kihallgatásának lett előképe (Biblia pauperumok). **

BS IX:402. - Kirschbaum III:254. - Sachs 1980:292. - Rózsa II:122.