Medgyes szék (ném. Stuhl Mediasch), 13. sz.-1876. dec. 31.: közigazgatási terület Erdélyben. - Névadója a székely Medgyes nemzetség. A szászok betelepítése után a Székes völgyéből a Küküllő völgyébe költözők alapították, a szászokkal betelepített →Királyföld részeként, →Selyk székkel együtt - megkülönböztetésül a Szeben központú →Hétszéktől - a →Kétszék tagjaként →Segesvár székkel alkotta a →Borvidéket (Weinland). A csoportokban beköltözött telepesek külön falvakat alapíthattak, papjaikat és évente bíráikat (Hann) maguk választhatták, akik ítélkeztek, ellátták a közigazgatást, s a választott esküdtekkel együtt ügyeltek a rendre. Fontos ügyekben a község népe döntött. Évi 4 székgyűlést tartottak, melyen a falvak bírái, esküdtjei (általában 12 fő) és öregjei vettek részt. A szék élén a kir. által kinevezett királybíró állt, központjában, Medgyes városában (a 15. sz: már) polgármestert is választottak, mely a méltóságsorban megelőzte a királybírót és székbírót. ~ lakossága a kir. népe volt (vendég), a ~ nevet 1349: fölsorolás említette először. I. (Anjou) Károly (ur. 1307-42) - a ~kel DNy-on határos - Selyk székkel együtt 1318: a hadiszolgálat alól 400 márkáért mentesítette. A Kétszék I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) okl-e szerint 1366: a székely ispánok hatósága alá tartozott, 1381. VII. 3: Ebesfalvát Kétszékhez csatolták. Zsigmond kir. (ur. 1387-1437) engedélyezte nekik saját ispán választását. I. (Jagelló) Ulászló (ur. 1440-44) a Beszterce eladományozása miatt elégedetlenkedő szászokat 1443. III. 11: megnyugtatta, hogy a Kétszéket és a Barcaságot nem adományozza. Kétszék 1464: kieszközölte I. (Hunyadi) Mátyástól (ur. 1458-90), hogy külön bírót és ispánt választhasson, 1486: sajátos közigazgatásának megtartásával a szebeni ter-tel egyesült. ~ben a székesküdtek választották a királybírót. II. (Jagelló) Ulászló (ur. 1492-1516) idején a céhmestereknek is helyet adtak a tanácsban. A 16. sz. elején Selyk szék ~kel egyesült, annak felső ker-e lett. - ~ egyhkormányzatilag a →szebeni prépostsághoz tartozott. ~ önkormányzatát erősítette a medgyesi dekanátus, élén a legtekintélyesebb papokból választott dékánnal, aki beiktatta be a közs. által választott plnost, felügyelt a tp-okra és isk-kra, s ezek vagyonára. ~ lakói arra törekedtek, hogy a főesp. alól kivonják magukat, s a dékánt a mpp. által elismertessék. Tizedet csak papjaiknak fizettek, a pp-nek nem, amit IX. Bonifác p. (ur. 1389-1404) hosszas vizsgálat után 1403: megerősített. Bár a medgyesi fődékánt az Egyh. nem ismerte el, a szebeni prép. (gyakran kir. kancellár) és helyettese a szebeni dékán és a barcasági dékán után a ragsorban a 4. helyet foglalta el. A szászság minden ügyét az ő elnöklete alatt tárgyalták. Szerepe volt abban, hogy a reformációban a szászok Luther követői lettek. - ~ a hajdan önálló Selyk szék ter-ét is magába olvasztotta. Szászbogács és Körös falu földrajzilag nem függött össze a szék többi közs-ével, Küküllő vm-ben szigetként létezett. 1698: amikor a szebeni duumviratus (a királybíró és az ispán) hatáskörét az egész →Királyföldre ki akarták terjeszteni, Brassó azt a kormányszéknél VIII. 1: megóvta, ehhez csatlakozott Beszterce és ~ is. - II. József (ur. 1780-90) közigazg. reformja Medgyes sz. kir. várost (4484 fő lakossal) és ~et, Szeben ill. Küküllő megye között osztotta föl. 1790: ~ visszakapta önkormányzatát. - 1850-54: az önkényuralom létrehozta katonai közigazg. Medgyes városát (5337 fő) és a medgyesi körzetet (mely az alsóbajomi, berethalmi, darlaci, felsőbajomi, mártonfalvi, mártontelki, nagyselyki, riomfalvi alkörzetet fogta össze) a katonai igazgatású →Nagyszebeni Katonai Kerületbe sorolta. A szászok önkormányzatát megszüntette, egyetemes gyűlését föloszlatta. 1860: ~hez csatolták a Szeben székhez tartozott, de ~ és Küküllő vm. közé ékelődő Nagyekemező és Kisekemező községeket. 1870: Medgyes elvesztette sz. kir. város rangját. - Az 1876:33. tc. és az 1877:1. tc. közigazgatási területként ~et - a többi székkel, kerülettel és vidékkel együtt - megszüntette, a Nagy-Küküllő balparti ter-ét Medgyes városával együtt →Nagy-Küküllő vármegyébe osztotta (ebből szervezték a medgyesi járást), kivéve a Nagy-Küküllő jobbparti 6 községét, melyek →Kis-Küküllő vármegyéhez kerültek. A szász egyetem mint közművelődési hatóság vagyonával azután is szabadon rendelkezett. - Lakossága 1786: 25.837 fő, 1870: 39.121 fő. Székhelye Medgyes sz. kir. város (1786: 683 házban, 1038 családban 4586 fő, 1870: 6712 fő), Asszonyfalva (1786: 811 fő, 1870: 373 házban 1583 fő), Baromlaka (1786: 708 fő, 1870: 291 házban 1253 fő), Berethalom (1786: 1543 fő, 1870: 566 házban 2388 fő), Bogács (1786: 768 fő, 1870: 215 házban 949 fő), Buzd (1786: 598 fő, 1870: 184 házban 780 fő), Ecel (1786: 1080 fő, 1870: 381 házban 1601 fő), Egerbegy (1786: 656 fő, 1870: 320 házban 1318 fő), Felsőbajom (1786: 844 fő, 1870: 401 házban 1314 fő), Hasság (1786: 683 fő, 1870: 220 házban 1008 fő), Kisekemező (1786: 313 fő, 1870: 106 házban 457 fő), Kiskapus (1786: 590 fő, 1870: 202 házban 842 fő), Kisselyk (1786: 1079 fő, 1870: 404 házban 1763 fő), Körös (1786: 831 fő, 1870: 229 házban 1089 fő), Mardos (1786: 420 fő, 1870: 154 házban 564 fő), Muzsna (1786: 1134 fő, 1870: 414 házban 1758 fő), Nagyekemező (1786: 1137 fő, 1870: 291 házban 1242 fő), Nagykapus (1786: 782 fő, 1870: 301 házban 1279 fő), Nagyselyk (1786: 879 fő, 1870: 354 házban 1542 fő), Nemes (1786: 425 fő, 1870: 127 házban 544 fő), Paratej (1786: 824 fő, 1870: 286 házban 1198 fő), Riomfalva (1786: 957 fő, 1870: 319 házban 1293 fő), Sálya (1786: 482 fő, 1870: 203 házban 861 fő), Sáros (1786: 482 fő, 1870: 333 házban 1510 fő), Szászalmád (1786: 418 fő, 1870: 143 házban 612 fő), Szászivánfalva (1786: 519 fő, 1870: 275 házban 1125 fő), Tobiás (1786: 416 fő, 1870: 128 házban 495 fő), Valdhid (1786: 666 fő, 1870: 229 házban 988 fő), Völc (1786: 766 fő, 1870: 239 házban 1053 fő) ev. szász, g.kel. és g.k. oláh és szórványban r.k. és ref. m. lakossággal. 88

Orbán VI. - Endes 1935:537. - Az első mo-i népszámlálás 1960:348. - Dávid 1994:82. - Varga E. 1998. I:13. [40. sz. térkép]