Magyar Katolikus Lexikon > M > Maros-Magyar Autonóm Tartomány


Maros-Magyar Autonóm Tartomány (rum. Reginea Mureș-Autonomă Maghiară), 1960. dec. 27.-1968. febr. 16.: közigazgatási egység a Román Népköztársaságban. A →Magyar Autonóm Tartomány (MAT) átszervezéséből az 1960. XII. 27-i 3. törv-nyel hozták létre. - É-on Kolozs és Szucsáva tart., K-en Bákó tart., D-en Brassó tart., Ny-on Kolozs és Brassó tart. határolta. Az átszervezést párthatározattal, gazd. érdekekre hivatkozva végezték. E szerint Háromszék gazdasága Brassó, a K-i Mezőség és a Kis-Küküllő völgye Marosvásárhely vonzáskörébe kerülve az új beosztás a pol-nak jobban megfelelt. - A korábbi MAT D-i részét, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körzeteket (rajonokat) Brassó tart-hoz csatolták. A Sztalin tart-nyal megszüntetett Feketehalom körzet városi rangú településeit a környező falvakkal együtt Brassó tartományi város alá rendelték, a többi helységet Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely körzetek között osztották szét. Udvarhely körzettől 9 település (az egykori Bardóc fiúszék) Sepsiszentgyörgy körzetbe került. - A ~ Ny-i határait a mezőségi és a Kis-Küküllő menti (vegyes v. többségében oláhok lakta) falvakkal bővítették. Kolozs tart-ból a marosludasi körzetetet szinte egészében, a megszüntetett Nagysármás körzet falvainak többségét átcsatolták, nagyobbrészt Marosludas, kisebbrészt Szászrégen körzetet növelték. A ~hoz került Sztalin tart-ból Dicsőszentmárton körzet zöme. A ~ nevében szereplő autonóm jelző névleges lett, mivel a m. és az oláh többségű körzetek előző 8:2 arányát 4:4-re módosították. A magyarság számarányának tart-on belül 4/5-ről 2/3-ra csökkentését Kézdi és Sepsi körzetek Brassó tart-ba osztásával érték el. Háromszék elcsatolása megbontotta a Székelyföld közigazg. viszonyait. A megszüntetett Sztalin (ezután Brassó) tart-tól Dicső körzetet, Kolozsvár tart-tól az egyesített Ludas és Sármás körzetet a ~hoz csatolták. 1964. XII. 23: a ~ 30 településének adtak új nevet, gyakran olyat, melyből Románia-szerte már több is létezett, pl. Székelyvaja (Oaia - ezután Valenii; az 1974-i helységnévtárban 2, jelzővel még 6 található), Székelykakasd (Cocos - ezután Valurenii), Magyarsáros (Saros - ezután Delenii), Jedd (Jedu - ezután Livezenii), Jobbágyfalva (Iobageni - ezután Valea, mely névből az 1974-i helységnévtárban 6, jelzővel még 619[!] található). - 1968. I: közig. reformmal a tervek szerint 35 megyét akartak alakítani a tart-ok helyett, Erdélyben a lakossági igények figyelembevételével Szilágy és Kovászna megye létrehozását is elhatározták. A Csíkszereda és Székelyudvarhely közötti vetélkedés következménye, hogy Csíkszeredát megyeszékhellyé, Székelyudvarhelyt megyei jogú várossá (→municipium) tették. II. 16: a Nagy Nemzetgyűlés 2/1968. sz. törv-e a tart-okat megszüntetve 39 megyét alakított; az erdélyi megyék (2002: is): Arad (székhelye: Arad), Beszterce-Naszód (Beszterce), Bihar (Nagyvárad), Brassó (Brassó), Fehér (Gyulafehérvár), Hargita (Csíkszereda), Hunyad (Déva), Kolozs (Kolozsvár), Kovászna (Sepsiszentgyörgy), Krassó-Szörény (Resicabánya), Máramaros (Nagybánya), Maros (Marosvásárhely), Szatmár (Szatmárnémeti), Szeben (Nagyszeben), Szilágy (Zilah), Temes (Temesvár). - 1966: a ~ lakossága 775.209 fő (587.748 m., 174.040 oláh, 8188 cigány). 88

Indicatorul localitatilor din Romania 1974:259. - Korunk 1992:9. sz. - Vofkori 1996:48. - Varga E. 1998:33.