Magyar Katolikus Lexikon > M > Maros szék


Maros szék, 1409-1876: egykori székely közigazgatási terület Erdélyben és önálló tájegység Észak-Székelyföldön. - É-on Torda vm. pagocsai, vadaszentiványi, marosjárai és görgényi járása, K-en Udvarhely szék parajdi járása, D-en Udvarhely szék etédi, bözödi és Küküllő vm. nádosi, zágori és teremi járása, Ny-on Küküllő vm. radnóti és Torda vm. marosbogáti és pagocsai járása határolta; székhelye (Maros)Vásárhely. Eredetileg a K-ről Ny-ra folyó folyók, a Kis-Küküllő felső völgye (Erdőszentgyörgy vásáros közp-tal), a Nyárád völgye (Nyárádszereda vásáros közp-tal) és (Maros)Vásárhely környékének falvai tartoztak hozzá. ~en a székelyek 6 nemre voltak osztva, minden nem 4 ágból állott, szabadok s egyenjogúak voltak, közös nemzetségi földbirtokkal. A 16. sz: is megszabott rendben követték egymást az ágak, a bíróságot és a hadnagyságot 24 év alatt valamennyi ág viselte, úgy, hogy a tisztségviselők évente változtak. A 10-11. sz: →rabonbán irányítása alatt éltek, akik tisztségét székely ispánok vették át, az ő főfelügyeletük az erdélyi vajdákra tartozott. A vajda a szék belügyeibe, a székgyűlések összehívásába stb. nem avatkozott, csak ítélettételre jelent meg. A szék hadnagyot, bírót és 12 szavazattal bíró személyt adott mellé, akik a befolyt bírságból részesültek. A vajdaszék Szt György-nap és pünkösd között 15 napig működött. I. (Nagy) Lajos (ur. 1342-82) óta a kir. látogatása előtt személyeseket küldött a Székelyföldre, hogy azok a nép panaszait összegyűjtsék, a kir. csak jelentősebb ügyekben törvénykezett. A törvénynapon a vajdán kívül jelen voltak a kir. biztosok, a székkapitányok, királybírók és székülők. ~ székgyűléséről csak 1451-ből maradt adat (a korábbiakról nem, bár a szék első említése 1409: Universitas Sedis Maros). Három rendre való elkülönülésük I. (Hunyadi) Mátyás (ur. 1458-90) idején történt. A 15. sz. végétől a tisztségek egyre inkább a földbirtokhoz, s nem a leszármazáshoz kötődtek. János Zsigmond fejed. (ur. 1556-71) 1560-i kiváltságlevele óta (Székely)Vásárhely [Marosvásárhely] sz. kir. város, de nemesi telkei Bethlen Gábor fejed. (ur. 1613-29) 1616-i rendeletével továbbra is ~ hatósága alatt maradtak. 1674. IX. 17: után a nemesek, ha polgári terhet bírtak, a polgárokkal egyenlően adóztak utána. ~ az erdélyi ogy-ekre változó számú (1611: 8, 1635: 7, 1636. I. 3: 12, V. 8: 8, 1637: 8, 1697: 3, az 1800-as években 2) követet küldött. A →primorok, →lófők, polgári tisztviselők és katonaiak is külön választottak képviselőket. ~ tisztségviselői 1848 előtt: választott főkirálybíró v. helyettese, 2 majd 3 alkirálybíró, 1 fő- és 2 aljegyző, 2 pénztárnok, 2 jegyzőkönyvvivő, 8 →dulló, 8 adóíró, 2 állomási, 1 faraktári biztos, 1 kinevezett főkapitány [III. Károly (ur. 1711-40) az állandó katonaság létrehozásakor eltörölte]). - Nem fiúszékekre hanem 4-4 járású alsókerületre (gálfalvai járás 16 faluval, káli járás 20 faluval, mezőbándi járás 15 faluval, mezősámsondi járás 15 faluval) és felsőkerületre (abodi járás 17 faluval, jobbágyfalvi járás 16 faluval, selyi járás 16 faluval, szovátai járás 13 faluval) osztották. Marosvásárhely sz. kir. város önálló törvényhatóságú, csak 32 nemesi telek tartozott ~ káli járásához. II. József (ur. 1780-90) a 3 nemzet súrlódásainak ürügyén hagyományos közigazg-át 1783. I. 20-i és XI. 26-i rendeleteivel megszüntette, Erdélyt 11 megyére osztotta, ~et Küküllő megyéhez csatolta. 1785. VIII. 21: az örökös jobbágyságot a szabad költözködés szabályozásával megszüntette, X. 8: a m. alkotmányos törvényszékeket fölszámolta, 1786. II. 10: földalapú adórendszert vezetett be, mely zavargásokat eredményzett, X. 1: hivatalos nyelvvé a ném-et tette. A passzív elenállás után 1790. I. 28: visszaállt a régi igazgatás. ~ is aláírta azt a kérvényt, hogy az ogy. II. Lipót kir. (ur. 1790-92) koronázási hitlevelébe foglalja bele Mo. és Erdély újraegyesítését. A Bach-korszakban ~ az 1850: létrehozott, majd 1854-60: átszervezett marosvásárhelyi kerület része. 1851. VII. 22: föloszlatták a székely határőrezredet, az 1783: ennek céljaira adományozott havasok ügyét 1853: rendezték. A Johod, Sebesvíz és Szováta pataka völgyében levő 24.332 holdnyi Székhavasát (Marosszék havasa) 16 község igényelte, majd ~ 127 községe és Maros-Torda vm. pereskedésének tárgya. 1874. I. 15: ~ intézkedett a havasok kezeléséről s hasznosításáról, annak kezelőit az alkirálybíró alá rendelte. 1860: az önkényuralom bukása után visszanyerte önállóságát. A →vármegyerendezés (1876:33. tc.) Marosvásárhely sz. kir. város önállóságának megőrzése mellett ~et →Maros-Torda vármegye néven egyesítette Torda vm-vel. - Lélekszáma 1868: Orbán Balázs szerint Marosvásárhely sz. kir. városban, Nyárádszereda mezővárosban, 125 faluban és Ilyésmező telepen 91.008 fő (az 1870-i népszámlálás szerint 92.398 fő, Marosvásárhelyen 12.678 fő), melyből 15.697 r.k., 12.641 g.k., 5520 g.kel., 48.034 ref., 285 ev., 944 izr., 7116 unit. vall., 771 idegen. - Kistájai: Sóvidék, Nyárádmente, melynek r.k-ok lakta fölső része a →Szentföld, a Nyárád torkolata közelében Murokország. 88

Benkő Károly: Marosszék ismertetése 1860-61-ben. Marosvásárhely, 1869. - Orbán IV:1. - Csánki V:250. - Biás István: Marosvásárhely a szabharc alatt. Marosvásárhely, 1900. - Endes 1935:636. - Kósa-Filep 1975:139.