Magyar Katolikus Lexikon > M > Marinus, I.


Marinus, I. (Gallese, Toszkana-Róma, 884. máj. 15.): VIII. János utódaként 882. XII. 16-884. V. 15: pápa, a →sötét század 2. pápája. - Apja pap volt. ~ 12 é. korától a róm. egyh. szolgálatában állt. I. Miklós p. 866: mint diákonust Konstantinápolyba küldte, hogy a bolgárokról tárgyaljon, ám a légkör olyan feszült volt, hogy ~nak dolgavégezetlenül félúton vissza kellett fordulnia. 869: még mindig diákonusként II. Adorján p. legátusa a 4. →konstantinápolyi zsinaton. Hazatérve róm. archidiákonus és kincstáros, majd Cerveteri pp-e. Borisz bolgár fejed. érs-nek kérte, de a p. megtagadta azzal, hogy pp. nem helyezhető át. VIII. János p. 882: Nápoly pp-éhez küldte, hogy kikényszerítse tőle a szaracénokkal kötött szerz. fölbontását. János meggyilkolása után p-vá választották, s ez volt az első eset, amikor mpp-öt választottak és helyeztek át Róma székére. I. Baszileiosz cs. kételkedett a választás érvényességében, s ez újabb feszültség forrása lett K és Ny között. ~ visszaadta a VIII. János által elmozdított Formosus pp-nek a portói ppséget, és számkivetésbe küldött híveit is visszahívta. - Utóda 884. V. 17: III. Adorján. T.J.

LThK VII:83. - MKA 1984:18. (*Gallesium, Etruria) - Mondin 2001:152.