🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mallersdorfi Ferences Nővérek
következő 🡲

Mallersdorfi Ferences Nővérek, Szent Családról nev. Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek: női szerzetesi kongregáció. - 1. Alsó-Bajoro-ban alapította 1855: Paul Joseph Nardini plnos betegápolásra és leánynevelésre. 1869: megvásárolták anyaháznak az 1804: feloszlatott mallersdorfi bencés apátság épületét, innen a ~ elnevezés. A nővérek kórházakban, szegényházakban, óvodákban, leánynevelő int-ekben, ambuláns beteggondozásban tevékenykednek. 1934: 391 helyen 3340 nővér dolgozott, 421 novíciájuk volt. 1960: is a legerősebb ném. női rend, 4300 taggal. 1955: D-Afrikában is megtelepedtek. - 2. Az erdélyi egyhm-ben a legelterjedtebb női kongr. Betelepítésükben kezdeményező szerepe volt Erdély parancsnoka, Montenuovo Vilmos feleségének, Batthyány Juliannának, kinek kérésére 1864. VII. 1: Haynald Lajos pp. engedélyezte a ~ Erdélybe települését. - XI. 19: érkezett Nagyszebenbe 6 nővér. 60 év múlva már 16 házban 272 nővér működött, ami külön erdélyi tart. fölállítását kívánta. 1923: fölállították Petrozsényben a novíciátust, s a házfőnöknőt kinevezték erdélyi tartományi főnöknővé. - Nagyszebenben a betegápolást magánházaknál kezdték, vallásra és nemzetiségre való tekintet nélkül. Bérházukban internátust nyitottak, s tanítani kezdtek. Fogarasy Mihály és Majláth G. Károly pp-ök anyagi segítségével és Bilinszky Lajos egyhm-s pap (1893-1940: a ~ ig-ja) munkája révén a nagyszebeni ferences nővérek intézménye egész Erdélynek áldása lett. A kezdeti el. isk. mellett 1890: beindult a leánygimn., 1894: az óvoda, 1896: az el., 1914: a polg. isk. tanítóképzője, 1921: a felsőkeresk. leányisk. Az int. keletkezésétől kezdve az elhagyott, árva és szegény gyermekek tanítását, fölnevelését tekintette feladatának a legcsekélyebb havi díj ellenében, vallási és nemzetiségi különbség nélkül. 1927-ig 695 növ. szerzett tanítónői okl-et. A nővérek Erdély-szerte elkezdhették a tanítást. Nagyszebenben a nővérek száma 50-60 volt. - Petrozsényben a több mint 20 nővér 1887-től kórházban betegeket ápolt, el. és polg. leányisk-t vezetett internátussal. - Marosvásárhelyen 20 nővér 1893: kezdett tanítani el. és polg. isk-ban. 1907: internátust építettek. - Brassóban 1895-től betegeket ápoltak, 1900: el. isk-t, 1901: polg. isk-t, 1909: házt. tanf-ot, 1920: keresk. tanf-ot indított a több mint 20 nővér. - Kolozsvárt 1899: az egy. klinika szolg-ába álltak. 1925: 72 nővér gondozta és ápolta a betegeket. - 1949: házuk volt még Dicsőszentmártonban, Holcmányban, Hátszegen, Nagyváradon, Lupényban, Szilágysomlyóban, Nagyváradon, Szamosújvárt, Vulkánban, Sepsiszentgyörgyben. - 2000: 61 nővér Székelyudvarhelyen óvodát, Kézdiszentléleken öregotthont, Déván a Szt Antal-házat, Csíkszépvízen gyermekotthont vezet, Gyulafehérvárt az érsség háztartását vezetik, szaklíceumban tanítanak és hitoktatást végeznek. **

LThK 1930. VI:832. - A Szt Családról nev. Mallersdorfi Szegény Ferences Nővérek rendi imái. Kolozsvár, 1943. - Marton 1993:176. - Gyulafehérvári főegyhm. 1999:21.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.