Magyar Katolikus Lexikon > M > Malakiás könyve


Malakiás könyve, Mal: protokanonikus ószövetségi prófétai könyv, a 12. a →kispróféták sorában, az utolsó prófétai könyv. - 1. Keletkezése. Névtelen szerző műve, aki a Kr. e. 5. sz. 1. felében élt, tehát az után, hogy a jeruzsálemi tp-ban újra elkezdődött a kultusz (Kr. e. 515), ill. Aggeus és Zakariás próf. föllépett, de még mielőtt Ezdrás és Nehemiás az új rendet bevezette. - 2. Tartalma. A fölirat szerint 6 azonos fölépítésű részre tagolódik. Mindegyik tartalmaz egy-egy párbeszédet Jahve és v. a próf. közt, aki kérdést intéz a néphez, ill. szemrehányással illeti a népet, v. a nép ill. képviselői között, akik igazolni próbálják magukat. Ebben a keretben bemutatja a ~: a) Jahve Izr. iránti nagy szeretetét (1,2-5); b) ezzel szemben a papok hanyagságát az áldozatbemutatáskor (büntetésül elvetik őket, és áldozatuk helyébe az egész világon egy tiszta ételáldozat kerül: 1,6-2,9); 3. a vegyes házasság káros következményeit (2,10-16); 4. miután hírnöke utat készít neki, eljön Jahve bíróként, és mindenért megfizet (2,17-3,5); 5. a megpróbáltatások (sáskajárás, aszály, gyenge termés) véget érnek, mihelyt a tizedet beszolgáltatják (3,6-12); 6. Jahve igaz ítéletet tart, nyilvánvalóvá válik a különbség igazak és bűnösök között, és mindenki beláthatja: a bűnösök jó sora csak üres csillogás (3,13-21). - Ezekhez még egy végső figyelmeztetés csatlakozik, és egy ígéret: Jahve napja előtt eljön Illés próf. (3,22-24). **

BL:1149. - Rózsa II:292.