Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Unitárius Egyház


Magyar Unitárius Egyház, 1945-: a →Magyarországi Unitárius Egyházból önállósult szentháromságtagadó vallási közösség. - 1944. X: az Erdélyből menekült Egyházi Képviselő Tanács tagjaiból alakult meg az Unitárius Egyház Ideiglenesen Budapesten működő Képviselő Tanácsa, mely számba vette a menekült egyh. alkalmazottakat (kb. 60 fő), segélyeket utalt ki és fizetés-előlegeket folyósított. - 1945. III. 13: az egyh. tanácsosokból megalakult az Egyházi Intéző Bizottság, mely átmenetileg vállalta a mo-i unit. egyh. kormányzását, képviseletét és ügyeinek intézését. Végrehajtó testülete az Egyházi Képviselő Tanács. Az Intéző Biz. felfüggesztette a Duna-Tiszamenti Egyházkör (9. Kör) közigazgatási autonómiáját és megválasztotta tisztségviselőit. - 1947: a kolozsvári Egyházi Főtanács szentesítette a Mo-i Unit. Egyh. alkotmányát és annak alkalmazási módját. A volt Mo-i Egyházkör széleskörű autonómiát kapott, a kolozsvári Zsinat csupán a hittani kérdésekben való döntés, a papnevelés és a harmadfokú fegyelmi bíráskodás jogát tartja fenn magának. XI. 2: megszűnt az Egyh. Intéző Biz., a bpi ideigl. Egyházköri Tanács, s a már 1945: felfüggesztett Duna-Tiszamenti Egyházkör. A ~ új elnöksége: Csiki Gábor esperes, ppi helynök, Gál Jenő és Imreh Dénes egyházköri főgondnokok. - A m. törv-hozás elfogadta a felekezetek egyenjogúsításáról szóló törvényjavaslatot. - 1948: a ~ és az Állam különválasztását szentesítő Egyezményt a ~ részéről Csiki Gábor, Gálfalvi István és Gyallay Pap Domokos írta alá. Eszerint: Közös biz-ot hoznak létre a vallásügyi törv-ek kidolgozására; az Egyezmény biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, ill. annak feltételeit; a ~ elismeri, hogy a Köztársaság törvényhozása mind ez ideig biztosította és bővítette a szabad vallásgyakorlatot; a Kormány a vallásgyakorlathoz tartozó jogoknak tekinti az istentiszt-eket, a bibliaórákat, a konferenciákat, az evangelizációkat, a sajtómissziót, a biblia- és iratterjesztést és a szeretetmunkát; 20 évre biztosít államsegélyt, mely az első 5 évben az eddigi államsegély 100, a másodikban és harmadikban 50, a negyedikben 25%-a; a ~ istentiszt. rendjébe beiktatja a Magyar Közt-ért, az államférfiakért, a kormányért, az egész magyar nép jólétéért és a békéért való könyörgést; államosítják a közokt. jellegű isk-kat, az addigi egyh. jellegű tanárokat és tanítókat az állam átveszi, a füzesgyarmati isk. tanterme gyülekezeti célokat szolgál, az isk-ban kötelező vallástanítás szabadon történhet. -Az Egyezmény után a ~ az Állam felügyelete alatt működött. Ennek következménye az állami szervekkel való szoros együttműködés, ill. az állam pol-jának egyh. keretek közötti támogatása volt. - 1948: Lelkészképző Int-et nyitottak, 1950: lelkészszentelő Zsinati Közgyűlést tartottak. - 1952: Bpen, Debrecenben, Füzesgyarmaton, Hódmezővásárhelyen, Kocsordon és Pestlőrincen anya-, Egerben, a Duna-Tiszaközben és a Dunántúlon szórvány-, Szegeden, Orosházán, Miskolcon és Pécs környékén leányegyhközs-ek voltak. Társegyházközség Dévaványa és Dunapataj. - 1953-: a lelkészképzés a Debreceni Ref. Teológián folyik. 1955: az államsegélyen kívül a ~nak semmi jövedelme nem volt. 1956: Elnöki Tanács alakult. - 1957: a Köri Tanács kimondta, hogy a ~ban nincs életfogytig tartó tisztség, az új tisztikart 6 é. választják. - 1958: a ~ kapcsolatba lépett a lengy. unit. és az indiai Brahma Samaj Egyh-zal. - 1959: egyh. önfenntartás érdekében Egyh. Közalapot létesítettek. - 1971: az Állam hozzájárult a Mo-on élő unit-ok püspökséggé szerveződéséhez, X: a Zsinati Főtanács az ÁEH előzetes hozzájárulásával a lelkész főgondnokot, Ferencz Józsefet választotta pp-ké. Utóda (2x-i újraválasztás után) 1988: Huszti János, 1994: Bencze Márton, 2001: Rázmán Csaba. **

Kelemen Miklós: Unit. kislex. Bp., 1999.