Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Tengermellék


Magyar Tengermellék, Fiume város és kerülete, Littorale Hungarica, 1776. aug. 9.- 1861. márc. 12.: közigazgatási terület az Adriai-tenger partján (Quarnero). - É-on →Zágráb vármegye, K-en az →ogulini végezred, D-en az adriai tengerpart [Szádrévi-(Buccari)öböl], Ny-on Isztria tart. határolta. A 16. sz. tör. hódításaitól a Habsburg kir-ok e ter-et önkényesen az osztr. örökös tart-okhoz számították. Fiume és Szádrév [olaszul Buccari, horvátul Bakar] városokból, Buccari, Hreljin és Vinodol uradalomból állott. A 6,8 osztr. mf² ter-et Mária Terézia 1776. VIII. 9: Fiumével együtt a Sztkorona tartozékának ismerte el, Fiumét Trieszt kiváltságaival (törvényhatósági joggal) ruházta föl, amit az ogy. 1803: törvényesített. Az udvar 1779. IV. 23-ig Horvát-Szlavóno. részének tekintette, amikor a szabad keresk. várossá emelt Fiume kivált belőle, s mint a m. Sztkoronához kapcsolódó külön test visszakerült Mo-hoz, amit az 1807:4. tc. becikkelyezett. A ~ többi tagja - Zágráb vm. földekkel kiegészítve - az 1776-86: létezett →Szeverin megye (!) része lett, mely megyének megszüntetése után a Kulpán túli részt a →zágrábi kerülethez csatolta, a vinodoli, hreljini és szádrévi (ol-ul Buccari, horvátul Bakar) kerületeket ~ néven a fiumei kormányzóságba kebelezte. 1787: a fiumei városi tanács hatáskörét a pol., gazd. és törv-szolgáltatási ügyekben az egész ~re kiterjesztette. A tanács ülésén a kormányzót képviselő h. kapitány elnökölt. Az udvar, a m. ogy., Fiume városa és a horvát szabor között - melybe Krajna tart. is bekapcsolódott - küzdelem folyt a ~ hovatartozásáért. 1807: Fiume városától támogatva a m. ogy. már hatodíziglen kérte az uralkodótól a bekebelezés szentesítését, amit I. Ferenc (ur. 1792-1835) Budán XII. 12: megadott, erre XII. 15: megalkották az 1807:IV. tc-et, mely kimondta Fiume közvetlen Mo-hoz tartozását. I. Ferenc 1808. VIII. 19: leiratában közölte a horvát rendekkel: „Fiume városa és kikötője az 1807. évi 4. tc. szerint a Theresiana diplomára való hivatkozással Magyarországba van bekebelezve”, de megengedte, hogy Fiume és Szádrév (Buccari) városoknak a szaborban külön ülést és szavazatot adjanak. 1807-48: a buccari ker. a m. ogy-be és a horvát szaborba is elküldte követeit, de a bán igazgatása alatt maradt; Fiume városa ezután is egyedül a m. törvényt tartotta irányadónak. 1809: fr., majd ang. csapatok szállták meg. A bécsi béke 1809-13: illyr provincia néven fr. uralom alá vetette, akiktől gr. Nugent tábornok foglalta vissza. A m. jog megsértésével 1815-22: illír királyság néven meghagyták külön tart-nak. 1822. VII. 5: leirat kapcsolta vissza Mo-hoz. 1848. VII. 3: a horvát tart-gyűlés előterjesztette igényét Fiume és Szádrév városokra és a tengerpartra, amit a horvát határőrezredek VIII. végén elfoglaltak. 1848-68: az újonnan szervezett Fiume megyébe (!) beosztva, Mo-tól elszakítva, Horvát-Szlavóno-hoz tartozott. A horvát igazg. alatt a m. érzelmű tanácsnokokat eltávolították, megszüntették az olasz nyelv isk. használatát. Az 1850. IV. 7-i kir. pátens horvát koronatartományként említette. Az →önkényuralom idején a németesítés keretében alapították a tengerészeti akad-t, a dohánygyárat. 1861. I. 21. és I. 31: Fiume föliratban panaszkodott a horvát erőszakosságok ellen, kérve Mo-ba kebelezését, 'melyhez jogszerűen tartozik'. A II. 12: kihirdetett ostromállapot után Ferenc József (ur. 1848-1916) a báni konferencia határozatát jóváhagyva a ~ ter-én létrehozta Fiume megyét, melynek 1861. III. 12: megalakult képviselő testülete. Az 1868:30. tc-kel Fiume városát visszacsatolták Mo-hoz, környéke Horvát-Szalvóno-é maradt. A horvátok igénye Fiumére megmaradt, Mo. és Horváto. közötti megegyezéssel Fiume városa m. kormányzatot kapott (kormányzója a felsőház, képviselője a m. ogy. tagja). Fiume és (1849 előtt) Szádrév városokkal, 3 önálló és 18 kapcsolt faluval területe 0,24 osztr. mf². Lélekszáma 17.884 fő, a városlakók többsége olasz, kevés m. és ném., a falvakat horvátok lakták. Székhelye Fiume. 1870. VII. 28: Fiume városa a m. koronához csatolt külön testként a m. kormány fönnhatósága alá került. - 1828: Fiume (1039 házban 8751 r.k. 109 g.k., 39 g.kel., 64 izr. össz. 9873) és Szádrév (384 házban 1701 r.k.) sz. kir. város, Novi (396 házban 2051 r.k.), Portoré (171 házban 861 r.k.), Susak mezővárosok (45 házban 225 r.k.) lakossága 38 faluval és 20 pusztával együtt össz. 37.946 fő. - Hitéletét a zengg-modrusi és korbáviai r.k. és a kőrösi g.k. püspökség gondozta. 88

Nagy 1829:132. - M. lex. 1883. XII:1. - Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete. Bp., 1883. - Fiume 1897:74.- Berzeviczy I:149. - Edelényi-Szabó 1928:686, 701. (52. térkép)