Magyar Katolikus Lexikon > M > Magyar Leánycserkész Szövetség


Magyar Leánycserkész Szövetség, Bp., 1924. ápr. 13.-1944. dec.: középiskolás leányok cserkészmozgalmát irányító szervezet. - 1913: →Gerely Jolán tanárnőt Angliába küldték a leánycserkészet tanulmányozására. Több kisebb leány-cserkész csoport is létrejött, amíg 1919. IX: 20: megalakult az első, Gerely Jolán vez. leánycserkész csapat. - 1921. XII. 16: →Sík Sándor kezdeményezésére megszervezték a Leánycserkész Országos Bizottságot, tagjai: Gerely Jolán, Glatz Károlyné, →Lindenmayer Antónia, Sántha Irén és Madarász Vilma, valamint Faragó Ede, Borsitzky Sándor és Fodor Miklós a M. Cserkész Szöv-ből. 1921 nyarán a 3. sz. Lorántffy Zsuzsanna leánycsapat balatoni tábora volt az első leánytábor. 1922. VI. 9: a tervezetet a M. Cserkészszöv. elfogadta, és kebelén belül megalakították az Ideiglenes Leánycserkész Intéző Bizottságot. XI. 19: új Intéző Biz. (IB) alakult, Gerely Jolán vez-ével, mely 1923. XII. 27: elhatározta az önálló ~ létrehozását. Ekkor alakították ki a leányok jelvényét és egyenruháját. A külf-re távozott Gerely Jolán helyett 1924. I: az IB elnöke Lindenmayer Antónia. IV. 13: megalakult a ~, orsz. eln. Lindenmayer Antónia, főtitkára Zimmermann Rózsi, fővédnöke vitéz József Ferenc kir. hg. és neje, Anna. 1926. II. 21: jóváhagyták alapszabályukat, a Szépvölgyben Bp. székesfőv-tól állandó táborhelyet kaptak. 1925: már 80 cserkészleány csapat működött. 1926. III. 17: félreértés alapján a →Római Katolikus Hittanárok és Hitoktatók Országos Egyesülete a ppi kar állásfoglalását kérte a női cserkészet ellen. A ppi kar X. 8: betiltotta a leánycserkészetet a kat. intézetekben és isk-kban. Anna főhgné, a leánycserkészet fővédnöke eredménytelenül kérte Serédi Jusztinián hgprím-tól a tilalom visszavonását (ez csak 1934. IX. 26: történt meg). 1930. XII. 15: kiadták a Cserkészlányok Lapját. 1931. III. 22: a 3. díszközgyűlésen orsz. főtitkárokat választottak: →Madarász Vilma szervezési, Keller Ferencné pénzügyi, Zimmermann Rózsi gazd., F. Molnár Dénesné külügyi főtitkár lett. 1932: rendezték 500 fő részvételével az első Leánycserkész Nemz. Nagytábort Tahiban, ahol állandó táborhelyet létesítettek. A leánycserkész munka „családokban”, a („tündérkék”-nek hívott) kiscserkészeknél „fészkekben” folyt. A próbákon és különpróbákon gondoltak a leányok életre való fölkészítésére. A cserkészleány világmozg. 1928. V. 3-19: Parádon tartotta V. Világgyűlését, itt mondták ki a Cserkészleányok Világszöv-ének megalakulását, Lindenmayer Antóniát beválasztották a 9 tagú Intéző Biz-ba. Megalakították a Nemzetk. Biz-ot és Irodát. A Világgyűlés alkalmából Orsz. Kézügyességi Kiállítást, színházi díszelőadást, a bpi Margit-szigeti MAC-pályán orsz. díszszemlét is rendeztek. 1935. V: Szendy Károly, Bp. polgármestere támogatásával eredményes toborzást végeztek. 1938-ra, a Világszöv. megalakulása 10. évford-jára meghívta Mo-ra a világ leánycserkészeit, de a kettős szentév és az Euch. Kongresszus miatt a tábort a következő évre halasztották. 1939. VII. 22-VIII. 5: Gödöllőn rendezték a Pax Ting, 'Béke Gyűlés'-t 4 ezer résztvevővel, köztük 2600 külf. leánnyal. Ekkor kb. 12 ezer fő volt a m. cserkészleányok létszáma. - Kiadványai: A leánycserkészet útmutatója. Bp., 1922. - A Magyar Cserkészleányszövetség alapszabályai. Uo., 1934. - Lapja: Cserkészleányok Lapja (1931-44). - A ~ 1945: →Magyar Cserkészleány Szövetségre változtatta nevét. Bo.J.-Fe.Má.-88

Cserkészet 1989:85.