Magyar Katolikus Lexikon > M > Macedónia


Macedónia, Makedónia: 1. ókori római provincia az Égei-tenger északi partján. A népességét alkotó makedónok gör. törzsek leszármazottai, melyek lakóhelyükön maradva csaknem teljesen elkülönültek a Peloponnészoszon és az Égei-tenger szigetein élő görögségtől. Az ÓSz-ben ~ Nagy Sándor (1Mak 1,1;. 6,2) és Ámán (Eszt 3,10: Vg) hazája. Szír-makedón katonák harcoltak III. (Nagy) Antiokhosz seregében (2Mak 8,20). Az ÚSz-ben róm. provincia, Pál ap. 2. és 3. missz. útján fölkereste (ApCsel 16,9-12; 18,5; 20,1-3;. 19,21; 1Tim 1,3); leveleiben többször említi (1Kor 16,5; 2Kor 2,13; 7,5 stb.). - 2. köztársaság (Republika Makedonija) Dél-Európában. Határai: Albánia, Jug., Bulgária, Görögo. Ter-e 25.713 km², főv-a Skopje. Hiv. nyelve a makedón. - Az 1912-ig török ~t a Balkán-háborúk után Görögo., Bulgária és Szerbia között osztották föl. 1945 u. népközt., Jug. része annak szoc. közt-aként, hivatalos nyelve a makedón. 1991: kinyilvánította függetlenségét, 1993: az ENSZ tagállama. Lakói 1997: 1.997.000 (67% makedón, 20% albán, 4,5% török, 2,3% szerb, 2,3% cigány; 67% g.kel., 30% szunnita muszlim). - R.k. plébániái: Skopje és Bitola Skopje-Prizren ppségben, kb. 4 ezer r.k. hívővel. Skopje 2000: különvált, Prizren ap. adm. - Gör. katolikusai (kb. 5000) 1923: a →kőrösi görögkatolikus püspökséghez kerültek, 1997: 5 parókiájuk volt. 1972-2000: Skopje-Prizren lat. pp-e volt a ~i gör. kat-ok apostoli vizitátora. 2001. I. 11: apostoli exarchátust kaptak. 2002: 6320 h, 5 pb, 9 ep, 18 szn-je volt. **

BL:1140. - LThK 1993. VI:1223. - Földünk 2000:254. - AP 2002:880.