Magyar Katolikus Lexikon > M > Mözs


Mözs, 1989: Tolna város része lett, Tolna m.: plébánia a pécsi egyhm. paksi esp. ker-ében. - 1335: Mesk plébánia, a szekszárdi apátság méhésztelepe. Lakossága a török elől Nyitra és Trencsén vm-be menekült. A 18. sz. elején egy részük visszatelepült, s ném. telepesek is jöttek. Tolna filiájából 1811: alapították újra. Mai Ker. Szt János-tp-át 1820: építették. Org-ját (1/12 m/r, op. 661.) 1909: az →Angster gyár építette. Harangjait 1923: 103 cm átm. Szlezák László Bpen, 50 cm átm. Wagner Károly Szekszárdon, 1924: 69 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1790-től. Kegyura 1880: a Tanulmányi Alap. Anyanyelve 1880: m., ném., szl.; 1910: ném., szl., m.; 1940: ném., m. - Plébánosai: Knezevich Máté, 1816: Pintes János, 1836: Szkrussina Elek, 1853: Németh János, 1861: Preindl Endre, 1873: Gajdossik János, 1895: Pártos Zsigmond, 1915: Rudolf Mátyás, 1920: Balog (Kienle) József, 1932: Berta Antal, 1961: Nagy György, 1971: Tóth Ferenc. - Lakói 1840: 1302 r.k., 5 izr., 235 egyéb vall., össz. 1542; 1910: 2307 r.k., 1 ev., 15 ref., 8 izr., össz. 2331; 1940: 2295 r.k., 1 g.k., 9 ev., 32 ref., 4 izr., össz. 2341; 1983: 2289 r.k., össz. 2521. - 1948: 3 tanerős r.k. népisk-jában 231 tanuló. Tóth Ferenc

Schem. Qu. 1914:140; 1981:249. - Patay 1982. - MKH 1995:823. - MKA 2000:272.