Magyar Katolikus Lexikon > M > Mátraverebély-Szentkút


Mátraverebély-Szentkút, Nógrád m.: 1. templomigazgatóság az esztergomi főegyhm., 1993. V. 31-től a váci egyhm. pásztó-ecsegi esp. ker-ében. 1950: alapították. Tp-át 1763: Nagyboldogasszony tit-ra sztelték. Org-ját (3/18 m/r) 1950: a →Rieger gyár építette. Harangjait 1865: 45 cm átm. Korrentsch M. Egerben, 1925: 65, 1926: 77, 1927: 100, 1928: 130 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1949-től. - Lelkészei: Áldási Amand József, 1950: Bednárik Dénes, 1951: Kiefer Vendel, 1952: Olmos Imre, 1958: Kardos József, 1963: Palotai István, 1973: Lelovics Lipót, 1974: Mester János. - Lakói 1983: 200 r.k. - 2. Mária-kegyhely Nógrád m. DK-i határán, a Zagyva folyó jobb partján. Bár a nevében „Mátra” szerepel, a Cserhát hg-ben van a falu is, a kegyhely is. Szt László kir. (ur. 1077-95) nagy harcokat vívott a környéken a moldvai kunokkal. Ekkor fakadtak Szentkút híres forrásai is. A Szűzanya első szentkúti megjelenése és az első csodás gyógyulás ideje pontosan nem állapítható meg. Az 1714: lejegyzett szájhagyomány szerint 1090-1100 k. egy mátraverebélyi pásztor néma gyermekével együtt őrizte a völgyben az uradalmi állatokat. A fiú megszomjazott és vizet keresett. Egy hatalmas fa lombjai között megjelent a Szűzanya, karján a kis Jézussal, és egy patkó alakú mélyedésre mutatott, ahonnan víz csillant elő. A fiú lehajolt, ivott a vízből, és érezte, hogy meggyógyult, nyelve megoldódott. A boldog apa ásni, mélyíteni kezdte a forrást, így jött létre a szent kút. Az első csodás gyógyulás és Mária-jelenés eseményét a kegytp. főoltár fölötti mennyezetfestménye örökíti meg. A csodának hírére megindult ~ felé a hívők áradata. Mivel a szent kút erdőben volt s a tömeg elhelyezésére nem volt mód, 1210: az országút mentén lévő falu, Verebély részére építettek tp-ot Nagyboldogasszony tiszt-ére. 1258: a kegyhely számára búcsút engedélyezett a Szentszék. A 14. sz. derekán Vereb Péter vajda, a Hunyadi család rokona birtokolta a kegyhelyet és környékét, sokat fáradozott a Szűzanya tiszt-ének előmozdításában. Utakat, ösvényeket vágatott az erdőben, a források levezetésére árkokat készíttetett. A közlekedést akadályozó sziklákat áttörette, a felesleges törmelékeket, bokrokat eltávolíttatta. 1370 k. lebontatta a község tp-át, és a maradványaiban még ma is csodálatos verebélyi tp-ot építtette meg. Ktort emelt a gótikus tp. mellé, s ma már föl nem deríthető rendbeli fehér ruhás szerz-eket telepített a ~i kegyhely szolg-ára. A kegyhelyen fakpnát emelt, ahol rendkívüli esetekben szentmisét is bemutathattak a zarándokokkal érkező papok. IX. Bonifác p. (ur. 1389-1404) 1400. XI. 9: Nagyboldogasszony ünnepével kapcsolatosan 12 gyóntató alkalmazására, s a →Porciunkula-búcsú elnyerésére adott engedélyt a verebélyi szerz-plnosnak. - 1540: a hatvani vár bevétele után Pásztó, Verebély és ~ is a tör-ök kezére került. Földúlták, lerombolták és felégették a ker. tp-okat mindenfelé, így a verebélyi Mária-tp. és ~i kpna sem lett kivétel. A szerz-eket elűzték v. meggyilkolták, a híveket is üldözték, irtották, különösen a tör. megszállás első éveiben. Később engedtek vadságukból, s a Szűzanyát szerető hívek újra elmerészkedtek ~ra, ha nem is tömegesen. A gyöngyösi Koós család a sztkút fedelének megjavítására, ill. egy új fedél készítésére kapott engedélyt a töröktől (nem kis összegért). A gyöngyösi ferences barátok körmenetes zarándoklatot szerveztek, miután „az hatvanyi Török Basátul kértek és nyertek szabadságot azon szent Forráshoz való menetelre, mely a verebélyi, vagyis Tóth-Verebi pusztában van”. - Buda fölszabadítása (1686), ill. a tör-ök kiűzése után ~nál is fűvel, gazzal benőtt romokat találtak a zarándokok. A ter. egy időre kincstári tulajdon lett, de pár évtized múltán Almásy János főúrnak adományozták. 1705: fenn, a mai Kálvária-dombon újból állt egy kis kőkpna, szemben a mostani nagy tp-mal. - Az 1705: épült kőkpnából való a jelenlegi Kálvária-kpna fából készült hatalmas szoborcsoportozata. XI. Kelemen p. (ur. 1700-21) 1700: megújította a tör. előtti időkben engedélyeztetett búcsúkat. 1710-57: ciszt-ek végezték a kegyhely lelkészi teendőit. -

3. A kegytp. 1758-63: épült, 2 tornyú, barokk, 27,5 m hosszú, 17,5 m széles. Nagyboldogasszony tiszt-ére készült. Mennyezetfestményei a Szűzanya első ~i megjelenését és első gyógyítását, mennybevitelét, valamint Szt László kir-unk ~i csodás vízfakasztását ábrázolják. Mellékoltárai Szt Anna és Páduai Szt Antal tiszt-ére készültek. 1772: ferencesek költöztek ~ra, az új kis ktorba. Végleges letelepülésüket 1857: Scitovszky János bíb., esztergomi érs. hagyta jóvá. Ekkor bővítették ki a ktort és restaurálták kívül-belül a tp-ot. 1865: Almásy Edmund kegyúr megépíttette a gyóntatóudvar penitencia-kpnáját. 1867: kriptát készítettek az Almásy család elhunytjai számára a kegytp. bal oldalán. - 1928: Szentkút és környékét az egyh. megvásárolta. 1932: készült a lourdes-i barlang. 1933: Kálvária-kpna épült a keresztút befejező stációja mellett. Uebben az évben Serédi Jusztinián bíb., esztergomi érs. ~at az időközben pléb. rangra emelt Mátraverebély község joghatósága alá helyezte, leválasztva Nagybárkányról. 1950: a ferences atyák távozása után a kegyhely vezetését az esztergomi főegyhm. papjai vették át. Az Érs. Főhatóság a kegyhelyet önálló lelkészség rangjára emelte teljes pléb. jogkörrel. - A kegytp. és a lourdes-i barlang közötti hegyi ösvényen fölfelé haladva bal kéz felől sziklába vágott barlangokat találunk, melyekben remeték éltek. 1720: Zakariás Mihály és Maák János remeték voltak a barlangok lakói. Hozzájuk csatlakozott 1722: az esztergomi Érs. Főhatóság engedélyével Paigler Elek, Dobát Jozafát és Csepregi Elek is. 1753-66: Bellágh Antal Ádám v. feldebrői plnos is itt élt remeteként, önkéntes vezeklésben. Az utolsó fogadalmas remete, Dobát Jozafát 1762. VII. 6: halt meg. Síremléke a tp-ban, a kórusfeljáró mellett látható. 1970. IV. 26: hirdette ki Szabó Imre pp., ap. kormányzó, hogy VI. Pál p. (ur. 1963-78) a kegytp-ot basilica minor rangra emelte. - Teljes búcsú nyerhető Nagyboldogasszonykor (VIII. 16.) és egy tetszés szerint választott alkalommal, a szokásos feltételek mellett. -

4. Kegyszobra ülő Boldogasszony, térdén az áldást osztó és országalmát tartó gyermek Jézussal. Mária bal kezében jogar van. Alkotója ismeretlen. Festett faszobor, megkoronázott és öltöztetett. Mária fején fekete emberi haj. A ferencrendi kegytp-ról szóló irod. a szobrot a kegyoltár tartozékaként a tör. utáni első szentélyből, 1705-től eredezteti. A szájhagyomány szerint a tör. elől menekülő szerz-ek rejtették el tp-uk szobrát itt, a völgy valamelyik barlangjában, amit később ~on oltárra emeltek. A jelenlegi kegyszobor azonban nem egyezik e 18. sz., több egykorú ábrázoláson fennmaradt szoborral: a metszeteken az álló Mária jobb karján ül a gyermek Jézus. Ebből az eltérésből arra lehet következtetni, hogy ismeretlen okból, de legkésőbb a 19. sz. végén az eredeti kegyszobrot újjal cserélték föl. **

Szentmihályi Mihály: Folyóvízzé nevelkedett kis kút... Pest, 1797. - Fludorovics Zsigmond: A ~. Mezőkövesd, 1913. - Chinorány Ede: ~i Szenkút-kegyhely tört. Gyöngyös, 1929; Vác, 1931. - Zadravecz István: ~. A kegyhely tört. Szentkút, 1934. - Roznik Rajnér OFM: Szentkúti kv. ~ múltban - jelenben. Imákkal és énekekkel. Vác, 1939. - Patay 1955. - Műv-tört. Értes. 1961:167. (Jakubik Anna: A ~i tp.) - M. Műemlékvédelem 1963-1966:31. (Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A ~i r.k. tp.) - Műemlékvédelem 1963:65. (Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: Beszámoló a ~i rk. tp. helyreállításáról) - Palócföld 1964:126. (Sz. Czeglédi Ilona-Koppány Tibor: A ~i kk. tp. és helyreállítása) - M. Építőműv. 1965:6. sz. (Horler Miklós: Plébtp. helyreállítása, ~) - ~, r.k. tp. Bp., 1965. (Helyreállított műemlékeink 17.) - MKA 1984:108. - Szenthelyi 1988:89. - Szilárdfy 1994:22.