Magyar Katolikus Lexikon > M > Második Aranybulla


Második Aranybulla, 1231: az →Aranybulla megújítása. - A kiváltságlevelet II. András kir. (ur. 1205-35) a főpapság (főként Róbert érs.) és trónra érett fiai, (IV.) Béla és (B.) Kálmán hg. sürgetésére adta ki. A ~ az 1222-es Aranybulla egyes szakaszait változatlanul megismételte (kir. szerviensek nemesi jogai); de a kir. hatalmat korlátozó alkotmányjogi rendelkezéseket mellőzte; a külföldi hadbaszállás kötelezettségét kifejezetten a megyés ispánokra, várjobbágyokra, a nagyobb adománybirtokosokra és a zsoldot élvezőkre korlátozta; a rendkívüli adó fizetését csupán a kir. gazdaságok népeinek kötelességévé tette (ez egyértelmű volt a kir. adóztató jogának megtagadásával); megtiltotta a nemesek és egyházak népeinek közmunkára (gyepűvágás, sánchányás, építkezés) kényszerítését; részletesebben szabályozta a beszállásolási tilalmat is; minden élelemszolgáltatást az ellenérték megtérítéséhez kötött. A pénzforgalomra és a pénz minőségére, valamint a sóraktárakra vonatkozó 1222. évi rendelkezések (nyilván a nádor és a tárnokmester ellenzése miatt), elmaradtak, s elhagytak mindent, ami (IV.) Béla kir-nak (ur. 1235-70) a kir. gazdaság és teljes hatalom helyreállítására irányuló törekvéseivel ellentétben volt. - Egyházi szankciói. A ~ növelte az egyh. közjogi ellenőrző hatáskörét; az érs-ket és pp-öket kötelezte a Szt István-napi törvénylátáson való megjelenésre, a nép panaszainak meghallgatására, s a nádor előző évi működésének elbírálására. A ~ záradékában „önként hozzájárult András, hogy ha ő vagy fiai, avagy utódai az abban foglalt kiváltságokat megsértenék, az esztergomi érs-nek hatalma legyen előzetes törvényes figyelmeztetés mellett őt és azokat a kiközösítés bilincseibe verni”. Ezzel a kir. tanácsnak, a nádornak és a törvénynapi gyülekezetnek az Aranybullában biztosított, de azóta sem gyakorolt alkotmányjogi hatáskörét és ellenőrző szerepét a főpapi rend, ill. az esztergomi érs. vette át. Az orsz. első főpapja a kir-lyal egyenrangú tényező lett, a kir. akaratot korlátozó hatalom birtokába jutott. Egyh. befolyásra vezethetők vissza a tolvajok, rablók családjának szolgaságra vetését tiltó, a kápt-ok és konventek hiteleshelyi működését első ízben szabályozó, a törvénytelen beszállásolás tilalmát szigorú egyh. büntetéssel, kiközösítéssel szankcionáló, az egyh. személyeket a nádori ítélőszék alól kifejezetten mentesítő szakaszok. III. Honorius p. 1223-i kifejezett kérésére elmaradt az egyh. tized terményben fizetését engedélyező 1222. évi intézkedés. **

Hóman-Szekfű I:507.