Magyar Katolikus Lexikon > M > Márton


Márton Áron (Csíkszentdomonkos, Csík vm., 1896. aug. 28.-Gyulafehérvár, 1980. szept. 29.): megyéspüspök. - Székely földműves család gyermeke. A gimn-ot Csíksomlyón és Csíkszeredán, a 8. o-t a gyulafehérvári Mailáth G. Károly Főgimn-ban végezte, ahol 1915. VI. 12: éretts. VI. 15: behívták katonának. X-1916. VI: Doberdónál, 1916. IX-1917. XII: Ojtozban, 1918. VI: Asiagóban szolgált. 3x sebesült, hadnagyként szerelt le. A háború befejeztével hazatért, otthon dolg., majd Brassóban tisztviselő. - 1920. X. 11: Gyulafehérvárt kezdte meg a szemináriumi életet, ahol 1924. IV. 19: diákonussá, VII. 6: pappá sztelték. Ditrón, 1925. VII. 1: Gyergyószentmiklóson kp., 1926. VIII. 1: a főgimn. hittanára is. 1928. VII. 1: a marosvásárhelyi r.k. főgimn. hittanára és a fiúnev. int. alig-ja. 1929. VII. 1: vöröstoronyi plnos és a nagyszebeni Teréz árvaház tanulmányi felügy-je. 1930. X. 1: Gyulafehérvárott Majláth Gusztáv pp. udvari kp-ja és levtáros, 1932. IX. 1: ppi titkár, X. 1: kolozsvári egyetemi szónok és lelkész. - 1934. III. 13: meghívták az →Erdélyi Római Katolikus Népszövetség Egyetemi és Főiskolai szakosztályának vez-jévé. IX. 1: a Népszövetség ig-vá választotta. Megszervezte az isk-n kívüli népművelést. - 1936. III. 15: a kolozsvári Szt Mihály-tp. h. plnosa, 1938. VIII. 21: plnosa, kolozs-dobokai főesp. és szegyh. knk. IX. 14: erdélyi ap. adm., XI. Pius p. XII. 24: gyulafehérvári pp-ké nevezte ki, 1939. II. 12: Kolozsvárott pp-ké szent. 1938: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. 1939 őszén az Egyhm. Tanács közgyűlésén Eu. egyik legelső háborúellenes tiltakozását mondta el. - 1939. XII. 14-1942. III. 26: a szatmár-nagyváradi egyhm. ap. korm-ja is. - 1940. IX: egyhm-jét a II. →bécsi döntés kettévágta, de ~ a kápt-nal együtt a helyén maradt. 1944. V. 18: a kolozsvári Szt Mihály-tp-ban papszteléskor mondott beszédében elítélte a szabadság korlátozását s a zsidók elleni intézkedéseket. Az É-erdélyi egyh. vezetők ~ támogatásával vettek részt a háborúból való m. kiugrás előkészítésében. 1945: az Ideiglenes Nemzeti Kormány 2. helyen ~t jelölte a megüresedett esztergomi érs. székbe. 1945: a rum. uralom bosszúvágyának kiszolgáltatott erdélyi magyarság védelmében emelte föl szavát. 1946. I. 28: emlékiratban tárta föl Petru Groza min-elnök előtt az erdélyi magyarság tűrhetetlen helyzetét, cáfolva a pol. kijelentéseit, miszerint az erdélyi magyarság elégedett sorsával és saját akaratából illeszkedik a rumén áll. kereteibe. Aggodalmát később is többször megismételte (→csíksomlyói beszéd), de szavait, ha el is jutottak Párizsba, figyelmen kívül hagyták. - 1947. IV. 8: engesztelő évet hirdetett egyhm-jében. 1948. VIII. 4: államosították az egyh. isk-kat, IX. 3: a 10 r.k. pp. közül 7-et „nyugdíjaztak”, X. 1-3: a gör. kat-okat visszakényszerítették az ortodoxiába. X. 6: ~ körlevélben figyelmeztette papjait és híveit a Rómától való elszakadás veszélyére, és kérte a gör. kat-ok támogatását. 1949: c. érs., de kérésére a kinevezést nem hozták nyilvánosságra. - A rum. kormány hívására 1949. VI. 21: Bukarestbe indult, de Gyulafehérvár és Tövis között letartóztatták. A bukaresti katonai bíróság előtt 1951. VII. 30-VIII. 6: lefolytatott tárgyaláson életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. Elítélésének valódi oka a rum. áll. számára egyoldalúan kedvező, a kat. egyh. működését korlátozó szabályzat kikényszerítése volt. Fogsága idején →Boga Alajos knk., ennek bebörtönzése után →Sándor Imre volt a ppi helynök. - Évekig nem lehetett tudni ~ról semmit. Perét titokban tárgyalták, hollétét titkolták. Halálhírét is keltették. 1952: Szalay Jeromos megírta az életét Vértanú pp. vértanú népe 1896-1952? c. De ~ életben maradt, és példája erősebben hatott, mint ha megalkuvás árán hívei között élt volna. A példáját követő papjainak sok áldozata meghozta gyümölcsét: a hatóságok keresték a megoldást a r.k. egyh. helyzetének rendezésére. Papoknál érdeklődtek, mit lehetne tenni. A papok válasza az volt, hogy csak a pp. hazatérése segíthet, amihez a nemzetk. visszhang is hozzájárult. -

Így került sor arra, hogy bár nem kért kegyelmet, amnesztiát, 1955. I. 3: a Nagy Nemzetgyűlés Prezídiuma felfüggesztette ~ büntetését, II. 2: (a genfi konf. előtt) kiengedték a börtönből, III. 23-ig a bukaresti érsségen volt. Előző éjjel letartóztattak egy csoport papot és szerz-t, hogy ne legyenek ~nak erősségei. III. 24: visszatért Gyulafehérvárra. ott mozgási szabadságát még egy ideig korlátozták. Első levelében tudatta a hívekkel és a papsággal, hogy szabadonbocsátása fejében semmi kikötést nem fogadott el. A „demokratikusnak” nevezett papi békemozgalommal kapcsolatban közölte, hogy nem ad ki tiltó rendelkezést, de ő maga abban részt nem vesz, és elvárja, hogy példáját kövessék. Így a mozgalom egyik napról a másikra összeomlott. A bűnrészes papok lelkigyakorlatra mentek, ahol föloldozást kértek és kaptak. - Ezután ~ azonnal hozzálátott, hogy a pléb-ikról eltávolított papokat és főesp-eket (ha nem voltak börtönben) visszahelyezze, és félreállítsa azokat, akik kompromittálódtak, de nagy türelemmel és szelídséggel járt el. A hatóságok az áthelyezéseket akadályozták, s propagandafüzetekben azzal támadták ~t, hogy üldözi a becsületes, békeszerető papokat. - 1957. VI. 6-1967: háziőrizetben volt, a ppi palotából csak a szegyh-ba mehetett át, de papjai fölkereshették és az egyhm-t kormányozhatta. - Ezzel egyidejűleg a Román Komm. Párt Közp. Vezetősége határozatában kifejtette a Román Népközt. erőfeszítéseit a lakosság anyagi és kulturális jólétének emeléséért, a különböző vallású, nyelvű lakosok egyenjogúságának biztosításáért, és ezt szembeállították ~ „reakciós” tevékenységével. A határozatot megküldték mindazon községek pártszervezeteinek, amelyeknek kat. hívei a gyulafehérvári ppséghez tartoztak. Taggyűléseken és falugyűléseken ismertették szövegét azzal a céllal, hogy a pp-öt „leleplezzék”. - 1964. I. 9: p. trónálló címmel tüntették ki. Franz →König bécsi bíb. látogatásának köszönhetően 1967. IX: hagyhatta el először ppi rezidenciáját, teljes szabadságjogait XI. 22: nyerte vissza. 1969: és 1971: Rómában járt, részt vett a 3. ppi szinoduson. A betöltetlen szatmári, nagyváradi és temesvári egyhm. kormányzását is ellátta. 1971. XII. 23: utódlási joggal spp-ül kapta Jakab Antalt. Egészségi állapotára tekintettel 1976. I. 31, V. 15, 1978. X. 27, XII. 28: 4 alkalommal nyújtotta be lemondását, de a pápa csak az 5. alkalommal, 1980. IV. 2: fogadta el. - Temetésén X. 4: részt vett Lékai László bíb. prím. is. - 1988. XII. 3. Bpen megalakult a Márton Áron Társaság (alapító tagjai: Szentágothai János, Györffy György, Entz Géza). - 1990. I. 6: ~ b-gá avatási ügyének posztulátorává →Szőke Jánost nevezte ki a gyulafehérvári pp. - M: ~ pp. beszéde Krisztus Király ünnepén Kolozsváron 1945. X. 28-án. Gyulafehérvár, 1945. - Új év küszöbén. ~ erdélyi pp. tanítása 1947. év elején. Uo., 1947. - 1933. IX-1939: társszerk-je, 1934. IX-1938. VI: fel. szerk-je és kiadója, 1937. VI-1938. VI: fel. szerk-je és laptulajd-a az Erdélyi Iskola nevelésügyi folyóir-nak. - Szerk. György Lajossal 1938: a Népművelési füzetek sorozatot. B.Ma.-88

~ gyulafehérvári mpp. pp-ké szent. emlékére. Kolozsvár, 1939. - Láthatár 1939:97. (~ életpéldája) - Monoki 1941:4392. - Kat. Szle 1949:54. (M. Zs.: A romániai kat. pp-ök sorsa); 1964:84. (Fábián Károly: ~ ppi jubileuma); 1969:171. (Albrecht Dezső: ~ ppi évford-ja); 1976:224. (Illyés Elemér: M. egyh-ak Ro-ban); 1981:1. sz. (András Imre: Áron pp. élő emléke) - Szalay Jeromos: Vt. pp. vt. népe. ~ erdélyi pp., hitvalló és szabadsághős. 1896-1952(?). Párizs, 1952. - Levél a M. Autonóm Tart. összes pártszervezeteihez ~ r.k. pp. népellenes tevékenységével kapcsolatban. Marosvásárhely, 1957. - Szalay Jeromos: The truth about Central Europe. Vol. 1. Aaron M. bishop of Transylvania. Köln, 1958. (fr-ul Bordeaux-Bastide, 1955) - Salacz 1975:140. - Hamburger, Gerd (Schermann Rudolf): Verfolgte Christen. Berichte aus unserer Zeit. Graz-Wien-Köln, 1979. - Szolg. 1979. 41:73; 1980. 48:92. - M. Nemz. 1980. X. 2. (Nekr.) - MK 1980:214. - Virt László: ~, a lelkiismeret ap-a. Bp., (1989) - Balogh-Gergely 1993. - Márton Áron emlékkv. születésének 100. évford-ján. Szerk. Marton József. Kolozsvár, 1999. - Jakubinyi 2004:33.

Márton Bernát Balázs, OP (Somlóvásárhely, Veszprém vm., 1887. jan. 16.-Pannonhalma, 1956. dec. 12.): szerzetes. - 1908. VIII. 18: lépett a r-be, 1913. VII. 20: pappá szent. A bpi rházban élt. - M: Oltártüzek. Jámbor gondolatok és beszélgetések Jézussal a legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ném-ből ford. 1-5. köt. Bp., 1926-33. (1. köt. 2. kiad. 1927; 7. kiad. 1930; 2. köt. 2. kiad. 1928; Anima Christi alcímmel 2. külön köt. 1938; 3. köt. 2. kiad. 1938) - Szűz Mária dicsérete a rózsafüzérben. 1-2. köt. Szerk. Uo., 1930-31. - Rózsafüzér a pap kezében. Szerk., ford. és vál. Uo., 1942. - Apostoli hősök útján. Szt Domonkos élete. Uo., 1948. - Az élő rózsafüzér vezérkv-e. Uo., 1948. - Bpen 1941-1944. XII: a Rózsafüzér Királynéja havilap szerk-je. T.E.

Cat. OP 1930:23; 1948:30. - Viczián 1995:124. (1524.) - Diós 1999:137. (836.)

Márton, Bragai, Szt (Pannónia, 515 k.-Bracara [Braga, Port.], 580): érsek, a →svévek apostola. - Hazájában csatlakozott egy szerzetesközösséghez. Bejárta Palesztina szt helyeit, éveket töltött Kelet kolostoraiban. Megismerte a régi szerz-ek aszketikus tanításait, tanulmányozta a gör. nyelvet és a szt iratokat. 550 k. ktort alapított a galíciai Dumiumban (Hispánia), az ariánus germán svévek földjén, melynek apátja lett. Szerz-eit a Ny-i szerzetesség szellemében irányította, Pascasius testvérrel gör-ből lat-ra ford. az →apophthegmata patrumot (Sententiae aegyptiorum Patrum). 556: apátsága ppség, 1. pp-e ~. 570: Bracara érs-e. Az 561: és 572: Bragában, 569: Lugóban a hithirdetés és az egyh. fegyelem egységesítésére tartott zsin-okat ~ vez. - Irod. művei zöme lelkipásztori és erkölcsteol. jellegű: Formula vitae honestae, Pro repellenda iactantia, De superbia, Exhortatio humilitatis, De ira, Verba seniorum, De Pascha, De trina mersione, De correctione rusticorum. A Capitula Martini kánongyűjt-t különböző zsin-ok határozataiból állította össze. Fennmaradt levélváltása Szt Venantius Fortunatusszal, valamint 3 költeménye, melyek közül az egyik a sírfelirata Bragában. - Öm: Szerk. C. W. Barlow. New Haven, 1950. - Ü: márc. 20. **

SzÉ 1988:165. - Török I:108.

Márton, Porres, Szt, OP (Lima, 1569. dec. 9.-Lima, 1639. nov. 3.): szerzetes. - Atyja, Juan de Porres sp. lovag, az Alcantarai Lovagrend tagjaként Amerikában próbált szerencsét. ~ és nővére a néger Anna Velázquezzel való törvénytelen kapcsolatból született, s mulatt származásuk miatt sok megaláztatásban volt részük. - Fürdőmester, sebész és gyógyszerész képesítést szerezve ~ orvos lett. Fáradhatatlanul gyógyított, egyre ismertebb. A népszerűségtől menekülve kereste meg 1594: a domonkosokat. Származása miatt 1603. VI. 2: csak a harmadrendben tehetett fogadalmat. Napközben a kolostorban betegeket ápolt, az éjszaka nagy részében imádkozott és virrasztott. Odaadó szolg-ának ismét híre ment, egyre több beteg került a ktorba. Mikor a prior kiutasította őket, ~ a nővére házát alakította át kórházzá, aki segítője lett. Nővérével együtt Limában árvaházat, domonkos szegénykonyhát és számos más karitatív intézményt nyitottak a társad. minden rétege számára. A perui alkirállyal is jó kapcsolatot épített ki, ami segítette a munkáját. Egy betegtől kapta el a halálát okozó tífuszt. - Számtalan csoda fűződik a nevéhez. 1837: b-gá, 1962. V. 6: szentté avatták. Peru szoc. ügyei és az eü. dolgozók védőszentje. Ü: nov. 5., 1969-től nov. 3. - Ikgr. A domonkosok fekete-fehér ruhájában ábrázolják. Attrib-a: orvosságos üveg, ládikó.  Gyógyítással foglalkozók, szoc. munkások védősztje.  **

SzÉ 1984:732.

Márton, Tours-i, Szt (Savaria [Szombathely], Pannonia, 316/317.-Candes, Gallia, 397. nov. 8.): püspök, az első szentként tisztelt →hitvalló. - 1. Élete. Születésekor pogány atyja katonatiszt Pannoniában. Néhány év múlva a család Ticiniumba (2002: Pavia) költözött. ~ 328: v. 329: szülei akarata ellenére katekumen lett. 331-32: besorozták, s mint lovas testőrtisztet Galliába vezényelték. 334: Amiens kapujánál egy koldus személyében megjelent előtte Krisztus, s ~ neki ajándékozta a köpenye felét. Hamarosan megkeresztelkedett, leszerelt és Poitiers pp-éhez, Szt Hilariushoz csatlakozott, aki exorcistává (→ördögűzés) szent. Hazatérve megtérítette anyját. Milánó, majd Genova mellett a Gallinaria szg-en remeteéletet kezdett. 359: áttelepedett Poitiers mellé, hogy Hilarius támasza lehessen. Cellája körül alakult a ligugéi, később Tours melletti cellája körül a marmoutier-i ktor. - 371: Tours pp-évé választották. Legendája szerint ~ alázatból a ludak óljába bújt, hogy pp-ké választása elől kitérjen. A ludak azonban zajongásukkal elárulták, így kénytelen volt a ppséget elvállalni (→Szent Márton lúdja). Mint pp. szerzetesi egyszerűségben élt. Harcolt Priscillianus eretneksége ellen, 384: tanítását elítélte, de a kivégzése ellen 385: tiltakozott. Sok csodát tett. Sírja Tours-ban zarándokhely lett. - Ü: a 6. sz. óta nov. 11., temetése napja. - ~ Fro. egyik védősztje, egyúttal a Nyugat egyik legtiszteltebb patrónusa. -

2. Ikgr. Ált. fiatal katonaként, lóháton ábrázolták, amint köpenyének felét egy koldusnak adja. Legkorábbi ábrázolása a ravennai S. Apollinare Nuovo mozaikján látható (6. sz.). A 10. sz-tól miniatúrákban (Fuldai szakramentárium), a 13. sz-tól szobor formában is (luccai dóm homlokzata; heiligenstadti Szt Márton-tp. timpanonja; pozsonyi dóm egykori főoltára, Georg Rafael Donner). - Pp-ként is ábrázolták (Chartres, katedrális, D-i kapu, 13. sz.). A 15. sz. végétől az alpesi országokban tűnt föl ábrázolásain a lúd (Weltenburg, ktortp. oltára, 1720). Legendája szerint egyszer, mikor misézni ment, a ruháját odaadta egy koldusnak, s mise közben feje fölött egy tűzgömb jelent meg. A ~-ciklusokban ezt a misét is ábrázolták (Chartres, Tours, Bourges, Beauvais katedrálisainak üvegfestményei, 13. sz.; S. Martini freskói, Assisi, altp., 14. sz.). Halálát és temetését már a 10. sz: mozaikba rakták (Milánó, Szt Ambrus-baz.). Ábrázolásai még: kilép a cs. katonai szolg-ából; a bálványfák esetei; csókjával meggyógyít egy leprást; vita a holttestéért. Legendájának legfontosabb jelenetei együtt a cserényi oltáron (Bp., Nemz. Galéria, 1483). - Attrib-ai: koldus a lábánál, kettévágott köpeny, olykor pénzdarab (alamizsna); pásztorbot, kv., pohár; lúd. - Védősztjüknek tekintik a katonák, lovasok, csendőrök, koldusok, libanevelők, borkereskedők, bőröndösök, bőrgyártók, kádárok, kefekötők, kesztyűsök, molnárok, papi szabók, szállodások, tímárok, ügynökök; oltalmát kérik gyermekbajok, orbánc, gennyes betegségek idején. -

3. Mo. patrónusa (patronus regni). Kultusza Pannónia földjén bizonyára már a honfoglalás előtt is virágzott. Tiszt-ét Szt István is fölkarolta, zászlaira ~ képét festette. Álmában, látva a besenyők támadását, így kiáltott föl: „Távozzatok, mert az Úr védelmemre adta Szt ~t, aki nem engedi, hogy az igazak legelőjét pusztítsátok”. A szabolcsi zsin. 1093: ünnepét nyilvánossá tette. Kir-aink öröklődő ~-tiszt-ét a budavári Nagy Kúria ~-kpnája (1349) is tanúsítja. A pannonhalmi bencés apátság ~ tiszt-ére épült azon a helyen (Savaria Sicca), ahol az egyik hagyomány szerint a szt született (évsz-okon át szentmártonhegyi apátság néven emlegették). - Szülővárosa, Savaria többszörösen átépített ~-tp-a (régebben a különálló Szentmárton falué) egyes részleteiben még a ker. ókorban vsz. ~ szülőházára épült rá. Egyik barokká alakított kpnája helyén született volna ~. Az előtte lévő kutat már a kk-ban Szt ~ kútja néven emlegették. Esterházy Pál szerint ennek a vizével keresztelték meg „dicsőséges Szt Mártonunkat”. Rumi Rajky István kútkompozíciója (1938) áll a helyén. - A helyi kultusz hírére II. Ferdinánd (ur. 1619-37) Szombathely városát a kir. kincstárnak járó minden adó fizetése alól minden időkre fölmentette, de egyben kötelezte is, hogy ~ ünnepén gondoskodjék a szegényekről. - A Marmoutier bencés apátságban keletkezett ~-legenda szerint ~ hun, ill. m. kir-ok sarjadéka, sőt m. kir. volt. E legenda első regényes földolgozását a pannóniai Hét Szt Alvó története (Historia Sanctorum Septem Dormientium) tartalmazza. - ~ hazai irod. élete a tiszt-ére költött lat. himnuszokkal, miseszövegekkel kezdődik. Egy 13. sz. kódex egy m. gróf (hungarus comes) süketnéma leányának a szt sírjánál való csodálatos gyógyulását adja elő. (Eckhardt Sándor föltevése szerint Kézait a pannóniai hun tört. megfogalmazásában ~ alakja is ihlette.) A szepességi Kereszthegy lejtőin, Ruszkinóc közelében láthatók az Árpád-kori Sanct Merten falu romjai. A tatárok a környékbeli monda szerint az oda menekült népre rágyújtották a tp-ot, azóta ~ napján az esti órákban látni egy romok közül kiemelkedő, miseáldozatot bemutató papot. A mondai kép mintha ~ miséjét idézné. - ~t tiszteli védősztjeként Szentmártonhegy (Pannonhalma), a 11. sz: alapított →mogyoródi Szent György bencés apátság. Géza a Zoborhegy közelében, Pogrányban alapított kpnát ~ dicsőségére. ~ volt 1255: a patrónusa Vaskaszentmárton hajdani bencés apátságnak is. Nekcseszentmárton (1222), Zelinai Szentmárton (Belovár mellett) a johannitáké volt. - ~ a védősztje a talán még szintén László kir. által alapított pozsonyi kápt-nak és egyh-ának, a későbbi koronázótp-nak, Szepes káptalani, majd ppi tp-ának, ill. a szepesi egyhm-nek, a szombathelyi szegyh-nak és egyhm-nek, napjainkban az 1960: részben belőle létrehozott kismartoni ppségnek, az egykori aradi kápt-nak is. -

4. Hazánkban ~nak van a legtöbb tp-a. Nevét őrzi: Alsószentmárton (Baranya), Belényesszentmárton, Berettyószentmárton, Borsodszentmárton, Bükkszentmárton, Csíkszentmárton, Dicsőszentmárton, Drávaszentmárton, Győrszentmárton (Pannonhalma), Hegyszentmárton (Baranya), Hegyhátszentmárton (Vas), Hercegszentmárton (Baranya), Homoródszentmárton, Kakszentmárton, Kebeleszentmárton (Csesztreg szomszédságában, elenyészett), Kemenesszentmárton, Kisszentmárton (kk. nevén Pusztaszentmárton, Baranya), Korodszentmárton, Kőszentmárton (1471, Szerém), Kunszentmárton, Magyarszentmárton, Mezőszentmárton (1335, elenyészett, Fót határában), Muraszentmárton, Nyárádszentmárton, Őriszentmárton (1479), Peceszentmárton, Pusztaszentmárton, Rábaszentmárton (1422), Rózsaszentmárton (másként Fancsal, Heves), Sopronszentmárton, Sorokszentmárton (1506, Bács, elenyészett), Sósszentmárton, Szalkszentmárton, Szépkenyerüszentmárton, Szerbszentmárton, Szigetszentmárton, Szilvásszentmárton (Somogy), Tápiószentmárton, Tiszaszentmárton (Szabolcs), Tótszentmárton (1496, Zala), Turócszentmárton, Zalaszentmárton (1266), Zsitvaszentmárton, továbbá Szentmártonbuberek (puszta Dióskál határában), Szentmártonfalva (1. 1434, Zala, Bagod mellett, elenyészett; 2. 1497, Baranya, elenyészett), Szentmártonfölde (Veszprém), Szentmártoni (Zala), Szentmártonkáta (kk. nevén Szent Márton Kátája, 1467), Szentmártonmacskás (eredetibb alakja Szent Márton Macskása, 1310, Kolozs), Szentmártontorja (ma Feltorja, Háromszék); Kismarton, Martonfa (Zala, Baranya), Mártonhely (Vas), Martonos (Bács, Csík), Martonvásár, Nagymarton (Sopron vm.), Peremarton (Veszprém) és talán még Martos. - Családneveink: Márton, Marton, Martonyi (Mártoné), Marócs, Maró, Maros, Marsa, Martos, Márta. - Ikgr-ja Mo-on. Héthárs (freskók a ~-tp. sztélyében), Mártonhely (Aquila János freskóciklusa, 1392), Pannonhalma (freskótöredék a főmonostorban), Szepeshely (prépsági tp., ma szegyh., a D-i kapu timpanonjában ~ lovon ülő falképe a 19. sz. még megvolt), Velemér (freskótöredék, 1378), Zseliz (freskó). Cserény (1483) képsorozata: 1. ~ és a koldus, 2. megkísértése, 3. albengai miséje, 4. beteget gyógyít, 5. elbúcsúzik tanítványaitól, 6. gyermeket gyógyít, 7. halála, 8. temetése. Segesvár (1510) táblaképei: 1. ~ és Domonkos, 2. ~ és a koldus, 3. halott gyermeket támaszt föl, 4. egy akasztottat életre kelt, 5. egy haldokló asszonyt bűneitől felold. Sövénység (1520): 1. ~ és a koldus, 2. egy akasztottat feltámaszt, 3. albengai miséje, 4. halála. Az esztergomi Ker. Múz-ban: az albengai mise, ~ a koldussal (1490 k.). ~ táblaképe Bártfa (1460), Csegöld (Segítőszentek oltára, 1494, Ker. Múz.), Felsőerdőfalva (16. sz. eleje), Kisszeben (1520), Márkfalva (1517), Szepeshely (1470), Szmrecsány (1480, Miklós társaságában), Zábrezs (1500 táján), Zsegra (1500) szárnyasoltárain. - Gótikus faszobrai: Bertót (1500), Cserény (1483), Dovalló (1520), Gánóc (1480), Héthárs (1520), Kisszeben (1510), Szepeshely (1499). - A pozsonyi szegyh. ~-szobra (Rafael Donner, 1733), Bágyog (1768) és a sümegi ppi kpna (1751) ~-freskója, Tiszapüspöki oltárképe (Kracker Lukács, 1770) főúri magyarba öltöztetett ~. Csököly kat. kisebbsége számára Padányi Bíró Márton épített névadó patrónusa tiszt-ére tp-ot (a sztélyfreskón égő sztelt gyertyát nyújt a haldokló sztnek, körülötte térdelő m. nemesek). Felsőörs tp-ának prép. stallumát szintén ő készíttette, amikor még ezt a beneficiumot birtokolta. Támláján szintén ~ egykorú képe. A szombathelyi domonkosok és a tatai tp. képein kívül Kontuly Béla freskókompozíciója (1938) a szombathelyi szem. kpnában folytatja ~ hazai ikgr. hagyományait. - Szentmárton bihari falu hajdani prem. kolostorkpnájának fényes öltözetű, arany sarus ~-szobrához legendakör fűződik. -

5. A gazd. életben ~ a jobbágytartozási, tisztújítási zárónapja. A gyulai vártart. uradalmaiban a 16-17. sz: a földvám (földbér) lerovása György és ~ napján történt. Az őszi szolgáltatást Szt ~ adaja néven is emlegették. ~t már a hazai kk-ban a jószág egyik patrónusaként tisztelték. Répcevidéki néphagyomány szerint, valamikor disznóvész dúlt, az egyik pásztor bement Szombathelyre ~hoz segítségért könyörögni. Álmában a szt pp. fehér nyírfaágat adott neki, hogy ezzel vesszőzze meg a beteg jószágot, és így majd meggyógyul. A frissen vágott, zöldellő ág archaikus gonoszűző eszköz, amelynek használatával többek között György, Katalin, Borbála, Aprószentek napján is találkozunk. Dunántúli pásztorok kezében leginkább ~ napjához kapcsolódik, de olykor karácsony böjtjén is vesszőznek vele. Acsád pásztorai házról házra járnak, hosszú, lehetőleg dús lombozatú nyírfavesszőkkel. Ezek közül egyet-egyet a gazdának adnak. Ezzel hajtják ki tavasszal első ízben a disznókat a legelőre. Ha sok lomb van a vesszőn, akkor jól szaporodik a jószág. Rábagyarmaton a pásztornak minden háztól szentmártonrétes, másként mencinrétes (a Mindenszentek szóból) járt. Járandóságát beosztotta. Újévig is eltartott, amíg minden háztól megkapta. A szentmártonrétes ajándékozása Zalában sem ismeretlen. Göcsejben ~ napján a csordás és kanász a falut végigjárva tarisznyájába süteményt, korsójába bort kapott. Néhol bélesadó, rétespénz járt neki. A hosszúperesztegi gazdasszony azért süt ezen a napon rétest, hogy ~ köpönyegét kinyújtsa, és így az ő könyörületességéből a család ne szűkölködjék és másokon is tudjon segíteni. A szigetközi Kunsziget csordásának járandósága a pünkösdi garas mellett a mártongaras volt. Régebben a pásztorfogadás ezen a napon történt. A jószág ~ napja táján került végképpen istállóba. A pásztorok is, főleg a Ny-i részeken ezen a napon számoltak el szolgálatukkal. Az Esterházy-uradalmak pásztorai ~ napján misére mentek, utána az uraságtól, gazdáktól megkapták megszolgált bérüket. - A ~-napi pásztorjárás és vesszőzés természetesen ismeretes Boldogasszony, Doborján, Felsőpulya, Fraknó, Hámortó, Huta, Ilmic, Kabold, Kethely, Kisbarom, Lantosfalva, Lánzsér, Léka, Locsmánd, Miklósfalva, Öttevény, Rohonc, Szalónak, Zurány helységekből. A szokást megtalálni még Alsó-Au-ban, Stájero-ban, Felső-Au-ban és Bajoro-ban is. - A 19. sz. végén még élt a matyó hagyomány: a lakodalmakat az igazi nagyfarsang mellett ~ napja táján ülték. A ~ előttiek voltak az első lagzik, a napot követő első héten a középső lagzik, a 2. héten, már közvetlenül ádvent előtt az utolsó lagzik. Az uraság többek között erre a napra is megkapta a maga feudális járandóságát. 1320: a pannonhalmi apátság szabadosai jelképes ajándékul márcot, tyúkot, libát, kenyeret, gabonát, zabot, szénát ajánlottak föl a ktorban. Az erdélyi fejed-ek korában a jobbágyok 1-1 Ft-ot és egy libát adtak ilyenkor földesuraiknak. A gyulai vártart-ban járta a Szt Márton tyúkja (1590, 1652) is. - ~ napjára ált. megforr az újbor: bírája ~, Dugonics jeles mondása szerint. A régi céhvilágban a jól dolgozó egri mesterlegényre mondták: megérdemli a ~ poharát. A város borából áldomásbor járt neki. - Külf. párhuzamokból mi is föltételezhetjük, hogy a Szt Márton pohara hazánkban is szentelmény lehetett. Kk. hagyomány szerint ~ tours-i sírjától kenyér- és boreulógia fogyasztásával az ördöngösök, lázbetegek gyógyultan távoztak. Csíkszentmárton búcsúnapján újbort isznak. Innen a patrónusnak helyi Nagypoharú Szt Márton neve. Szatymazi, balástyai szőlősgazdák szerint is ~ napján megforr az újbor. A hordóba a dugót bele lehet ütni, a borból pedig inni. Ezért tisztelték meg a Borfujtó Szt Márton névvel. Pölöskefőn is most dugták be a boroshordókat. A Kercavidéken így mondják: bepinkázzák a hordókat. A németajkú Máriakéméndnek is ~ a búcsúnapja, ekkor kerül először újbor az asztalra. Ott van azonban az ó is. Kóstolgatják ~t dicsérve, hogy melyik a jobb. Nagynyárád németsége ~ napját, bár nem ő a tp. patrónusa, Fresskirchweih néven emlegeti: esznek, isznak, vendégeskednek. Ez nyilvánvalóan még a hajdani kultikus ihletésű lakmározás maradványa. Hercegszántó sokác népe szerint is ~ napjától kezdve jó a bor. Sopronban a 18. sz: a dézsmabérlők a bordézsma szedése előtt ~ napján ebédet adtak a városi tanács és a dézsmaszedő tisztviselők tiszt-ére. Bor is járt nekik ajándékba. A kk. kolozsvári kádár céh ~t választotta védősztjének. A hordó őseinktől borkötés néven emlegetett abroncsának ~ napjáig el kellett tartania. 1619: Nagybánya tanácsa előírta a borkötőknek, kádároknak, hogy hordójuk úgy kössön, hogy a bor ~ napjáig az ő szerencséjökre álljon. A barokk időkben Veszprém, Tata, Simontornya csapó céhe, a takácsok aradi céhe is ~t tisztelte patrónusának, ünnepén nagymisét mondatott. A pap 2 ludat kapott ebédre. ~ napja már a telet jelentgeti. Nemcsak lúdjának mellcsontjából, hanem ünnepének időjárásából is következtetnek a télre, a jövő évi időjárásra, termésre. A Somlóvidéken erre a napra várják az első havat. Úgy mondogatják, ha ~ fehér lovon jön, enyhe, ha pedig barnán, kemény tél várható. A csákváriak szerint, ha esik a hó, akkor ~ szürke lovon nyargalász. Endrőd kalendáriumi eredetű regulája: ~ napján, ha a lúd jégen áll, akkor karácsonykor vízben botorkál. A galgamácsaiak úgy tartják, hogy a ~-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Az ezidőtájt olykor napsütéses időjárást Istensegíts népe Szt ~ nyara névvel illette. E néven emlegeti az Alsófehér vm. ref. m. népe is nov. elejét. Göcseji, évkezdetre utaló hagyomány, hogy ~ hetében sem mosni, sem szárogatni nem szabad, mert különben marhavész lesz. A dög odasiet az ilyen helyekre, és ruha helyett majd a jószág bőrét terítik ki. ~ napja az archaikus göcseji tájon nemcsak a telet, hanem az ádventtel kezdődő új esztendőt, a fiatalok farsangját is idézi. A lányok a 19/20. sz. fordulóján fatálban trágyát szoktak vinni a kertbe, kiborították, majd ráálltak. A 4 világtáj felé fordulva ezt mondták: „Keletrül is, nyugatrul is, allulrul is, föllülről is gyüjjenek a kiérük!” -

6. A m. népi kalendáriumban a téli évnegyed kezdőnapja; a rómaiaknál Aesculapius (lakomás állata a liba!), a germánoknál Wodan (jellemzője a „Martinsfeuer” és a „Lebensrute” hordozása) kultuszkörébe tartozott. A kat-oknál az „avis Martis”-ból „avis Martini” lett. A prot-oknál Luther nevenapjaként erősödött meg. Már az Árpád-korban bérlet- és bérfizető határnap. A műhelyek és boltok első gyertyagyújtásának megünneplésére a mesterek vacsorát adtak a legényeknek, s az ezen föltálalt libasültet „lichtprádli”-nak v. „gyertyapecsenyé”-nek nevezték. A polgárok és a nép is levágta a maga libáját (Márton-lúdját) s e lakomán kóstolták meg az új bort, melynek „Márton a bírája”; régebben a pap minden libából egy darabot kapott, ált. a legkevesebb húsú püspökfalatot (Pfaffenschnitz) küldték el neki. Sokat esznek és isznak (még bőven van az idei termés), hogy egész éven át bőven legyen enni-innivalójuk s hogy minél több erőt és szépséget szedjenek magukba; a liba mellcsontjának színéről a téli sárra s hóra jósolnak. - Vásár- és búcsúnap, s a fiatalság vendégségének napja. Mint évnegyedkezdő, gonaszjárónap is, ezért asszonyi dologtiltónap a mosásra és ruhaszárításra, mert dögvész ütne ki a négylábúak között. Termésvarázsló pásztornap, a pásztorok bort meg süteményt (Brodkuchen, Pfefferkuchen, Marcipan) v. „bélesadó”-nak, „rétespénz”-nek nevezett ajándékot kapnak a gazdáktól. - Negyvenes nap: karácsony rámutató és a tél ellentétes rámutatónapja; ezért az őszi vetés jó v. rossz termésére is jósol. **

Regnier, Adolpe: Szt M. élete. Ford. Rogács Ferenc. Bp., 1925. - Szt M. élete. Szombathely, 1937. - MN IV:281. - Szt ~ élete. Szombathely, 1937. - Kirschbaum VII:572. - SzÉ 1984:650. - Bálint II:452. - Sachs 1980:257.

Márton (11-12. sz.): megyéspüspök. - Sugárnál (forrásai összegezése alapján) 1106: egri pp. - Utóda 1111: Volfer. 88

Mendlik 1864:99. (8.) (1106: pp.) - Gams 1873:367. (7.) (1106 k.-1111: egri pp.) - Schem. Agr. 1975:11. (8.) - Sugár 1984:36.

Márton (13. sz.): megyéspüspök. - Göncöl spalatói érs. 1220 k. pp-ké szent. A MA-ban 1220-25; a semat-ban 1220-36: korbáviai pp. - Utóda 1240: Szaracén. 88

Mendlik 1864:121. (1229-39: pp.) - Gams 1873:399. (2.) (1224: pp.) - Eubel I:208. - Schem. Z-M. 1916:29. (2.) (1220-36: pp.) - OS 1974:427. (1220-36: pp.)

Márton (13. sz.): megyéspüspök. - 1280. I. 11: már székén lévő zenggi mpp., e napon részt vett a zárai domonkos tp. főoltárának fölszentelésén. - Utóda 1308: Miklós. 88

Mendlik 1864:120. (6.) (1280: pp.) - Gams 1873:389. (6.) - Eubel I:450. - Schem. Z-M. 1916:26. (7.) - Vörös 1921:248. (9.) (1269: egy ~ a m. domonkos rtart. főn-e, azonos lenne?)

Márton, OFM (Arbe, Dalmácia-1319): megyéspüspök. - Arbei minorita, 1298-1319: szebenikói pp. A MA-ban az első, aki m. okl-et aláírt. - Utóda 1321. X. 3: Fafogna Crisogonus. 88

Gams 1873:419. (2.) - Eubel I:449. - Schem. S-K-S. 1902:7. (1.) - Szt Ferenc 1926:455.

Márton, OFM (†Brünn, Morvao., 1321): püspök. - 1290-1321: nándorfehérvári pp. 1306: Antal csanádi pp-kel Páduában járt búcsúk ügyében. - Utóda 1322: András OP. 88

Eubel I:355. (1.) - Szt Ferenc 1926:455.

Márton (†1322): megyéspüspök. - A MA-ban 1307-1322. I. 8: tényleges egri mpp. Kápt-jától birtokokat foglalt, a trónharcokban I. Károly Róbertet (ur. 1308-42) támogatta, 1311: része volt Kassa és az Amadék megállapodásában. 1318. II: részt vett az Egyh. jogsérelmeit összegező →kalocsai zsinat tanácskozásain. - Utóda 1322: Telegdi Csanád. 88

Mendlik 1864:99. (23.) (1306-21: pp.) - Gams 1873:367. (24.) (1290: Vilermus[?], 1307: ~ a vál.[!] egri pp.) - Eubel I:78. (1307: vál. pp.) - Schem. Agr. 1975:11. (23.) - Sugár 1984:91.

Márton, OSB (14. sz.): választott püspök. - A semat-ban a zárai bencés monostor apátja, Tolonus utóda és Bonifác előde 1344: a szebenikói ppségben. Eubel szerint ozerói knk., csak a kápt. választotta meg, nem lett pp. - Utóda 1344. II. 6: Ravennai Bonifác. 88

Schem. S-K-S. 1902:7. (4.) - Eubel I:449.

Márton Borbála Melitta, KN (Nyírtura, Szabolcs vm., 1910. febr. 7.-Nyíregyháza, 1993. nov. 11.): szerzetesnő. - Apja Gábor, anyja Tóth Julianna. M. Salomea húga. 1928. XI. 6: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1931. VII. 27: tette. Körmenden, Nyíregyházán kórházi betegápoló. - A szétszóratás után 1950 őszétől Nyíregyházán betegápoló. r.k.

Márton József (Csanálos, Szatmár vm., 1897. márc. 20.-1979. dec. 17.): plébános. - A középisk-t és a teol-t Szatmárnémetiben végezte, 1920. IX. 19: pappá szent., a ppi irodában 19 é. az Alapítványi Pénztár titkára, levtáros, karkáplán, egy ideig a szegyh. kórusának vez-je is. 1939-66: nyugdíjazásáig Mezőfényen plnos. - M: Szt imák. Imakv. Gyulay Lászlóval és Wiesler Edével. Nagyvárad, é.n. 88

Schem. Szat. 1939:92. - Tempfli-Sípos 2000:131.

Márton József Lajos, OFM (Csíkszentkirály, Csík szék, 1810. nov. 19.-Fogaras, 1883. nov. 14.): tartományfőnök. - 1829. X. 8: lépett a r-be, 1835. X. 18: pappá szent. 1847-59: Szamosújvárt házfőn., 1853-56: r. titkár, 1856-65: definitor, 1860-64: és 1868-75: fogarasi házfőn. 1865. VII. 30-1868. VIII. 20: erdélyi tartfőn. 1868-80: custos, 1877-78: Brassóban házfőn. - M: Szt István napi egyh. beszéd... Csíksomlyó(?), 1865. 88

Szinnyei VIII:742. - György 1930:548. (746.) Arck.

Márton Lajos (Székelyudvarhely, Udvarhely vm., 1891. febr. 27.-Bp., 1953. jan. 26.): grafikus, templomfestő. - 1907-11: a bpi Iparműv. Isk. festő szakát Újvári Ignác tanítványaként végezte. 15 é. korától a →Zászlónk, majd a →Magyar Cserkész, a →Vezetők Lapja ifj. folyóir. rajzolója. A cserkészek Mártonkája vázlatfüzetében örökítette meg a cserkésztáborokat és -rendezvényeket, az egyik legismertebb m. cserkész volt a világon. Vallási tárgyú (pl. →Tóth Tihamér össz. művei) és ifj. kv-ek illusztrátora, több mint 10 ezer rajzot készített. Kb. 40 tp-ban láthatók oltárképei, freskói, pl. Balassagyarmat, bpi III. ker. Segítő Szűz Mária-kpna, a KPI kpnájának üvegablakai (Tóth Tihamér ezüstmiséje alk., 1936), a bpi II. ker. Mártírok úti tp. főoltárképe, Cibakháza, Csongrád, Gölle, Gödöllö (prem. rház kpnája) Gyöngyös, Máriabesnyői kapuc. tp., 1935: Nagyecsed (3 nagy oltárkép), 1936: Jászberény (ferences kpna freskói), Bp-Rákóczianum, Erzsébet Leányárvaház (kpna oltárképe), ludányi Szegénygondozó Nővérek (kpna oltárképei), 1937: Hatvan (ferences tp. freskói), Nógrádpatak (freskók), Szécsény (ferences tp. és kpna oltárképei), Szt Norbert az amerikai prem. r. számára, 1938: Cibakháza (freskók), Salgótarján-Szt József-tp., Simontornya, Szentes, Szolnok, 1942: Hadikfalva (Bács-Bodrog vm.), váci szem. kpnája (megrongálódtak, lemeszelték). A budai országúti ferencesek pléb-jára visszakerült képe: Kapisztrán Szt János megáldoztatja Hunyadi Jánost. Megfestette XII. Pius p-t (ur. 1939-58) is, amint legátusként imádkozik a Szt Korona előtt (a p-nak ajándékozta), Serédi Jusztinián érs., gr. Mikes János pp., Shvoy Lajos pp., Takács Menyhért OPraem prép. arcképét, 1936: a Pilsudski a cserkészek között, a Gyermekek királya, Prohászka halála, Szegény kis magyarom, 1938: a Belügymin. részére az Irgalmas szamaritánus, a Szegénygondozó nővérek, és a Szt Erzsébet c. képeket. Tanítványával, →Kékesi Lászlóval 1938: együtt festették az →Aranyvonat díszkocsiját. Több mint 500 vallási tárgyú képeslapot rajzolt (4 ap., Keresztút-sorozat), 500-nál több cserkész témájú képeslapot készített (pl. a Tíz cserkésztörvény, a Megyeri nagytábor és a Gödöllői Jamboree lapjai). A Nemzetk. Euch. Kongr. bélyegpályázatán I. díjat nyert. 1948: a cserkészet úttörőkkel történt egyesítésekor cserkész témájú rajzai elvesztek a Cserkészházból. 2001. X. 19: a M. Cserkészszöv. Gyűjteménye kiáll-t rendezett ~ műveiből. - Cserkész tárgyú képes albumai: Jamboree 1924. (Koppenhága) - Jamboree Gödöllő 1933 - Jamboree Souvenir. Gödöllő 1933. - Jubileumi Márton album, 1906-1936. Uo., 1936. Bo.J.-Fe.Má.-88

Orsz. M. Iparműv. Isk. 1880-1930. évkv-e. Bp., 1930:86. - ML 1935. II:90; 1966. III:253. - Karczag 1940:145. - MKA 1988. II:470. - A 350 éves KPI 1998:képmelléklet - Gulyás XVIII:588.

Márton Mátyás (Aldebrő, Heves és Külső-Szolnok vm., 1852. okt. 14.-1936. szept. előtt): plébános. - 1876. VII. 9: pappá szent., Jánoshalmán, Magyarkanizsán és Kalocsán kp. 1884: a R.k. Irod. Egylet aleln., 1886: eln., hitszónok és a tanítóképző int. tanára Kalocsán. 1890: a nagyobb papnev. vicerektora. 1891: magyarkanizsai plnos és 1896: az isk-k felügy-je. - M: Váradi Péter kalocsai érs. élete. Bp., 1883. (Klny. Korona) - Hitelemzések. 1. r. Az 1. és 2. el. o. részére. Uo., 1917. - A Katholikus Hitoktatás munk. 88

M. Sion 1888:305. - Szinnyei VIII:742. (*okt. 12.) - Schem. Col. 1911:173. (*okt. 14.), 177. - Gulyás XVIII:590.

Márton Mihály, OSB (†1432 k.): fölszentelt püspök. - Zalavári szerz-ből 1431. XII. 2: bodonyi pp. - Utóda 1433. II. 27: Miklós Arnold OP. 88

Gams 1873:396. (3.) (s.v. Michael Martinus; itt az utolsó pp.) - Eubel II:121. (6.)

Márton Zsuzsanna Salomea, KN (Nyírtura, Szabolcs vm., 1906. márc. 15.-Nyíregyháza, 1983. nov. 15.): szerzetesnő. - 1928. VIII. 20: Zsámbékon lépett a kongr-ba, fog-át uo. 1931. VII. 27: tette. Pécsett, Nyíregyházán, Körmenden betegápoló. - A szétszóratás után 1950 őszétől Nyíregyházán betegápoló. r.k.