Magyar Katolikus Lexikon > M > Márok


Márok, 1949-ig Németmárok és Marótszentmárton, 1950-ig Marótszentmárton, Baranya m.: plébánia a pécsi egyhm. siklósi esp. ker-ében. - 1334: Morod. A török után 1719: ném. telepesek jöttek. A pléb-t 1739: alapították. Tp-át 1793: Szt Simon és Júdás Tádé tit-ra sztelték, 1984. IX. 8: új lit. teret kapott. Org-ját (1/11 m/r) 1938: Mayer Albert építette. Harangjait 1807: 94,5 cm átm. Peter Weinbert Pécsett, 1923: 62,5 cm átm. a Harangművek Rt. Bpen öntötte. Anyakönyvei 1745-től. Kegyura 1880: Schaumburg-Lippe Adolf hg. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Kivált belőle 1776: Villány, 1850: Lapáncsa, 1857: Lippó. Filiája 1857: Hercegszentmárton (tp-a 1901: épült, 2002: ~ része), Virágos (tp-a 1793: épült, 1998 karácsonyára új lit. teret kapott, 2002: Villány része); 2002: Pócsa (tp-a 1905: épült, 1979: új lit. teret kapott). - Plébánosai: Laurencsich Mátyás, 1741: Mulay János Mihály, 1745: Babonics Pál, Niemetz József, 1749: Isli Antal Jakab, 1750: Schwamberger Tamás János, 1755: Kelemen János Tamás, 1760: Fabik Antal, 1765: Hubert Mihály, 1783: Mortfeld Károly, 1796: Tomich Ferenc, Traiber Mihály, 1807: Bubregh Mihály, 1830: Ruzsits Imre, 1836: Moreau Mátyás, 1868: Trixler István, 1881: Schultz Károly, 1903: Frey János, 1907: Kuhl József, 1916: Perényi Pál, 1933: Laczfy (Petz) Emil, 1942: Ferencz (Franz) József, 1964: Arnold János (1984-től Villányból). - Lakói (csak Mároké) 1840: 360 r.k., 3 izr., 49 egyéb vall., össz. 412; 1910: 609 r.k., 8 g.kel., 1 ev., 2 izr., össz. 620; 1940: 1020 r.k., 13 g.k., 4 ev., 30 ref., 1 izr., 1 egyéb vall., össz. 1069; 1983: 558 r.k., össz. 652. **

Schem. Qu. 1914:54. (s.v. Németmárok, 1742: alapították; anyakönyvei 1745-től); 1981:183. - Patay 1998. - MKA 2000:253.

Márok   →Márokpapi