Magyar Katolikus Lexikon > M > Márianosztra


Márianosztra, Maria Nostra, Nosztre, Pest m.: 1. Szűz Mária pálos monostor. 1352 k. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) alapította pálos remeték részére. A közeli Nosztre vár köveiből építették, a monostort is így nevezték egészen a 18. sz. végéig. I. Lajos 1366: a Garam mentén Gény és Csata birtokokat adta a remetéknek egy 4 köves malommal együtt. 1376, 1380: a Szob és Damásd között folyó Bélapataka (2000: Damásdi-patak) mentén 100, majd 52 Ft-ért egy-egy malmot vásároltak. 1382: a szobi szárazföldi és vízi vám jövedelmét adta nekik a kir. a vámszedő házzal együtt; ez évben adta át Opuliai László az óczestochowai Szűz Mária-tp-ot a pálosoknak monostor alapítására, de alaptalan az a föltevés, hogy ~ról küldtek oda szerz-eket. 1406: Zemlini Benedek váci knk. engedélyt kért a p-tól, hogy ~n fölvehesse a pálosok ruháját. 1416: Vácott egy mészárszéket kaptak, 1418: 2 szőlőt. Ferenc testvér, miután 1434 k. mint generális perjel letöltötte hivatali éveit, ~n viselte gondját a remetéknek mint perjel. Elöljárósága alatt csodák is történtek. Kapisztrán János ismételten mondta: „Aki szenteket akar látni, menjen Nosztrára”. 1487: Lévai Cseh János a Perőcsény melletti Pusztaorzsány Szt Jakab ap-ról nev. tp-át és ottani birtokát adta a remetéknek. 1499: egy följegyzés 3 taszlárszállási kunról megjegyezte, hogy barmaikból tizedet ígértek a monostornak, mivel a remeték közbenjárására mentesültek a kir-nak járó szolgáltatástól. - 1514: egy novíc. egy juhásszal társulva éjnek idején létrán elérte a kincstár ablakát, a rácsot fölszakította, és elrabolta a Nagy Lajos által adományozott 200 márka értékű egyh. ezüsttárgyakat. Mire az erdőben elfogták a tolvajokat, a kincseket összezúzták és részben megolvasztották. A damásdi várnagy és a falubírák a pásztort megölték és elégették, a novíc. azonban megszökött. -1544: a török megszállta Nógrád várát, 1545 nyarán Balassa Menyhért fosztogatta a monostor birtokait, ezért elnéptelenedett. 1570: az üres klastromot és birtokait a visegrádi és családi monostorokkal együtt bérbeadták ghimesi Forgách Simonnak és Imrének. - 1711: kapták a częstochowai Mária-kegykép (Csillagkoronás Magyarok Nagyasszonya, →Hodégétria) másolatát, ezután lett a neve ~. Széchenyi György esztergomi érs. 17 ezer Ft-os alapítványa tette lehetővé, hogy a romos tp-ot 1718-21: újjáépítsék két Ny-i toronnyal. A Staudinger János budai mester által készített orgonával és 8 oltárral díszített tp-ot 1729. VIII. 14: Berényi Zsigmond cpp. sztelte föl Magyarok Nagyasszonya tiszt. - A kétemeletes ktor is elkészült. A tp. barokk berendezését, a fafaragásokat és szobrokat pálos munkástestvérek, Johannes Hasenmiller és társai készítették. 1768: megkapták F. X. Lauchas váci olvasóknk. 900 kv-ből álló hagyatékát. 1779: 24 szerz-pap, 12 munkástestvér és 10 novíc. lakta a ktort. - 1786: a föloszlatáskor 16 szerz-pap élt itt, ekkor lett pléb., melynek első két plnosa még pálos volt, majd egyhm. papok vették át. Az újjáépítéskor a pálosok tótokat telepítettek a monostor mellé. A műemléktp-ot 1937: és 1965: kívül, 1981: belül állították helyre. 1998-99: kívülről teljesen restaurálták. A kegyképet Lékai László bíb. 1986: megkoronázta a Magyar Szt Korona másolatával. -

2. plébánia az esztergomi főegyhm., 1993. V. 31-től a váci egyhm. nagymarosi esp. ker-ében. 1262: Nostre. Tp-át 1352: Nagyboldogasszony tit-ra sztelték. Régi, nem használt org-ját (1/12 m/r) 1761: Janicsek József és Szerdahelyi József, a mait (2/13 m/r) 1904: a St. Florian-i (Grác m.) Mauracher gyár építette. Harangjait 1902: 55 cm átm. Novotny Antal Temesvárott, 1924: 68 cm átm. Walser Ferenc Bpen, é.n. 35 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. A főoltáron a Nagyboldogasszonyt eredetileg angyalok és a pálosok kedvelt szentjei vették körül. 1986: a 3 közp. szobor helyére a kegykép került, a szobrok a sekrestyében kaptak helyet. Az oltár felső részén m. szentek fából faragott szobrai. 1999: Szt Hedvig-, 2000: Kapisztrán Szt János- és B. Özséb-oltárt állítottak. Az oltárképeket Köteles István festette. - Fő búcsúja: Jézus öt szt sebe, júl. első vasárnapján. Más búcsúnapjai a Mária-ünnepek. - A pléb-t 1786: alapították. Anyakönyvei 1714-től. Kegyura 1880: a Vallásalap. Anyanyelve 1880: szl., m., ném.; 1910: szl., m.; 1940: m., szl., ném. - Plébánosai: 1929: Hrebák Gergely, 1953: Kormos Ottó (káplánjával, Mester Imrével [*1929] 1957. II: pol. okokból letartóztatták és 2 x 6 hónapra azzal a váddal internálták, hogy külf. segélyszállítmánnyal az „ellenforradalmárokat” akarták támogatni), 1957: Vértes Andor, 1958: Csornay Boldizsár, 1970: Beer Miklós, 1974: Árva Vince OSPPE, 1990: Borsos József OSPPE. - Lakói 1840: 650 r.k., 3 izr., 36 egyéb vall., össz. 689; 1910: 1260 r.k., 34 g.k., 40 g.kel., 21 ev., 93 ref., 1 unit., 19 izr., össz. 1468; 1940: 1400 r.k., 17 g.k., 2 g.kel., 25 ev., 86 ref., 24 izr., össz. 1554; 2001: 600 r.k., össz. 903. - 1948: 4 tanerős r.k. ált. isk-jában 156 tanuló. H.F.-Borsos József OSPPE

1. Kisbán II:446. - Pest m. műemlékei 1958. I:478. - DAP II:91. Aggházy II:169. - Szenthelyi 1988:84. - Szilárdfy 1994:19. - MRTp IX:182.- 2. Patay 1982. - Hetényi Varga I:148, 170. - MKA 2000:410. - Schem. Vac. 2000:60. - Tari 2000:89.