Magyar Katolikus Lexikon > M > Máriakutacska


Máriakutacska: forrás, szentkút Csobánka mellett a pilisi hegyekben. - A ter-en a honfoglalás korában tp. állt a Bold. Szűz Mária tiszt-ére. Az Árpád-kori írott emlékek régi településről tesznek említést. A dobogókői országút mentén ciszt. ktor volt, melyet III. Béla kir. 1184: alapított. Itt a pilisi erdőségekben, a Holdvilág-árok végén, a meredek sziklafalak oldalába vájt barlangokban volt Boldog Özséb remetetelepe. - A székesfehérvári ppség irattárában 1840-től kezdve megtalálhatók ~ra, a csobánkai szentkútra vonatkozó adatok. 1844: Gyurtsek József csobánkai plnos 3 feltűnő gyógyulás alapján kérte, hogy a szentkút forrása fölé kpna épülhessen. Egy Hochackerné nevű pesti asszony, Walter Ádám piliscsabai és Peller Márton pilisvörösvári lakosok eskü alatt bizonyítják, hogy szembajos gyermekeik a szentkút vizétől gyógyultak meg. Az első csodát a hagyomány őrizte meg: Lendner Mária pesti asszony visszanyerte látását. - Az építkezést Schnierch Erzsébet budai özvegyasszony indította el 400 arany adományozásával. 1845: a szentkút forrása fölött fölépült az egyszerű, kedves fatornyos kpna, melyet 1845. VII. 2: Sarlós Boldogasszony tiszt-ére szteltek föl. A szentkút boltozata fölött az óbudai dohánygyári munkásnők 1913: lourdes-i barlangot állítottak, a kpna elé fából épített, nyitott előcsarnok került, hogy rossz időjárás esetén menedéke lehessen a zarándokoknak. - 1936: a régit majdnem egészen lebontották, és helyébe →Pillmann Alfonz plnos buzgólkodásából épült a mai kpna. 1950-52: átrendezték a kpna belső terét, új főoltár készült. Fölötte szárnyasoltárszerű kovácsolt vas keretben a Szűzanya Pilisi hegyek Boldogasszonya típusú kegyképe. A 18. sz. végi, koronák nélküli →Mariahilf kép ismeretlen művész alkotása. Felirata: Hozzádfutok bánatommal, Boldogasszony édes! - A kegykpnában egy Szt Imre-ereklyét is őriznek. **

Szilárdfy 1994:11.