Magyar Katolikus Lexikon > M > Máriakéménd


Máriakéménd, Baranya m.: 1. plébánia a pécsi egyhm. mohácsi esp. ker-ében. 1332: Kemud. Tp-át Szt Márton tit-ra sztelték. A törökök 1526 u. elpusztították. A pléb-t 1744: alapították újra. Mai Nagyboldogasszony-tp-át 1761: építették. Org-ját (2/12 m/r, op. 261.) 1897: az →Angster gyár építette. Anyakönyvei 1744-től. Kegyura 1880: a Bpi M. Kir. Tudegy. Anyanyelve 1880: ném., horvát, m.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Filiái 2000: Kátoly, Monyoród. - Lakói 1910: 1232 r.k., 5 g.kel., 1 ev., 2 ref., 20 izr., össz. 1260; 1940: 1231 r.k., 1 g.kel., 1 ev., 4 ref., 5 izr., 6 egyéb vall., össz. 1248; 1983: 500 r.k., össz. 653. - 1948: 2 tanerős r.k. ált. isk-jában 62 tanuló. - 2. búcsújáró hely. Kegyszobra földgömbön álló Boldogasszony, bal karján a gyermek Jézus, jobbjában jogar. Fején stilizált m. korona és csillagkoszorú. Készítője ismeretlen. - Az oltárépítmény 2 oldalán rokokó keretekben 7-7 rózsafüzér-titok fára festett képe látható. A dicsőséges olvasó 5. titkát maga a kegyszobor jeleníti meg: Ki téged Szt Szűz a mennyben megkoronázott. Eredeti állapotában ezért tartotta kezében Mária az örvendetes, fájdalmas és dicsőséges olvasót jelentő hármas rózsát. Egykorú metszetek ábrázolása alapján Rózsafüzér Kirnéjának is fölfogható. A kegyhely eredete egy 1740-i Mária-jelenéshez kapcsolódik. A mai kegyszobor 1765: került az oltárra az 1746-os, elveszett kegykép helyett, melyet hálából egy pécsi asszony festett, mert leánya, Pichler Ágota régi szembajából meggyógyult. - A sokszögű apszis, mely az ősi szentélyre épített első kpna volt, értékes műemlék. A tp. mögött kő stációk vezetnek a plébániáig. A kegyhely főbúcsúja Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén van. - Tört. 1746: a tör. előtti Szt Miklós-tp. romjaira, Nagyboldogasszony tiszt-ére tp-ot építettek, 1976: felújították. - A Historia Parochiae szerint e helyen 1740. IV: öt leánygyermek, köztük a 9 éves Rogner Margit és Weis Anna, az öreg temetőnél egy földmélyedésben a Bold. Szűz Mária szobrát látták a gyermek Jézussal karján, fénylő, aranyló színben. Föl akarták venni a szobrot, de nem bírták, s kezük a szobor érintésére fényben kezdett ragyogni. Amikor a szobrot mások segítségével akarták kivenni a mélyedésből, eltűnt. A gyermekeket az egyh. hatóság részéről →Fonyó Sándor pécsi knk. hallgatta ki. - A 18. sz: a kegyhely látogatottsága Máriagyűdével vetekedett. Különösen az →elsőszombatokat tartották meg. XIII. Kelemen p. 1765: Nagy- és Kisboldogasszony ünnepére teljes búcsút, a többi Mária-ünnepekre 7-7 évi búcsút engedélyezett, s minden szombatra 100-100 napit a tp-látogatóknak. - 1914-26: a kegyhelyet verbita atyák gondozták, akik a kegyszobor helyére olajfestményt (Egek Királynéja) tettek. 1970: a pécsi pp. visszahelyeztette a régi szobrot. A Kisboldogasszony (IX. 8.) előtti vas-on sváb búcsú van, 1995-től május elsején ném-m. ifj. találkozót tartanak. - Plébánosai: 1943: Fröschl Gáspár, 1961: Bock Géza, 1964: Halmai György, 1965: Petri György, 1997: László András. Oldallagosan ellátja 1988-tól Szederkényt, 1997-től Olaszt. **

Schem. Qu. 1914:71; 1981:194. - Aggházy II:169. - MKA 1984:260. - Györffy I:265. - Szenthelyi 1988:82. - Szilárdfy 1994:19.