🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Máriakálnok
következő 🡲

Máriakálnok, Győr-Moson-Sopron m.: 1. plébánia a győri egyhm. mosoni esp. ker-ében. 1357: már létezett. Tp-át Szentlélek tit-ra sztelték. Lakói 1647: ref- és ev-ok lettek. A pléb-t 1701: alapították újra. Mai Szentháromság-tp-át 1674: építették. Org-ját (1/3 m/r) 1874: Szerencsés Károly építette. Harangjait 1925: 72 és 48 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1701-től. Kegyura 1880: Albrecht főhg. Anyanyelve 1880: ném.; 1910: ném., m.; 1940: ném., m. - Plébánosai: 1701: Rehm János, 1703: Mack Mátyás, 1706: Petrichevich György, 1709: Rainlin András, 1711: Berthels István, 1716: Aigner György, 1718: Haas János György, 1719: Mickusevics Simon, 1722: Kurtz Fülöp Jakab, 1723: Kratzer Ignác, 1725: Mayr György, 1728: Wendl János, 1739: Gruber Tamás, 1740: Fogler József, 1743: Raab György, 1751: Sterck János, 1753: Franck Mihály, 1765: Wachtler Nándor, 1768: Trummer József, 1789: Minian Antal, 1797: Tóth Lipót, 1802: Belányi János, 1825: Hornik Károly, 1838: Farkas Imre, 1869: Abday József, 1878: Bejczy Károly, 1882: Pávai Antal, 1906: Kasztner Manó, 1908: Vörös László, 1921: Ratzenböck Károly, 1947: Varga Imre, 1952: Szelestey Béla adm., 1955: Bodó László adm., 1961: Fraknói Lajos, 1992: Erdősi Mihály, 1995: Kökény László (2000-ig Mosonszolnokról). - Lakói 1840: 677 r.k., össz. 677; 1910: 849 r.k., 4 ev., 4 izr., össz. 857; 1940: 1016 r.k., 1 g.kel., 8 ev., 2 ref., 2 izr., össz. 1029; 1983: 900 r.k., össz. 960; 2001: 1100 r.k., össz. 1486. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 199 tanuló. - 2. búcsújáró hely: a Szentkúti Mária-kápolna kegyszobra ismeretlen művész 18. sz. alkotása, hársfából faragott, megkoronázott, festett szobor természetes hajjal. Az álló Boldogasszony bal kezében az áldást osztó gyermek Jézust, jobbjában kormánypálcát tart. A 17. sz. legenda szerint a szobor a szentkúthoz kapcsolódóan dunai halászok tiszt-ének tárgya volt. Több kpna épült, a második 1873: leégett, de a kegyszobor épségben maradt. Eredete a 15. sz. közepéig nyúlik vissza. Ebben az időben a Szigetköz vidékén számos forrás volt. A sok forrás közül különösen kedvelt volt egy, melyhez már 1550-től sokan jártak, részben üdítő vize, részben a víz gyógyhatása miatt. A szentkút első buzgó tisztelője egy jámbor kálnoki halászember volt, aki csodálatos körülmények között 2 hársfából faragott szobrot talált, a Szűzanya és a kis Jézus szobrát. A szobrok részére a szentkút mellett egy minden oldalról nyitott épületkét, magának egy kunyhót épített. Utóda egy remete volt, aki a nyílt oszlopos épületkét zárt kpnává alakította, s oltárára helyezte a Szűzanya kegyszobrát. 1663: a szomszédos földesúr, Lósi Viczay János hálából új kpnát építtetett. Erre az időre esik a kegyhely fénykora: 30-40 község hívő népe járt a kálnoki Szűzanyához. A kpnában történt csodás gyógyulásokról és imameghallgatásokról a magyaróvári kapucinus atyák naplói tanúskodnak. 1873: az egész kpna leégett, de a kegyszobor ép maradt. Zalka János mpp. a kegyszobrot a plébtp-ba vitette. A mai kpna 1874: épült, VII. 12: sztelték. Búcsújáró napjai: Szentháromság vasárnap és Kisboldogasszony utáni vasárnap. **

Patay 1982. - MKA 1984:168. - Szenthelyi 1988:80. - Szilárdfy 1994:19. - Búzás kz. 330.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.