🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Mária szüzessége
következő 🡲

Mária szüzessége: Az Egyház dogmaként tanítja, hogy Mária, Isten Anyja mindig szűz: a szülés előtt, a szülés közben és a szülés után is; anyasága Isten teremtő tevékenységén nyugszik. - Az evang-ok a szűzi foganást Isten (minden emberi megértést és lehetőséget felülmúló) művének tekintik (vö. Mt 1,18-25; Lk 1,26-38). Az angyal azt mondja Józsefnek jegyeséről, Máriáról: „Aki benne fogantatott, a Szentlélektől van” (Mt 1,20). Az Egyh. ebben annak az ígéretnek a teljesedését látja, melyet Isten Izajás próf. által mondott: „Íme, a szűz méhében fogan és fiút szül” (Iz 7,14; Mt 1,23). - Az Egyh. már az első hitvallásokban megvallotta, hogy Jézus egyedül a Szentlélek ereje által fogantatott Szűz Mária méhében. Ezzel e történés testi szempontját is kijelentették: Mária Jézust „férfi magva nélkül a Szentlélektől foganta” (DS 503). Antiochiai Szt Ignác már mint misztériumot említi ~t és Jézus szűzi fogantatását, s az egyhatyák írásaiban egyre inkább nyoma van Mária mindenkori szüzességének. ~ nagy védelmezője Aranyszájú Szt János. Az egyházatyák a szűzi foganásban annak jelét látják, hogy valóban Isten Fia jött el a miénkkel azonos emberi természetben. - A Mária szűzi anyaságába vetett hit elmélyültebb megértése vezette az Egyh-at annak megvallására, hogy Mária mindig szűz maradt (vö. DS 427), Isten emberré lett Fiának szülésében is (vö. DS 291, 294, 442, 503, 571, 1880). Születésével Fia „nem elvette, hanem megszentelte anyjának szűzi érintetlenségét” (LG 57). Az Egyh. lit-ja mint Aeiparthenoszt, „örökké szüzet” ünnepli Máriát. - ~nek hite nem pogány mitológiából v. korabeli eszmékhez való alkalmazkodásból fakadt. Csak annak a hitnek megragadható, mely Krisztus misztériumainak egészében lát, a megtestesülésétől a húsvétig, „a misztériumok összefüggése alapján” (DS 3016) . - ~ ellen fölhozzák, hogy a Szentírásban szó van →Jézus testvéreiről és nővéreiről (vö. Mk 3,31-35; 6,3; 1Kor 9,5; Gal 1,19). E kifejezések az ÓSz kifejezésmódjának megfelelően Jézus közeli rokonait jelentik. - Mária szűzi anyasága Isten tervében. ~ mutatja, hogy a megtestesülésben Isten az abszolút kezdeményező: Jézusnak csak Isten az Atyja (vö. Lk 2,48-49). Jézus azért fogantatott a Szentlélektől Szűz Mária méhében, mert ő az új Ádám, aki megnyitja az új teremtést. Szűzi fogantatásával egy új születést indít el, mely a Szentlélekben, a hit által Isten gyermekeivé teszi az embert. Ez az élet szűzi módon fogantatik, hiszen teljesen a Szentlélek által kapja az ember ajándékba. Az ember Istenhez szóló jegyesi meghívása Mária szűzi anyaságában valósul meg tökéletesen. - Mária egyszerre szűz és anya, s ezzel az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása: „Az Egyház ... Isten igéjének hívő elfogadása által maga is anya lesz: az igehirdetéssel és a keresztséggel ugyanis új, halhatatlan életre szüli a Szentlélektől fogant és az Istenből született fiakat. És szűz is az Egyház: sértetlenül és tisztán megőrzi a Vőlegényének adott szavát.” (LG 64) - Ikgr. 15. sz. németalföldi képeken ~re utal a →tojás, a →gyöngy, az átvilágított üveg(edény), a →dió (Jan van Eyck, Rogier van der Weyden). A →Mária-szimbólumok többsége ~re utal. **

KEK 496-507.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.