Mária háza, Meryem Ana, Panaya Kapulu (Töröko.): kápolna Efezus mellett, ahol a hagyomány szerint a →Boldogságos Szűz Mária Szt János evangélista gondviselése alatt élt, miután Fia a kereszten rábízta őt (vö. Jn 19,27). - 1. Tört. Julien Gouyet (†1899) fr. pap 1881: Egyiptomon, Palesztinán át Anatóliába indult, hogy megkeresse ~t. Erre Emmerich Szt Katalin Anna (†1824) →Szűz Mária élete c. kv-e késztette. X. 18: Efezustól D-re, a nehezen járható hegyen fölfedezte egy kpna, föltételezése szerint Szűz Mária egykori házának romjait. Sem az izmiri (Szmirna) érs., sem az ottani szerz-ek nem tulajdonítottak nagyobb jelentőséget a fölfedezésnek. Az írásbeli ajánlat a hely megvásárlására válasz nélkül maradt. - 1891: az izmiri fr. kórházban a Keresztény Szeretet Leányainak főnöknője, Maria de Mandat Grancey is elolvasta Szt Katalin kv-ét, s rávette a lazaristák főnökét, P. Eugéne Poulint, hogy olvassa el a művet és ellenőrizze. - A lazarista természettudós, Henry Jung 3 társával indult el, kezében Emmerich Szt Katalin szövegével, s átkutatta az Efezustól D-re fekvő ter-et. Annyira barátságtalan és rossz hírű volt a vidék, hogy csak nagy nehézségek árán sikerült vezetőt, öszvért és hajcsárt találniuk. A 3. nap szomjúságtól gyötörve megkérdeztek egy dohányföldön dolgozó asszonyt, hol találnak vizet. Az egy forráshoz vezető utat mutatott nekik. 1891. VII. 29: a forrástól 10 lépésnyire régi épület romjaira bukkantak, ami Emmerich Katalin leírására emlékeztetett: „Az Istenanya nem magában Efezusban lakott, hanem olyan vidéken, ahol több ismerős keresztény nő már korábban megtelepedett. Lakása Jeruzsálemből jövet mintegy 3 és fél órányi járásra Efezus előtt balra fekvő hegyen volt... Efezustól délre keskeny utak vezettek a vadon benőtt hegyre. E hegycsúcs közelében kissé dombos, szintén benőtt, mintegy félóra járásnyi kerületű síkság van: ott volt a település.” Az alapfalak maradványai is megfeleltek a látnok által megadott, ~ról szóló leírásnak. „Egyedül Szűz Mária háza volt kőből... A középen elhelyezett tűzhely 2 részre osztotta. A tűz az ajtókkal szemben a földön a fal mélyedésében égett, a fal mindkét oldalon lépcsőzetesen emelkedett a ház tetejéig... Az első részt könnyen mozgatható, fonott falak választották el a tűzhely mindkét oldalán a tűzhely mögötti résztől... Mellettük jobbra, balra könnyű ajtókon lehetett a ház leghátsó részébe menni, amely kellemesen, gazdagon tapétázott volt... A mennyezet oldalról boltozott volt. A tér legszélső kerek végét függöny választotta el. Ott imádkozott az Istenanya... Az imádság helyétől jobbra a falnak támaszkodó kis fülkében volt az Istenanya fekvőhelye: evvel szemben az imahelytől balra kis kamrában őrizték a ruhákat és szerszámokat. A kis fülkét szőnyegfüggöny választotta el a kamrák közti imahelytől. A függöny közepe előtt szokott imádkozni a Szűzanya, amikor dolgozott vagy olvasott.” - 1892. I: Maria de Mandat-Grancey vincés apáca elöljáróinak engedélyével megvásárolta a ter-et. A telekkv. bejegyzés szerint „háromkapus kolostor”, amiből arra lehet következtetni, hogy a ház Mária mennybevétele után valamikor ktor lehetett. Tulajdonát Mária nővér átadta P. Poulinnak, aki végrendeletileg P. Euzet-re hagyta, s ő 1952: az újonnan alapított Törökország Kat. Alattvalóinak Egyesülete gondozására bízta. - Az egyh. állásfoglalást Timoni CM izmiri érs. 1892. XI. 1-i helyszíni vizsgálata alapozta meg. Timoni engedélyezte az istentiszt-et, s az izmiri érs-ek minden támadás ellenére is kiálltak az egyhm-jük ter-én lévő ~ valódisága mellett. Heves vitát váltott ki a kérdés, hogy ha Szűz Mária valóban Meryem Anában élt, itt is halt-e meg, s innen vétetett-e föl a mennybe? E föltételezés ellenkezett az egyh. fölfogással, mely szerint az Istenanya Jeruzsálemben halt meg. - 1896: fölállították a szentély elé a →csodás érem Máriájának bronz szobrát. A ház hátsó részén, bal oldalon forrás fakadt, ami a padozat alatt az előtér alatti medencébe ömlik. Ez a víz a tűzhely hamujával együtt már a fölfedezés évében zarándokokat vonzott, akiknek Efezustól 15 km-es utat kellett megtenni a „Fülemüle-hegyig”. Egész sor csodálatos gyógyulás született, melyek a víz és a hamu használatával történtek. - 1914: a hadi ter. és zavargások miatt a romok több károsodást szenvedtek. A háború után a bronz szobrot egy árokban találták meg, csonka kézzel, így áll ma is a szentély egy szerény oltárán. -

1947 őszén Karl Gschwind elhatározta, hogy föléleszti Töröko. ker. emlékhelyeit a feledésből. A szt helyekről szóló írásaival megnyerte befolyásos személyek bizalmát. A kezdődő török turizmus is egyengette az utat. - Az isztambuli osztrák Szt György Int-ben született a gondolat, hogy Szűz Mária mennybevétele dogmájának kihirdetése alkalmával (1950. XI. 1.) zarándoklatot szervezzenek Panaya Kapuluba. A romos, tető nélküli tp-ban 1950. X. 24: zarándokistentiszt-et tartottak. Az izmiri érs. engedélyével a török kormány Menderes min-elnök irányításával 1951. IV: elrendelte, hogy építsenek utat Szeldzsukból a hegyen át Panaya Kapuluba. Az út 3 hónap alatt elkészült, s a szt körzetben a tenger szintje fölött 450 m magasban parkoló térrel ér véget. Az új utat „Mária útjának”, a Csalogány-hegyet „Mária-hegynek” (Meryem-Dagh) nevezték, a Panaya Kapulut Meryem Anának. - A tp-ot rendbe hozták a korábbi összkép lehetőleg hűséges őrzésével. Az előcsarnok nem tartozik ahhoz a házhoz, melyben Mária lakott. Egykori imádkozó helyén carrarai és efezusi márványból szerény márványoltárt emeltek, ezen áll a csonka szobor, ami valamikor az előteret díszítette. Az új térrendezésnél szépen kialakították a forrást. Több kút kialakítása könnyíti a Mária-forrás vizének használatát. - Az új kpnát 1951. VIII. 19: szent. föl. A szentelést követő éjjel történt az Egyh. által elismert első csoda. Az ünnepségen résztvevő Khury izmiri házaspárnak 15 é., Pott-kórban szenvedő, gyógyíthatatlan, béna lánya a Mária-forrás vizétől másnap reggelre teljesen meggyógyult. 1955. III. 10: dekrétummal ismerték el a csoda valódiságát. 1955-62: 70 rendkívüli gyógyulás történt. 1959: 28.522, 1960: 49.695 zarándok látogatta a kegyhelyet. A zarándokok között a föld majdnem minden népének, vallásának és nyelvének képviselője megtalálható. -

2. ~ valódiságának bizonyítékai. a) Panaya Kapulunak nevezték ősidők óta a helyet. A Panaya, Panhagia ('legszentebb') az Istenanya gör. neve; a Kapulu törökül 'kaput, ajtót, házat' jelent. - b) Az Osztrák Régészeti Int. által 1896: kezdett és megszakításokkal ugyan, de ma is folyó régészeti kutatások bizonyítják, hogy az épületmaradványok alapjai az 1. sz-ból valók, míg az alapoknak megfelelő fölépítmények már bizánci eredetűek és jellegűek. Rendkívül jelentős volt ~ tűzhelyének megtalálása. Vízvezetékeket, korsókat, lámpákat, különféle használati tárgyak maradványait, s még sírokat is találtak Konstantin és Justinianus korabeli érmékkel. - c) A helyi hagyomány. A kutatások igazolták, hogy az egész ter. zárt település volt Panaya Kapulu közp-tal. Kirkindzse (1990: Szerendzse) faluban, az Efezustól K-re fekvő hegyekben, Panaya Kapulutól 8 km-re 4000 ort. ker. lakott a gör-ök Kis-Ázsiából való kiűzéséig (1922), akik a régi efezusi ker-ek utódainak vallották magukat, s Mohamed követői elől menekültek ide. Ősidőktől őrizték a meggyőződést, hogy Szűz Mária a ~ban élt és halt meg. VIII. 15: papjuk vezetésével százával zarándokoltak ide, hogy a romoknál megünnepeljék Szűz Mária elszenderedésének és mennybevételének emlékét (tévedésnek tartva, hogy ennek helyét az ort. lit. hagyomány Jeruzsálembe tette). - Kirkindzse polgármestere, Constantinides ügyvéd 1892. XII: írásba foglalta a helyi hagyományt: „A mi Urunk Jézus Krisztus megfeszítése után Szűzanyánk, az Istenanya Jeruzsálemben maradt Szent János oltalma alatt. Efezusba jöttek később, és a Szent Szűz berendezett egy barlangot Efezus nyugati részén, Budrun hegyén északra. Ott rejtőzködött a Szűzanya a pogányok üldözése miatt. Ezt a barlangot Ghizli Panagíanak, 'Rejtőző Legszentebbnek', ill. a Legszentebb rejtekének nevezték. Emléknapját, a Zoodoku-Pygis-t (életadó forrás) húsvét után pénteken ünnepelték.” Megőrizték egy másik, Szűzanyának szentelt kpna emlékét is. Ez a síkságon állt „Karaklia-Panagia” ('a Legszentebb platánoknál'). Ennek ünnepe XI. 21. volt. Az ünnepeken a környező helyek muszlim lakói is részt vettek mint zarándokok, a romokat a maguk szentélyének is tekintették (a →Korán 72x említi a Próféta Jézus szűz édesanyját, aki az egyetlen bűntelen az emberek között és fölvétetett a mennybe). - d) Korai dokumentumok. A Szt János-akták (2. sz.) és Polikratész efezusi pp. tanúsága szerint János ap. Efezusban élt és halt meg. Szt Ireneusz (2. sz. vége) szerint is Efezusban írta az evang-ot. A kis-ázsiai egyh-ak irányítását bizonyítja a Jel 7 levele. Thébei Hippolit írja (700 k.), hogy Szt János a Szt Szűzet Efezusba vezette. Ezt bizonyítja Szíria monofizita jakobitáinak ősi hagyományokból merítő írása is (10-13. sz.), mely Szíria és Jeruzsálem közelsége miatt rendkívül értékes. - Bizonyítékot szolgáltat az a hivatalos okmány, amivel az efezusi zsin. 431. VI. 23: értesíti Konstantinápolyt pp-ének, Nesztoriusznak elítéléséről, s melyben kiemeli, hogy Efezus szoros kapcsolatban van Szt Jánossal és a szűz Istenanyával, Máriával. -

e) Emmerich Szt Katalin látomásai a →magánkinyilatkoztatásra vonatkozó egyh. tanítás figyelemvetételével fontos dokumentumok. Ezek szerint „az Istenanya Krisztus mennybementele után 3 évig a Sionon élt, az Utolsó Vacsora termének előterében, 3 évig Betániában, majd 9 évig Efezusban, ahová Szent János vitte”. A Jeruzsálemben töltött 3 év alatt a zsinagóga üldözte a fiatal kerséget, Szt Péter és János ap. működése állandó veszedelmet jelentett mindkettőjüknek, s így Máriának is, de olyan nagy tekintélyük volt a nép előtt, hogy a zsidók sokáig nem merték az egyh. vezetőit bántani, üldözték viszont az egyes keresztényeket. István diákonus megkövezése után nagy keresztényüldözés tört ki. Biztos hagyományt igazol Tours-i Gergely, mely szerint az ap-ok a köv. évben különböző missziós ter-ekre mentek, Szt János Kis-Ázsiába indult. Máriát féltve előbb Betániába vitte Lázár családjához, őket akkor még nem zaklatták. „Szent János (Efezus mellett) fölépítette az Istenanya házát, mielőtt még odavitte. Amikor Mária ott letelepedett, már több keresztény család élt azon a környéken... A heves keresztényüldözés elől menekültek ide. Mivel a környezetet és a barlangokat úgy használták föl menedékül, amint azt a természet felkínálta, ezért lakásaik remeteszerűek voltak, többnyire negyedórányira egymástól, és az egész környék szétszórt falusi közösségnek látszott.” Így éltek a jeruzsálemi menekültek távol az Efezusban élő zsidóktól és fanatikus pogányoktól. „Az Istenanya szolgálójával lakott a házban. Ő szerezte be a kevés táplálékot, amire szükségük volt. Néha meglátogatta őket egy apostol vagy tanítvány. Legtöbbször egy férfit láttam náluk bemenni és kijönni, akit Szt Jánosnak tartottam. Sem itt, sem Jeruzsálemben nem volt állandóan Szűz Mária közelében, mindig úton volt. (...) A ház mögött a hegyre vezető úton bizonyos keresztutat készített az Istenanya. Míg Jeruzsálemben lakott, Fiának halála után naponta végigjárta a szenvedés útját. (...) Ezért láthattam, hogy az Istenanya hamarosan megérkezése után nap mint nap a háza mögötti hegyre vezető úton, a szenvedés útján elmélkedve járt. Eleinte egyedül ment. Az út erdőbe vezetett, ahol egy dombon megjelölte a Kálváriát, és egy másik domb kis barlangjában Krisztus sírját, majd csendesen elmélkedve ment vissza. (...) Isten Anyjának halála után láttam, hogy keresztények járnak ezen az úton, letérdelnek és megcsókolják a földet.” - Az egyházilag még nem igazolt, stigmatizált belga Rosalie Püt (1868-1914) leírta a ~ melletti keresztút 12 állomását (olajfákhegyi szenvedés; az Úr éjszakája a börtönben; kereszthalálra ítélés; gonoszok ordítozása és kiáltozása; Szűz Mária meglátja a keresztet hordozó Jézust; találkozás; első elesés a kereszt súlya alatt; a fájdalom, hogy nem tud segíteni a fián: 2. elesés a kereszt alatt: a kereszt a Kálvária hegyen; Jézus megfeszítésének örülő tömeg; keresztrefeszítés). Néhány állomást Püt adatai alapján megtaláltak ~ mögött az efezusi úttal párhuzamos vonalon, az Efezus és Aravia (Eroglu) közti magaslaton, de később feledésbe merültek. - Tág értelemben ~ az a kicsi lakóház →Názáretben, amely fölé az Angyali Üdvözlet első tp-a épült a régészeti kutatások szerint. **

Schölzhorn, Leo Maria: Szűz Mária Efezusban. Ford. Búzás József. Bécs-Pozsony-Bp., 1990.