Mária bemutatása (lat. Praesentatio Mariae), nov. 21.: 1. ünnep, melynek dátumát a →bemutatás hagyománya szerint határozták meg: az újszülött Máriát a szokásnak megfelelően 70 nappal a születése (szept. 8.) után bemutatták az Úrnak. I. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) 543: tp-ot építtetett Mária föltételezett születési helyén. Tört-ileg ~nak ünnepe e tp. dedikációs emléknapja. - Konstantinápolyban a Jeruzsálemből származott I. Germanus pátr. (715-30) kezdte ünnepelni. I. (Komnenosz) Manuel bizánci cs. (1143-80) 1166: parancsolt ünnep rangjára emelte. - A p. udvar az →avignoni fogság alatt ismerkedett meg az ünneppel Philippe de Maizieres ciprusi követ révén. 1373 u. több Ny-i egyhm. átvette. IV. Sixtus p. (ur. 1471-84) 1472: ált. engedélye után szabadon választott ünnepként bárhol megülték. V. Pius p. (ur. 1566-72) nem vette föl a →trienti zsinat utáni lit-ba, de sokak kérésére végül V. Sixtus p. 1585: már jóváhagyta ~nak ált. ünneplését. - Efezus mellett →Mária háza közelében a síkságon állt a Karaklia-Panagia ('a Legszentebb platánoknál')-tp., melynek ünnepe szintén XI. 21. volt. - Mo-on a Pray-kódex már 1200 k. ünnepli, tehát hazánk már az Árpád-korban átvette Bizánctól. Ezt III. Béla (ur. 1172-96) Bizáncban, Manuel Komnenosz udvarában kapott neveltetése is valószínűsíti. Az Érdy-kódexben: Asszonyunk Máriának templomba jelentése. Nagyszombat népe fogadalmi ünnepként ülte meg, vigíliaböjttel, virrasztással is készült rá. Ilyenkor emlékeztek az 1709. évi pestisre, amikor a Szt Miklós-tp. Mária-képe könnyezett és vért izzadott. Szűr baranyai ném. falucska tp-ának ~t ábrázoló fogadalmi képe sáskajárás emlékezetét őrzi. Az egykorú kpnát s a közeli Lippó, Udvar és a távolabbi, de szintén ném. telepítésű Paks tp-át is erre a tit-ra szentelték. - Titulusok: esztergomi egyhm.: Szomolánka (1705); nyitrai egyhm.: Pravotic; besztercebányai egyhm.: Miklósfalva (1843); kassai egyhm.: Hegyzávod (1770), Lófalu (1718), Tizsény (1874); veszprémi egyhm.: Nagyhidegkút; székesfehérvári egyhm.: Csákvár (kpna), Pilisszentlászló (kpna), Törökbálint (1705); pécsi egyhm.: Lippó (1836), Paks (1859, kpna), Udvar; hajdúdorogi egyhm.: Hajdúdorog, Jánk. - 2. Ikgr. képtípus Mária életének ciklikus ábrázolásai között. Szerepel Kassa (Szt Erzsébet-főoltár, 1474, Szt Anna-oltár, 1485), Eperjes (Mária-főoltár, 1497), Szepeshely (1490), Szepesváralja (1490) szárnyasoltárain. - Változata: →Mária templombamenetele. **

Radó II:1357. - Bálint II:483. - Onasch 1981:356.

olvasni, új