Magyar Katolikus Lexikon > M > Máramaros megye


Máramaros megye (rum. judetul Maramures, ném. Komitat Marmarosch), 1919-40; 1944. dec.-1952. szept. 23.; 1968. febr. 18.-: rumén közigazgatási terület. - 1918. XI: az összeomlást követő zűrzavar idején →Máramaros vármegye egyes határmenti településeit területrablás reményében időlegesen ukrán bandák szállták meg. ~t a →trianoni békével oláh uralom alá került megye D-i felén alakították meg, 3568 km² ter-en, 171.769 lakossal, székhelye Máramarossziget maradt, az oláh oldalon Csehszl. felé határváros lett. M. intézményeit, isk-it megszüntették, a r.k. egyházigazgatását végző →szatmári püspökséget az 1930-as konkordátummal a →nagyváradi püspökséggel →szatmár-nagyváradi püspökség néven egyesítették. - 1940: a II. →bécsi döntés Ro-tól egész ter-ét visszacsatolta, e részen alakult újjá Máramaros vm. (4009 km²). - Moszkvában 1944. IX. 12: a →rumén-szovjet fegyverszüneti szerződés visszaállította a trianoni országhatárt, mely 1945-91: rumén-szovjet, 1991-: rumén-ukrán államhatár. - A közigazg. szovjet minta szerinti átszervezése után 1952. IX. 24-1960. XII. 24: →Nagybánya tartomány, 1960. XII. 25-1968. II. 17: →Máramaros tartomány része. - 1968. II. 17: a 2. sz. törv. szerint Máramaros tart. ter-éből szervezték az új ~t. Annak K-i feléből, a tört. Máramaroson kívül Szatmár, Szilágy és Szolnok-Doboka megye határvidékét hozzácsatolva alakították újjá, székhelye: Nagybánya, Máramarossziget ~ második →municipiuma. - Lélekszáma: 1919: 171.769 fő, 18.100 m., 80.981 oláh, 5544 ném., 39.420 zsidó, 27.724 egyéb nemzetiségű; 15.677 r.k., 104.796 g.k., 6217 ref., 313 ev., 1292 unit., 3935 g.kel., 39.420 izr., 119 egyéb vall.; 1920: 152.695 fő, 13.956 m., 82.778 oláh, 3066 ném., 36.535 zsidó/jiddis, 16.360 egyéb nemzetiségű; 1930: 161.575 fő, 11.174/14.285 m. nemz./anyanyelvű, 93.207/92.611 oláh nemz./anyanyelvű, 3239/3189 ném. nemz./anyanyelvű, 33.828/33.239 zsidó/jiddis nemz./anyanyelvű, 20.127/18.251 egyéb nemz. (ebből cigány 485)/anyanyelvű (ebből cigány 124); 1992: 540.009 fő, ebből 54.902 m. nemzetiségű (52.478 m. anyanyelvű, 26.536 r.k., 2014 g.k., 23.087 ref., 54 ev., 56 zsinat-presbiteri ev., 156 unit., 1519 g.kel., 4 izr., 209 pünkösdista, 297 bapt., 102 adventista, 36 evang. ker., 6 óhitű ortodox, 539 egyéb felekezetű, 30 ateista, 201 felekezeten kívüli; 56 nem nyilatkozott), 437.997 oláh nemzetiségű (921 m. anyanyelvű), 3416 ném. nemzetiségű (507 m. anyanyelvű), 150 zsidó nemzetiségű (47 m. anyanyelvű), 6701 cigány nemzetiségű (228 m. anyanyelvű), 36.685 ruszin/ukrán nemzetiségű (85 m. anyanyelvű), 34 tót nemzetiségű (5 m. anyanyelvű), 214 egyéb nemzetiségű (26 m. anyanyelvű). 88

Varga E. II:100.