Magyar Katolikus Lexikon > L > lunéville-i béke


lunéville-i béke, 1801. febr. 9.: francia-osztrák béke. - Ausztria 1798: belépett a 2. fr-ellenes szöv-be, ezzel ő is megszegte az 1787. X. 17: kötött campoformiói békét (miután a fr-k e békében vállalták a hadifoglyok szabadonengedését, ennek ellenére a visszatartott 20 ezer foglyot, köztük kb. 10 ezer magyart, eladták rabszolgának Marokkóban). 1799-1802: az ún. 2. koalíciós háborúban Napóleon Bonaparte tábornok 1800. VI. 14: Marengónál, a Moreau vez. másik fr. hadsereg Hohenlindennél győzte le az osztrákokat, akik békét kértek. A ~ megismételte a campoformiói béke pontjait, a fr. hódításokat Itáliában. Au. kénytelen volt elismerni a Fro. által létrehozott Batáviai (Hollandia), Helvét (Svájc), Cisalpin (Milánó) és Ligur (Genova) Közt-okat, és átadta a toszkaniai nagyhgséget a Bonaparte családba nősült pármai hg. részére. 88

Lefebre, Georges: Napóleon. Bp., 1975:751. - Hegedűs 2001:143.