🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > londoni béke
következő 🡲

londoni béke, 1913. máj. 30.: az I. balkáni háborút lezáró, a II. balkáni háborút kiváltó béke. – Bulgária, Görögo. Montenegro és Szerbia 1912. X. 5–1913. III. 13: megnyerte a szabadkőműves ‘ifjú törökök’ vezette Oszmán Birod. elleni I. balkáni háborúját. Nagyhatalmi közvetítéssel (azok érdeinek érvényesítésével) békeszerződést kötöttek. Ebben az Oszmán Birod. átadta a győzteseknek minden eu. ter-ét; az Enosz–Midie (Égei-tenger–Fekete-tenger) vonaltól ÉNy-ra csak Isztambul főv-t, a Boszporusz és a Dardanellák tengerszorosokat tarthatta meg. – Görögo. megkapta az Athosz-fszg-et, Kréta, Khiosz, Mitilini, Szamosz és Lémnosz szg-ét; Makedóniát fölosztották Szerbia és Bulgária között. Ro. azzal az ürüggyel, hogy Bulgária nagy ter-et szerzett Macedóniában, ahol oláhok élnek (egyes vélemények szerint ez számazási helyük), ellentételezésként D-Dobrudzsát követelte Bulgáriától. A függetlenné vált Albánia és az Égei-tenger szigeteinek hovatartozását a nagyhatalmak később akarták eldönteni, de a háborúzó feleket e döntések felbőszítették, 1913. VI: kitört a II. balkáni háború. 88

Bulgária tört. Bp., 1971:167. – Politisz, Jánisz: Az újkori Görögo. tört. Uo., 1966:167. – Hegedűs 2001:140.