lelkek megkülönböztetése (lat. discretio spirituum): erény, mely arra tesz készségessé, hogy az ember lehetőleg minden körülmények között világosan különbséget tudjon tenni a jó és a rossz tárgyak, személyek, szellemek között. - A Szentírás tárgyilag ismeri, de szó szerint csak az 1Kor 12,10: fordul elő. A ~ a szerzetesi lelkiségben és a lelkivezetésben alapvetően fontos erény. Órigenész szerint a ~ mint alaperény föltételezi a belső nyugalmat és a tettek gyümölcseinek felismerési képességét. Ezzel a ~ a tapasztalatok finom megítélési eszközévé lett. A kk-ban a ~ az ördögtől való megszállottság felismerésének lett a segédeszköze. Csak néhányan (Clairvaux-i Szt Bernát, Tauler) őrizték meg a hagyományos, finom ítélőérzéket, melyet Loyolai Szt Ignác keltett életre. Lelkigyakorlatai a ~ről szóló tanítások. **

Tanquerey 1932:611. - Schütz 1993:228.