Magyar Katolikus Lexikon > L > latin császárság


latin császárság, Romania, 1204-1261: A IV. keresztes hadjáratban 1204. III: a keresztesek szárazföldi és tengeri hadereje bekerítette Konstantinápolyt. A vezérek előzetes szerződést kötöttek a majdan meghódítandó ter-ek tulajdonjogáról. Az Aranyszarv-öböl felől indított 2. rohammal IV. 12: bevették a várost. 3 napig tartott a hódítók tombolása, rablása, erőszakoskodása, gyilkolása; aki tudott, menekült a városból. Fölbecsülhetetlen értékeket pusztítottak el, a →Hagia Sophiából megrakott lovakkal és öszvérekkel hordták el a rablott értékeket. Az ereklyéket országok szerint osztották szét a pp-ök és jeles lovagok között. A tört-író Nikétasz Choniatész szerint a szaracénok soha nem követtek el annyi gazságot a város ellen, mint a latinok. A bárókból és Velence képviselőiből álló 12 tagú testület 1204. V. 9-i megválasztása után V. 16: az egyik keresztes vezért, →Balduint cs-rá koronázták, jelképesen a velencei Tomasso Marosini lett a pátr., ezzel a K-i egyh-at Róma alá rendelték. Antiochia ura, IV. Boemund Akkóban elismerte I. Balduint hűbérurának. - A bizánci birod. széthullásakor a lovagok által el nem foglalt ter-eken keletkezett a nikaiai birodalom (Kis-Ázsia ÉNy-i részén), a trapezunti birodalom (a Fekete-tenger D-i partvidékén), az epiruszi királyság (despotaság) (a Korintoszi-öböltől Durazzóig) és több kisebb fejedség. - A ~nak csupán 1/4-e volt cs. birtok (főleg Trákiában), a többit a hűbéresek kapták, köztük a legjelentősebbek a Velencei Közt. (a fosztogatások igazi haszonélvezője) és Montferrati Bonifác tesszalonikai kir. - A ~ban a lovagok hűbéri rendszert építettek ki: az a lovag, akinek csak egy birtoka volt, egymaga katonáskodott; akinek 4, az 1 lovagot és 12 gyalogost szerelt föl; akinek 4-nél több volt, minden birtoka után 1-1 lovast küldött hűbérurának. 1 havi hadi és 4 havi helyőrségi szolgálatot láttak el, de végszükségben senioruk további 4 hónapra is igénybe vehette őket. 4 hónapig a pp-öknek is részt kellett venniük a hadjáratban, úgy mint az egyh. lovagrendek tagjainak. A lovagok birtokaikon vár(kastély)okat építtettek, az előkelőbbek bírákat és helyőrséget létesítettek, az egyszerű lovagok maguk bíráskodtak. - A helybeliek elégedetlensége, amit 1213: a pápai legátus, Pelagius bíb. erőszakos módszerei is fokoztak, a katolicizmus ellen is fordult. 1261. VII. 25: a velencei flotta a konstantinápolyi helyőrség jelentős részével egy erőd ostromára indult, VIII. (Palaiologosz) Mihály nikaiai cs. hadvezére, Alexiosz Sztrategipulosz váratlan támadással elfoglalta Konstantinápolyt, véget vetett a velencei vazallus ~nak, VIII. Palaiologosz Mihályt ismét bizánci cs-rá koronázták. - Uralkodói 1204-05: (Flandriai-ház) I. Balduin [IX. Balduin néven Flandria grófja, 1204: elfoglalta Konstantinápolyt, trónfosztva, †1206?]; 1206-16: Henrik [fivére, 1205-06: régens]; (Courtenay-ház) 1217: Courtenay Péter [trónfosztva, †1218?]; 1217-19: Jolanda [Henrik nővére, C. Péter neje]; 1221-28: Róbert [fia]; 1231-37: Brienne-i János; 1240-61: II. Balduin [Róbert fivére, trónfosztva, †1273]. T.E.

Áldássy Antal: A keresztes hadjáratok tört. Bp., 1924. - KL II:428. - Kazsdan, A. P.-Litavrin, G. G.: Bizánc rövid tört. Ford. Meggyesi János. Bp., 1961:222. - Zöllner, Walter: A keresztes háborúk tört. Ford. Jólesz László. Uo., 1980. (Népszerü tört.) - Morby 1991:242. (s.v. konstantinápolyi császárság) - Bozsóky Pál Gerő: Keresztes hadjáratok. Szeged, 1995:96.