Magyar Katolikus Lexikon > L > lateráni izzadó kő


lateráni izzadó kő: II. Szilveszter pápa (ur. 999-1003) sírját fedő egyszerű, fehér márványlap a →lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyházban, mely a népi képzelet szerint „izzad”, azaz nedves foltok keletkeznek rajta, és mögötte csontok zörgése hallatszik, ha egy-egy pápa meghal. - A ~ hiedelmének magyarázata egy mese, mely szerint Gerbert szerzetes világi sikerről és dicsőségről álmodott, ennek érdekében szövetkezett az ördöggel, eladta neki a lelkét. Az eredmény a titkos tud-okban való jártasság és szédületes egyh. pályafutás. Megnyerte az akkori előkelőségek és hatalmasok kegyét, fejed-ek barátja, cs-ok bizalmas tanácsadója lett. Először Reims, majd Ravenna, végül Róma pp-e II. Szilveszter néven. Ekkor szerette volna tudni, meddig tart ez a nagy dicsőség? A Sátán válasza: „Akkor kell meghalnod, amikor belépsz Jeruzsálembe!” Szilveszter megnyugodott, mert a hitetlenek kezén levő, messzi Jeruzsálemet nem egyhamar fogja látni! De amikor misézni ment a Laterántól nem messze fekvő →Jeruzsálemi Szent Kereszt bazilikába, megjelent a Sátán, és a megegyezés szerint kérte a lelkét. Szilveszter megrendült, bűnbánatot tartott, az összegyűlt hívek előtt bevallotta vétkét, és azt kérte, hogy halála után holttestét büntetésből darabolják föl, tegyék kordéra, és ahová a lovak viszik, ott temessék el. Ezután az oltár előtt összeesett és meghalt. A nép végrehajtotta a bűnbánó p. testamentumát: a gyeplő nélkül nekieresztett lovak a kordét bevitték a lateráni baz-ba, és ahol izzadva megtorpantak, ott temették el a bűnbánó pápát. - Ezzel szemben Ciaconius történetíró a Pápák élete c. művében közöl egy ősi kéziratot, melyben II. Szilveszter maga védekezik korának tévhite ellen: „Amikor dicsőség volt a tudatlanság, akkor a tudatlan azt hitte, hogy varázsló voltam. Pedig a sírok beszéde az, hogy példás jámborság, feddhetetlen erkölcs és mély vallásosság volt az életem.” **

Tóth 1988:20.