Magyar Katolikus Lexikon > L > lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház


lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, Az Üdvözítő temploma: a pápa székesegyháza, Róma főtemploma, az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános temploma, ezért a Város és a világ minden templomának anyja és feje. - I. (Nagy) Konstantin cs. (ur. 306-337) építtette, I. Szilveszter p. szentelte föl 324: az Üdvözítő tiszt-ére. - II. Sergius p. (ur. 844-47) Ker. Szt Jánost, II. Lucius p. (ur. 1144-45) Szt János ap-t is védőszentjévé nyilvánította, így lett a nép nyelvén Szt János-bazilika. - A Lateráni név egy ősi róm. család emlékét őrzi, mert a ~ helyén állt a Lateranus család palotája. Amikor Kr. u. 307: Nagy Konstantin feleségül vette Hercules Maximianus cs. (ur. 286-305) leányát, Faustát, nászajándékba kapta Fausta házát (domus Faustae), a már császári tulajdonban lévő egyik lateráni palotát is. 313: e palotában ült össze az első róm. zsinat a →donatisták ellen, tehát vsz. már ker. kpna is volt benne. - Mielőtt Konstantin cs. az új székváros, →Konstantinápoly építésébe kezdett, megépíttette a Lateránban az első ker. bazilikát, melynek alapját a palota hosszú előcsarnoka, félkörben végződő törvényterme és a cs. testőrség kaszárnyája képezte. Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített tp-ot a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica aurea-nak, 'aranybazilikának' hívta. - A népvándorláskor a gótok, majd a vandálok, 1413: László nápolyi kir., 1527: V. Károly cs. (ur. 1519-56) zsoldosai rabolták ki. 896, 1349: földrengés, 1308, 1361: tűzvész pusztította. A Konstantin-féle baz-ból csak az alapforma, néhány faltöredék, márványoszlop, egy márványtrón és mozaikdíszek darabjai maradtak ránk. - Az 1735: készült barokk főhomlokzaton az Üdvözítő (kereszttel), Ker. Szt János, Szt János ap., Szt Ambrus, Szt Ágoston, Szt Jeromos, Nagy Szt Gergely, Aquinói Szt Tamás, Szt Bonaventura és Clairvaux-i Szt Bernát, Nagy Szt Vazul, Szt Atanáz, Aranyszájú Szt János, Nazianzi Szt Gergely és Szt Özséb 7 m-es márványszobrai. Az előcsarnokban Nagy Konstantin cs. 315: készült márványszobra (1737: a quirinali Konstantin-termákból került át). A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette; VII. Sándor p. (ur. 1655-67) hozatta a ~ba, és megnagyobbíttatta. A →szent kapu fölött 4 márvány dombormű Ker. Szt János életének jeleneteivel (1735). - A főhajóban a 12 ap. márványszobra, fölöttük a 12 próf. olajfestménye (18. sz. eleje). A falon domborműves Biblia pauperum (17-18. sz.), balra az ósz-i előképek, velük szemben az úsz-i beteljesülés képei. A főhajó mozaikpadlózatát 12. sz. róm. márványfaragók készítették, 1425: teljesen megújították. A faragott, aranyozott famennyezet 1562: készült. - A főhajó végében álló márvány főoltárt, melynél a II. Vat. Zsinatig csak a pápa misézhetett, IX. Pius p. (ur. 1846-78) építtette. Magában rejti azt a faoltárt, amelyen a hagyomány szerint még I. Szt Szilveszter p. (ur. 314-335) misézett. Előtte V. Márton p. (ur. 1417-31) márvány koporsója. A 4 K-i gránitoszlopon álló, négyszögletes, csúcsíves tornyokkal ékesített 14. sz. márvány ház egyben Szt Péter és Pál koponya-ereklyetartója is, melyet a 18. sz. végéig drága kir. ajándékok, gyöngyök, drágakövek is díszítettek; a fr. forr-nak estek áldozatául. - Az V. Orbán p. által 1368: a →lateráni Sancta Sanctorum-kápolnából áthozatott ereklyék fennmaradtak, 1804: aranyozott ezüst tartókba kerültek. A ház 4 sarkán kis házikókban Szűz Mária, Ker. Szt János, Péter és Pál ap. és a 4 evang. szobra. 4 timpanonon szintén az evang-k domborműves mellképei. A baldachint körülfutó olajfestményeken (1369) Golgota-jelenet a 4 evangélistával, a Jó Pásztor a →négy nagy nyugati egyházatyával, a Szűzanya a két Szt Jánossal és a két vértanú diákonussal, a Mennyország Kirnéja Alexandriai Szt Katalinnal és Remete Szt Antallal. - A kereszthajó a 16/17. sz. fordulóján épült. Faragott famennyezete aranyozott, a falakat a manierista festőisk. freskói díszítik. Itt van III. Ince (ur. 1198-1216) és XIII. Leó (ur. 1878-1903) p-k sírja. A kereszthajó szentségi kpnájának 4 oszlopát Kleopátra kirnő legyőzött hajóinak bronzából öntötték Jupiter Capitolinus tp-a számára, innen kerültek a lateráni cs. palotába, s Nagy Konstantin ajándékozta őket a ~nak. - A márvány timpanon közepén a Mennyei Atya képe (1600 k). A 17. sz. eleji szentségház nyolcszögletes, aranyozott bronz templomocska, amit kecses apostolszobrocskák, oszlopocskák és drágakövek ékesítenek. A falmélyedésekben Melkizedek, Áron, Mózes és Illés márványszobra áll. Az oltár fölött, a márvány baldachin alatt aranyozott bronzból az Utolsó Vacsora domborműve, mögötte őrzik a 7. sz-ig visszamenő hagyomány szerint az Utolsó Vacsora asztalának ereklyéit. A 17. sz. eleji mennyezetfreskón Krisztus mennybemenetele. Az orgona 1598: készült. -

A félköralakú apszis 13. sz. végi mozaikképe az ősi, 4. sz. mozaikot utánozva, sőt annak egyes darabjait és 9. sz. részleteket is felhasználva készült. Alatta áll IV. Miklós p. (ur. 1288-92) márvány katedrája. A kép középpontjában a drágaköves kereszt (crux gemmata) áll. Fölötte, felhők és angyalok között az Atyaisten keze, a Fiúisten mellképe és lebegő galamb alakjában a Szentlélek. A kereszt tövében a →négy paradicsomi folyó, melyből a hitigazságokra szomjazó embereket jelképező szarvasok, juhok és bárányok isznak. A kép alatt a Jordán folyóban vízi szörnyetegek, delfinek, hattyúk, játszadozó gyermekek, halászbárkák és halászok. A városkaput őrző Szt Mihály főangyal az Egyh. védője, a falakon lévő apostol-fejek a róm. Egyh. oszlopai, a fán ülő főnix az Egyh. halhatatlanságának jelképe. A keresztség gyümölcsei: a kegyelmek és erények a Jordán partján pompázó virágok. - A ~ kerengője 1215-32: készült. →lateráni izzadó kő, →lateráni keresztelőkápolna, →lateráni magyar emlékmű **

Tóth 1988:3.