Magyar Katolikus Lexikon > L > lécfalvai országgyűlés


lécfalvai országgyűlés, 1600. okt. 25.: a székelyek megfékezését célzó országgyűlés. - Ősi alkotmánya szerint a nemes székely nemzet adómentes, csak a trónörökös születésekor és koronázásakor önkéntesen fölajánlott ököradóval adózott, és a haza iránt volt hadviselésre kötelezett. A székelyek katonai szervezeten nyugvó önkormányzatát a m. kir-ok tiszteletben tartották. János Zsigmond fejed. (ur. 1556-71) kezdte ősi jogaikat csorbítani, ami a 16/17. sz. fordulójára a közszékelyek jobbágyságba taszításáig fajult. A szabadság ígéretében támogatták az oláh Mihály vajdát (ur. 1599-1600); a vele cimborálók megfenyítésére tartották a ~t, amit Basta zsoldosaival Uzonban, Csáki István a vm. hadakkal Lécfalván, Székely Mózes hadával Nagyborosnyón biztosított. - A ~ elrendelte a székelyek lerombolta várhegyi és udvarhelyi várak újjáépítését, a székely népet eltiltotta a fegyverviseléstől. Ez utóbbi rendelkezést Bocskai István (ur. 1604-06) és Bethlen Gábor (ur. 1608-13) szüntette meg. - Lécfalva utóbb 12 háromszéki közgyűlés színhelye lett. 88

Orbán 1869. III:193.