eredeti latin szöveg

protestáns fordítás

katolikus fordítás

Amore et studio elucidandae veritatis haec subscripta themata disputabuntur Vittenbergae, praesidente R.P. Martino Luthero Eremitano Augustiniano, Artium & S. Theologiae Magistro, eiusdem ibidem ordinario Lectore. Quare petit, ut qui non possunt verbis praesentes nobiscum disceptare, agant id litteris absentes. In nomine Domini nostri Jesu Christi. Amen. 1517.

Az igazság kiderítése és igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek az alábbi tételek Wittenbergben, tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen.

A tisztázandó igazság szeretetével és vizsgálatával fogjuk megvitatni a következő témákat Wittenbergben Ft. Luther Márton ágostonos remete atya, bölcseleti és teológiai doktor és rendes teológiai tanár elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem tudnak megjelenni és szóban vitázni vele, tegyék meg írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. 1517. Amen.

1. Dominus et Magister noster Jesus Christus, dicendo: Poenitentiam agite etc., omnem vitam fidelium Poenitentiam esse voluit.

1. Mikor Urunk és Mesterünk azt mondta: „Térjetek meg!” - azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen (Mt 4,17).

1. Amikor a mi Urunk Jézus Krisztus azt mondta, hogy Tartsatok bűnbánatot, annak az akaratának adott kifejezést, hogy a hívők egész élete bűnbánat legyen.

2. Quod verbum de Poenitentia Sacramentali, id est, Confessionis et Satifactionis, quae Sacerdotum ministerio celebratur, non potest intelligi.

2. Ezt az igét nem vonatkoztathatjuk a bűnbánat szentségi gyakorlására, azaz a bűnvallásra és a jóvátételre, ami a papok közreműködésével történik.

2. Ezt az igét nem lehet a bűnbánat szentségére, azaz a pap szolgálatával végzett bűnvallomásra és elégtételre érteni.

3. Non tamen solam intendit interiorem, imo interior nulla est, nisi foris opereretur varias carnis mortificationes.

3. De nem is vonatkoztathatjuk kizárólag csak a belső bűnbánatra, mert a szív töredelme mit sem ér, ha nem hozza magával külsőleg a bűnös mivoltunk elleni sokoldalú halálos küzdelmet.

3. De nem csak a belső bűnbánatot jelenti, sőt a belső semmit sem ér, ha nem nyilvánul meg különféle testi önmegtagadásokban.

4. Manet itaque poena donec manet odium sui, id est poenitentia vera intus, scilicet usque ad introitum Regni coelorum.

4. Ez a gyötrődő küzdelem tehát mindaddig tart, míg az ember gyűlöli vétkes önmagát (ez az igazi belső bűnbánat), vagyis a mennyek országába

való bemenetelig.

4. Megmarad tehát a büntetés, amíg megmarad önmaga gyűlölete, azaz az igaz belső bűnbánat, ti. egész addig, amíg be nem lép a mennyek országába.

5. Papa non vult nec potest ullas poenas remittere, prater eas quas arbitrio vel suo vel canonum imposuit.

5. A pápa nem akar senkit mentesíteni és nem is mentesít a jóvátevő bűnhődéstől, hanem csak attól, amit saját illetékességében vagy az egyházi jogszabályok szerint maga rótt ki.

5. A Pápa nem akar elengedni és nem is engedhet el semmiféle büntetést, azokon kívül, melyeket a kánonok vagy saját ítéletével rótt ki.

6. Papa non potest remittere ullam culpam, nisi declarando et approbando remissam a Deo, aut certo remittendo casus reservatos sibi, quibus contemptis culpa prorsus remaneret.

6. A pápa nem bocsáthat meg másként egyetlen vétket sem, csak azáltal, hogy azt Istentől megbocsátottnak jelenti ki és fogadja el. Viszont kétség kívül megbocsáthatja az ő számára fenntartott eseteket:  ezek semmibevétele esetén a vétkesség kétség kívül megmarad.

6. A Pápa nem bocsáthat meg bűnt, csak úgy, hogy kinyilvánítja és megerősíti Isten megbocsátását, illetve elengedi a magának fenntartott eseteket, melyeknek megvetése a bűn megmaradását vonja maga után.

7. Nulli prorsus remittit Deus culpam, quin simul eum subjiciat humiliatum in omnibus Sacerdoti suo vicario.

7. Isten senkinek nem bocsátja meg vétkét anélkül, hogy egyszersmind alá ne vetné a megalázkodót mindenben a helyette eljáró papnak.

7. Isten csak azoknak bocsátja meg a bűneit, akik mindenben alázatosan alávetik magukat Isten helyettesének, a papnak.

8. Canones ponitentiales solum viventibus sunt impositi, nihilque morituris secundum eosdem debet imponi.

8. A bűnbánati egyházjogszabályok csak az élőkre érvényesek, és azok szerint haldoklókra semmit sem szabad kiróni.

8. A bűnbánati kánonok csak az élőkre érvényesek, a haldoklókra nem vonatkoztathatók.

9. Inde bene nobis facit Spiritus Sanctus in Papa, excipiendo in suis decretis semper articulum mortis et necessitatis.

9. Ennélfogva jót tesz velünk a Szentlélek a pápa által, mikor (a pápa) a rendelkezéseiben mindig kivétellé teszi a halál óráját és a szükséghelyzetet.

9. Ezért jót tesz velünk a Szentlélek a Pápában, amikor az rendelkezéseiben mindíg kivételt tesz a halálveszéllyel és a szükséghelyzetekkel.

10. Indocte et male faciunt sacerdotes ii, qui morituris poenitentias canonicas in purgatorium reservant.

10. Képzetlenül és hibásan járnak el azok a papok, akik a haldoklóktól egyházjogszabály szerinti bűnbánati teljesítményt követelnek a purgatóriumban.

10. Oktalanul és rosszul járnak el azok a papok, akik haldoklók esetében bűnbánati kánonokat fenntartanak a tisztítótűzre.

11. Zizania illa de mutanda poena canonica in poenam purgatorii, videntur certe dormientibus Episcopis seminata.

11. Bizonyosnak tűnik, hogy azt a konkolyt, hogy az egyházjog szerinti jóvátevő bűnhődést át lehet változatni purgatóriumbeli bűnhődésre, akkor hintették el, mikor a püspökök aludtak.

11. A bűnbánati kánonok átváltása tisztítótűzbéli büntetésre olyan konkolynak látszik, amit a püspökök alvása közben hintettek szét.

12. Olim ponae canonicae non post, sed ante absolutionem imponebantur, tamquam tentamenta vereae contritionis.

12. Régente az egyház által meghatározott büntetéseket nem a feloldozás után, hanem a feloldozást megelőzően szabták ki, hogy ezzel próbára tegyék a töredelem őszinte voltát.

12. Egykor a kánoni büntetést nem a feloldozás után, hanem előtte rótták ki, mintegy az igaz bűnbánat próbára tételéül.

13. Morituri per mortem omnia solvunt, et legibus canonum mortui iam sunt, habentes iure earum relaxationem.

13. A haldoklók halálukért mindennel megfizetnek, és az egyházjogi szabályok számára már halottak, joggal illeti meg őket az azoktól való feloldás.

13. A haldoklók a halállal mindent lerónak, és már meghaltak a kánonjogi törvényeknek, s joggal föl vannak alóluk mentve.

14. Imperfecta sanitas seu charitas morituri, necessario secum fert magnum timorem, tantoque maiorem, quanto minor fuerit ipsa.

14. A haldoklóban lelki épségének és szeretetének tökéletlensége szükségképpen nagy félelmet támaszt, annál nagyobbat, minél tökéletlenebb volt.

14. A haldoklók tökéletlen egészége, vagyis szeretete szükségszerűen nagy félelemmel jár, s annál nagyobb a félelem, minél kisebb a szeretet.

15. Hic timor et horror satis est se solo, ut alia taceam, facere poenam purgatorii, cum sit proximus desperationis horrori.

15. Ez a félelem és borzadás magában is elég (hogy mást ne mondjak) a purgatóriumi szenvedést előidézni, mivel a reménytelenség borzalmával határos.

15. E félelem és rettegés, hogy egyebekről ne is szóljunk, önmagában eleget tesz a purgatórium büntetésének, hiszen nagyon közel van a kétségbeesett rettegéshez.

16. Videntur infernus, purgatorium, coelum differe, sicut desperatio, prope desperatio, securitas differunt.

16. Láthatjuk, hogy a pokol, a purgatórium és menny úgy különbözik egymástól, mint reményvesztés, a kétséggel küzdés és a biztonság.

16. Úgy látszik, hogy a pokol, a purgatórium és a mennyország úgy különbözik egymástól, mint a kétségbeesés, a majdnem kétségbeesés és a biztonság.

17. Necessarium videtur animabus in purgatorio sicut minui horrorem, ita augeri charitatem.

17. Látható, hogy a lelkeknek a purgatóriumban arra van szükségük, hogy mind félelmük fogyjon, mind szeretetük szaporodjék.

17. Szükségszerűnek látszik, hogy a purgatóriumban olyan mértékben csökken a rettegés, amilyen mértékben növekszik a szeretet.

18. Nec probatum videtur ullis aut rationibus aut scripturis quod sint extra statum meriti, seu augendo charitatis.

18. Nem látszik bizonyítottnak sem érvekkel, sem szentírási helyekkel, hogy (a purgatóriumban lévő lelkek) kívül lennének a szeretetet kiérdemlő vagy azt fokozó állapoton (Isten irgalmán).

18. És semmiféle ész- vagy szentírási érv nem bizonyítja, hogy nem szerezhetnek érdemeket s nem növekedhet bennük a szeretet.

19. Nec hoc probatum esse videtur, quod sint de sua beatitudine certae et securae, saltem omnes, licet nos certissimi simus.

19. De az sem látszik bizonyítottnak, hogy legalábbis mindnyájan biztosak és biztonságban vannak boldogságra jutásuk felől, jóllehet mi ebben teljesen bizonyosak vagyunk.

19. Az sem látszik bizonyíthatónak, hogy - valemennyien - biztosak és bizonyosak lennének a boldogságuk felől, jóllehet mi a legnagyobb bizonyosságban lehetünk.

20. Igitur Papa per remissionem plenariam omnium poenarum, non simpliciter omnium intelligit, sed a seipso tantummodo ipositarum.

20. Tehát a pápa a minden bűnhődés teljes elengedésén nem egyszerűen minden bűnhődés elengedését érti, hanem csak az általa kiróttét.

20. Tehát amikor a Pápa minden büntetés teljes elengedéséről beszél, nem általában, hanem csak az általa kiszabott büntetésekre vontakoztatja.

21. Errant itaque Indulgentiarium Commissarii ii, qui dicunt per Papae indulgentias hominem ab omni ponea solvi et salvari.

21. Tehát tévednek azok a búcsúhirdetők, akik azt mondják, hogy a pápa bűnhődés elengedése által az embert minden bűnhődéstől feloldja és megmenti.

21. Tévednek tehát a búcsúk megbízottai, akik azt mondják, hogy a pápai búcsúk által az ember minden büntetéstől feloldoztatik és üdvözül.

22. Quin nullam remittit animabus in Purgatorio, quam in hac vita debuissent, secundum canones solvere.

22. Éppenséggel semmit nem enged el a purgatóriumban levő lelkeknek, amit ebben az életben kellett volna az egyházi jogszabályok szerint teljesíteniük.

22. Kivéve azt, hogy mindent elenged a purgatóriumban lévőknek abból, amit ebben az életben a kánoni törvények szerint le kellett volna róniuk.

23. Si remissio ulla omnium om-nino poenarum potest alicui dari, certum est, eam non nisi perfec-tissimis, id est, paucissimis dari.

23. Ha valaki egyáltalán megkaphatja minden bűnhődése valamilyen elengedését, akkor biztos, hogy ezt csak a legtökéletesebbek kaphatják meg, tehát igen kevesen.

23. Ha egyáltalán elengedhető valakinek minden büntetése, azt bizonyosan csak a legtökéletesebbek, azaz nagyon kevesen nyerhetik el.

24. Falli ob id necesse est maiorem partem populi per indifferentem illam et magnificam poenae solutae promissionem.

24. Természetesen az emberek legnagyobb részét becsapják, amikor nagy hanggal, minden megkülönböztetés nélkül ígérik meg nekik a bűnhődés feloldását.

24. Ezért a nép nagyobb részének csalódnia kell a büntetés nagylelkű és különbséget nem tévő elengedésének ígéretében.

25. Qualem potetatem habet Papa in purgatorium generaliter, talem habet quilibet episcopus et curatus in sua dioecesi et parochia specialiter.

25. Amilyen hatalma van a pápának a purgatórium felett, ugyanolyan hatalma van bármely püspöknek vagy lelkésznek a maga püspökségében, illetve gyülekezetében.

25. Amilyen hatalma van a Pápának általában a purgatóriumban, olyan hatalma van minden püspöknek és lelkésznek a maga egyházmegyéjében és plébániáján sajátosan.

26. Optime facit Papa, quod non potestate clavis (quam nullam habet) sed per modum suffragii dat animabus remissionem.

26. Nagyon jól teszi a pápa, hogy a (purgatóriumban lévő) lelkeknek nem a kulcsok hatalmával ad elengedést (amivel [ott] nem rendelkezik), hanem közbenjáró könyörgés által.

26. Nagyon helyesen teszi a Pápa, hogy nem a kulcs hatalmával (amivel egyáltalán nem rendelkezik), hanem közbenjáró jelleggel adja a lelkeknek az elengedést.

27. Hominem praedicant, qui statim ut iactus numus in cistam tinnierit, evolare dicunt animam.

27. Emberi balgaságot hirdetnek, amikor azt mondják, hogy mihelyt a ládába dobott pénz megcsörren, a lélek azonnal a mennybe száll.

27. Embert hirdetnek azok, akik azt mondják, hogy amint megcsendül a pénz a ládában, kiszabadul a lélek.

28.Certum est numo in cista tinniente augeri quaestum et avariciam posse, suffragium autem Ecclesiae est in arbitrio Dei solius.

28. Csak annyi bizonyos, hogy a ládában megcsörrenő pénz által nagyra nőhet a haszonlesés és a kapzsiság. Az egyház közbenjáró szolgálatának eredményessége azonban egyedül Isten jótetszésétől függ.

28. Kétségtelen, hogy a ládában csendülő pénz növelheti a nyereséget és a kapzsiságot, az Egyház közbenjárása felől azonban egyedül Isten ítél.

29. Quis scit, si omnes animae in purgatorio velint redimi sicut de S. Severino et Paschasio factum narratur.

29. Ki tudja, hogy vágyódik-e minden purgatóriumban lévő lélek arra, hogy őt onnan kiváltsák? A legenda szerint sem Szeverinusz, sem Paszkálisz (pápák) nem igényelték ezt.

29. Ki tudja, vajon a purgatóriumban minden lélek meg akar-e szabadulni, miként ezt Szent Szeverinről és Paszkáziuszról mondják.

30. Nullus securus est de veritate suae contritionis, multo minus de consecutione plenariae remissionis.

30. Senki sem biztos a maga töredelmének valódisága felől, még kevésbé a következmény: a teljes elengedés felől.

30. Senki sem lehet bizonyos a bűnbánata felől, még kevésbé a teljes búcsú elnyerése felől.

31. Quam rarus est vere poenitens, tam rarus est vere indulgentias redimens, id est rarissimus.

31. Amilyen ritka az igazán bűnbánó ember, épp olyan ritka az igazán elengedést nyerő, vagyis nagyon ritka.

31. Amennyire ritka az igazán bűnbánó, annyira ritka a búcsúkat elnyerő, azaz nagyon ritka.

32. Damnabubtur in aeternum cum suis magistris, qui per literas veniarum securos sese credunt de sua salute.

32. Örök büntetést kapnak tanítóikkal együtt, akik a búcsúcédulákkal biztonságban  hiszik magukat az üdvösségük dolgában.

32. Mestereikkel együtt kárhoznak el azok, akik a búcsúcédulák által  bizonyosnak vélik magukat üdvösségük felől.

33. Cavendi sunt nimis, qui dicunt venias illas Papae, donum esse illud Dei inaestimabile, quo reconciliatur homo Deo.

33. Nagyon kell óvakodnunk azoktól, akik azt mondják, hogy a pápának azok az elengedései (azaz búcsúi) Istennek ama fölbecsülhetetlen ajándéka, amely által rendbe jön az ember dolga Istennel.

33. Nagyon kell óvakodni azoktól, akik azt mondják, hogy a pápai búcsúk az a mérhetelen isteni ajándék, amivel az ember megbékél Istennel.

34. Gratiae enim illae veniales tantum respiciunt poenas satisfactionis sacramentalis, ab homine constitutas.

34. Ugyanis a búcsúnak ez a kegyelme csak a bűnbánat szentségével (és) ember által kiszabott jóvátevő bűnhődésre vonatkozik.

34. E búcsúengedélyek ugyanis csak a szentségi elégtétel emberi módon meghatározott büntetéseire vonatkoznak.

35. Non christiana praedicant, qui docent, quod redempturis animas vel confessionalia non sit necessaria contritio.

35. Nem keresztyénséget prédikálnak, akik azt tanítják, hogy aki lelkeket akar kiváltani vagy gyónási kiváltságot vásárolni, annak nincs szüksége töredelemre.

35. Nem keresztény tanítást hirdetnek, akik azt tanítják, hogy a lelkek kiváltásához vagy a gyónáshoz nincs szükség bűnbánatra.

36. Quilibet christianus vere compunctus habet remissionem plenariam a poena et culpa, etiam sine litteris veniarum sibi debitam.

36. Minden igazán szívén talált keresztyén részesül a bűnhődésnek és a vétkességnek teljes elengedésében búcsúcédula nélkül is.

36. Bármely keresztény, aki igazán bánja bűneit, elnyeri a bűn és a büntetés alóli teljes feloldozást, búcsúcédulák nélkül is.

37. Quilibet verus christianus, sive vivus, sive mortuus, habet participationem omnium bonorum Christi et Ecclesiae, etiam sine litteris veniarum a Deo sibi datam.

37. Aki csak igazi keresztyén, akár élő, akár halott, az részese Krisztus és az anyaszentegyház minden kincsének, s ezt Isten adta néki, búcsúcédula nélkül is.

37. Bármely igaz keresztény, akár élő, akár meghalt, búcsúcédulák nélkül is részesedik Krisztus és a Egyház minden javából isteni adományozás alapján.

38. Remissio tamen et participatio Papae nullo modo est contemnenda, quia, ut dixi, est declaratio remissionis divinae.

38. A (bűnhődés) pápai elengedését és a (kegyelemben) részesítést mégsem szabad semmiképpen sem megvetni, mert az (mint mondtam) az isteni elengedés kinyilvánítása.

38. A Pápától kapott elengedés és részesedés egyáltalán nem lekicsinylendő, mert, miként mondtam, az isteni elengedés kinyilvánítása.

39. Difficillimum est etiam doctissimi theologis simul extollere veniarum largitatem et contritionis veritatem coram populo.

39. A legképzettebb teológusnak is igen nehéz egyszerre megtapasztalnia a nép előtt a bőséges búcsút és az igaz töredelmet.

39. Még a legtudósabb teológusoknak is igen nehéz feladat a nép előtt feltárni a búcsúk bőségét és a bűnbánat valódiságát.

40 Contritionis veritas poenas quaerit et amat, veniarum autem largitas relaxat et odisse facit saltem occasione.

40. Az igazi töredelem keresi és szereti a bűnhődést, viszont a búcsú bősége elkényelmesít és a bűnhődést gyűlöletessé teszi, legalábbis esetenként.

40. Az igazi bűnbánat keresi és szereti a bűnhődést, a búcsúk bősége viszont legalábbis néha felment alóla és gyűlöletessé teszi.

41. Caute sunt veniae apostolicae praedicandae, ne populus falso intelligat eas praeferri caeteris bonis operiobus charitatis.

41. Óvatosan kell az apostoli (azaz pápai) búcsút prédikálni, nehogy a nép félreértse és elébe helyezze azt a szeretet jócselekedeteinek.

41. Óvatosan kell hirdetni az apostoli búcsúkat, nehogy a nép félreértve úgy gondolja, hogy előnyben kell részesíteni a szeretet egyéb cselekedeteivel szemben.

42. Docendi sunt christiani, quod Papae mens non est redemptionem veniarum ulla ex parte comparandam esse operibus misericordiae.

42. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa véleménye szerint a búcsúvásárlás semmilyen tekintetben nem állítható egy sorba az irgalmasság cselekedeteivel.

42. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy a pápának egyáltalán nem áll szándékában összehasonlítani a búcsúmegváltást az irgalmasság cselekedeteivel.

43. Docendi sunt christiani, quod dans papueri aut mutuans egenti, melius facit quam si venias redimeret.

43. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy jobb dolgot tesz, aki a szegénynek ad vagy a rászorulónak kölcsönöz, mint hogyha búcsút vásárol.

43. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy aki a szegénynek ad vagy a rászorulónak kölcsönöz, jobbat tesz, mint ha búcsút váltana meg.

44. Quia per opus charitatis crescit charitas et fit homo melior, sed per venias non fit meior, sed tantummodo a poena liberior.

44. Ugyanis a szeretet cselekedete által nő a szeretet és javul az ember, de a búcsú által nem lesz jobb, csak a bűnhődéstől mentesebb.

44. Mert a szeretetet cselekedete által növekszik a szeretett és jobb lesz az ember, a búcsúk által viszont nem lesz jobb, csak szabadabb lesz a büntetéstől.

45. Docendi sunt christiani, quod qui videt egenum et neglecto eo, dat pro veniis, non indulgentias Papae, se indignationem Dei sibi vendicat.

45. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy aki látja a rászorulót és azt elhanyagolva búcsúra költ, az nem a pápa elengedését szerzi meg, hanem Isten rosszallását.

45. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy aki lát egy rászorulót, és nem annak, hanem búcsúért ad, nem a Pápa elengedéseit, hanem Isten méltatlankodását veszi meg magának.

46. Docendi sunt christiani, quod nisi superfluis abundent, necessaria tenentur domui sui retinere et nequaquam propter venias effundere.

46. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy - hacsak nem dúskálnak a fölöslegben - mindazt, ami az élet fönntartásához szükséges, tartsák kötelességüknek házuk népe javára fordítani, és semmiképp se pazarolják búcsúkra.

46. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy ha nem bővelkednek, a szükséges javakat meg kell tartaniuk házuk számára és soha nem költhetik el búcsúkra.

47. Docendi sunt christiani, quod redemptio veniarum est libera, non praecepta.

47. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a búcsúvásárlás nem parancsolat, hanem szabad döntés dolga.

47. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy a búcsúk megváltása önkéntes, és nem kötelező.

48. Docendi sunt christiani, quod Papa sicut magis eget ita magis optat in veniis dandis pro se devotam orationem, quam promptam pecuniam.

48. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa a búcsúban való részesítéssel inkább az őérte való áhítatos imádkozást akarja elérni, semmint a készpénzt, mert az előbbire nagyobb szüksége van.

48. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy a Pápa, mivel inkább rászorul, inkább óhajtja a búcsúk adományozásával maga számára az ájtatos imádságot, mint a pénzadományokat.

49. Docendi sunt christiani, quod veniae Papae sunt utiles, si non in eas confidant, sed nocentissimae si timorem Dei per eas amittant.

49. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa búcsúi akkor hasznosak, ha nem beléjük vetjük bizalmunkat. Viszont nagyon ártalmasak, ha általuk elvész az istenfélelmünk.

49. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy a pápai búcsúk hasznosak, ha nem azokban bíznak, de igen ártalmasak, ha miattuk elveszítik Isten félelmét.

50. Docendi sunt christiani, quod si Papa nosset exactiones venialium praedicatorum, mallet basilicam S.Petri in cineres ire, quam aedificari cute, carne et ossibus ovium suarum.

50. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy ha a pápa tudna a búcsúhirdetők zsarolásairól, azt akarná, hogy inkább égjen porig Szent Péter bazilikája, mint azt, hogy juhainak bőréből, húsából és csontjából épüljön fel.

50. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy ha a Pápa tudna a búcsúkat hirdetők visszaéléseiről, inkább akarná, hogy elhamvadjon a Szent Péter-bazilika, mint hogy bárányainak bőréből, húsából és csontjából épüljön.

51. Docendi sunt christiani, quod Papa sicut debet, ita vellet, etiam vendita, si opus sit, Basilica S. Petri de suis pecuniis dare illis, a quorum plurimis quidam concionatores veniarum pecuniam eliciunt.

51. Arra kell tanítani a keresztyéneket, hogy a pápa, ha szükséges volna, kész lenne (ahogy illik) még Szent Péter bazilikájának eladása árán is saját pénzéből segíteni azokat, akiknek legtöbbjétől némely búcsúhirdetők kicsalják a pénzüket.

51. Meg kell tanítani a keresztényeket, hogy a Pápa, miként illik - ha kell, még a Szent Péter-bazilika eladásával is -, adni akarna saját pénzéből azoknak, akiktől egyes búcsúhirdetők kicsalják a pénzt.

52. Vana est fiducia salutis per litteras veniarum, etiamsi commissarius, imo Papa ispe suam animam pro illis impignoraret.

52. Hiábavaló a búcsúcédulák alapján bízni az üdvösségben, még ha a búcsúmegbízott, sőt akár a pápa a saját lelkével kezeskednék is érte.

52. Hiábavaló reménykedni a búcsúcédulák által az üdvösségben akkor is, ha a megbízott, sőt maga a Pápa tulajdon lelkét adná értük zálogba.

53. Hostes Christi et Papae sunt ii, qui propter venias praedicandas verbum Dei in aliis Ecclesiis penitus silere iubent.

53. Krisztus és a pápa ellenségei azok, akik a búcsú hirdetése miatt Isten igéjét más templomokban teljesen elnémítják.

53. Krisztus és a Pápa ellenségei azok, akik a búcsúhirdetés miatt más templomokban megtiltják Isten igéjének hirdetését.

54. Injuria fit verbo Dei, dum in eodem sermone aequale vel longius tempus impenditur veniis quam illi.

54. Jogsérelem éri Isten igéjét, ha ugyanabban a prédikációban ugyanannyi vagy több időt szentelünk a búcsúnak, mint Isten igéje hirdetésének.

54. Sérti Isten igéjét, ha ugyanabban a beszédben egyforma hosszan, vagy hosszabban szólnak a búcsúkról.

55. Mens Papae necessario est, quod si veniae, quod miminum est una campana, unis pompis et ceremoniis celebratur, Evangelium quod maximum est, centum campanis, centum pompis, centum ceremoniis praedicetur.

55. A pápa gondolata szükségképpen az, hogy ha a csekély értékű búcsút egy haranggal, egy díszfelvonulással és egy szertartással ünneplik, akkor az evangéliumot, ami a legnagyobb dolog, száz haranggal, száz díszfelvonulással, száz szertartással kell hirdetni.

55. A pápának minden bizonnyal az a szándéka, hogy ha búcsút, ami a legkevesebb, egy haranggal, némi fénnyel és szertartással hirdetik, akkor az evangéliumot, ami a legtöbb, száz haranggal, százszoros fénnyel és szertartásokkal hirdessék.

56.Thesauri Ecclesiae, unde Papa dat indulgentias, neque satis nominati sunt, neque cogniti apud populum Christi.

56. Az Egyház kincse, amelyből a pápa búcsúkat engedélyez, nincs eléggé megnevezve, és Krisztus népe nem is ismeri azt.

56. Az Egyház kincseit, melyekből a Pápa a búcsúkat engedélyezi, nem nevezik meg eléggé, és nem is ismeri eléggé a keresztény nép.

57.Temporales certe non esse patet, quod non tam facile eos perfundunt, sed tantummodo colligunt multi concionatorum.

57. Nyilvánvaló, hogy itt nem mulandó javakról van szó, mert azokat sok egyházi szónok nem egykönnyen osztogatja, hanem inkább gyűjti.

57. Nyilvánvalóan nem lehetnek ugyanis mulandó javak, mert nem osztogatják, hanem csak gyűjtik sokan a búcsúszónokok.

58. Nec sunt merita Christi et sanctorum, quia haec semper sine Papa operantur gratiam hominis interioris et crucem, mortem, inferumque exterioris.

58. De nem is Krisztus és a szentek érdemeiről van szó, hiszen azok mindenkor, a pápa közreműködése nélkül is, munkálják a belső ember számára a kegyelmet, a külső ember számára pedig a keresztet, a halált és a poklot.

58. Nem is Krisztus és a szentek érdemei, mert ezek mindig a Pápa nélkül hozzák a belső embernek a kegyelmet, a külsőnek pedig a keresztet, a halált és poklot.

59. Thesauros Ecclesiae S. Laurentius dixit esse pauperes Eclesiae, sed locutus est usu vocabuli suo tempore.

59. Szent Lőrinc ugyan azt mondta, hogy az egyház kincse a szegények, de ő korának szokásos kifejezésével élt.

59. Szent Lőrinc a szegényeket nevezte az Egyház kincseinek, de a maga korának kifejezésével élt.

60. Sine temeritate dicimus, claves Ecclesiae, merito Christi donatas, esse thesaurum istud.

60. Nem vakmerőség kimondani, hogy az egyház kincse: az egyház kulcsai (melyeket Krisztus érdeméért kapott).

60. Vakmerőség nélkül állítjuk, hogy az Egyháznak Krisztus érdeméből adatott kulcsai ez a kincstár.

61. Clarum est enim, quod ad remissionem poenarum et casuum sola sufficit potestas Papae.

61. Világos ugyanis, hogy a bűnhődés elengedésére és a (meghatározott) esetekre (vonatkozóan) elegendő a pápának a saját hatalma.

61. Világos ugyanis, hogy csak a büntetések és esetek elengedéséhez elegendő a pápai hatalom.

62. Verus thesaurus Ecclesiae est sacrosanctum evangelium gloriae et gratiae Christi.

62. Az egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma (örömhíre). De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

62. Az Egyház igazi kincse Krisztus kegyelmének és dicsőségének szentséges evangéliuma.

63. Hic autem est merito odiosissimus, quia ex primis facit novissimos.

63. De ezt méltán igen gyűlölik, mert elsőkből utolsókká tesz.

63. Ez azonban méltán a leggyűlöletesebb, mert az elsőket utolsókká teszi.

64. Thesaurus autem indulgentiarum merito est gratissimus, quia ex novissimis facit primos.

64. A búcsúk kincsét viszont igen kedvelik, mert utolsókból elsőkké tesz.

64. A búcsúk kincstára viszont méltán a legkedvesebb, mert az utolsókat teszi elsőkké.

65. Igitur thesauri evangelici retia sunt, quibus olim piscabantur viros divitiarum.

65. Az evangélium kincse olyan háló, amellyel egykor az anyagi javak embereit halászták.

65. Az evangélium kincsei tehát a hálók, melyekkel egykor megfogták a gazdag férfiakat.

66. Thesauri indulgentiarum retia sunt, quibus nunc piscantur divitias virorum.

66. A búcsú kincse pedig olyan háló, amellyel ma az emberek anyagi javait halásszák.

66. A búcsúk kincsei olyan hálók, melyekkel most a férfiak gazdagságát halásszák.

67. Indulgentiae, quae concionatores vociferantur maximas gratias, intelliguntur vere tales, quoad quaestum promovendum.

67. A búcsú, amiről a búcsúhirdetők azt hirdetik, hogy a legnagyobb áldás - valóban az, de a kereset szempontjából.

67. A búcsúk, melyekről hirdetőik azt mondják, hogy a legnagyobb kegyelmek, a nyereség növelése szempontjából tényleg azok.

68. Sunt tamen revera minimae ad gratiam Dei et crucis pietatem comparatae.

68. Valójában azonban a búcsú az Isten kegyelméhez és a kereszt jóságához mérten a legeslegkisebb dolog.

68. Valójában azonban Isten kegyelmét, a kereszt jóságát tekintve a legkisebbek.

69. Tenetur episcopi et curati veniarum apostolicarum concionatores cum omni reverentia admittere.

69. A püspökök és a lelkipásztorok (jogilag) kötelesek az apostoli búcsú hirdetőit teljes tisztelettel fogadni.

69. A püspök és a lelkipásztorok teljes tisztelettel kötelesek engedni az apostoli búcsúkat hirdetők működését.

70. Sed magis tenentur omnibus oculis intedere, omnibus auribus adveretere, ne pro commissione Papae, sua illi somnia praedicent.

70. De még inkább kötelesek éberen felügyelni és két füllel figyelni arra, hogy ezek ne a maguk álmait hirdessék a pápa megbízása helyett.

70. De még inkább kötelesek éberen felügyelni és két füllel figyelni arra, hogy ne a saját álmaikat hirdessék a pápai megbízatás helyett.

71. Contra veniarum apostolicarum veritatem qui loquitur, fit ille anathema et maledictus.

71. Aki az apostoli búcsú igazsága ellen szól, kiátkozást és gyalázatot érdemel.

71. Ha valaki az apostoli búcsúk ellen beszél, az átkozott és ki van közösítve.

72. Qui vero contra libidinem et licentiam verborum concionatoris veniarum curam agit, fit ille benedictus.

72. Aki pedig gondosan eljár a búcsúhirdető szavainak önkénye és önfejűsége ellen, az áldott.

72. Aki pedig a búcsúk hirdetőinek élvezetvágya és szabadszájúsága ellenére gondjukat viseli, az áldott.

73. Sicut Papa iuste fulminat eos, qui in fraudem negotii veniarum quacumque arte machinantur.

73. Miként a pápa is joggal sújt le villámával azokra, akik a búcsú ügyében bármi módon csalást követnek el,

73. Miként a Pápa joggal fenyegeti azokat, akik bármi módon csalnak a búcsúk árusításával,

74. Multo magis fulminare intendit eos, qui per veniarum praetextum in fraudem sanctae charitatis et veritatis machinantur.

74. sokkal inkább készül villámával lesújtani azokra, akik a búcsúk ürügyén a szent szeretet és a való igazság kijátszásán mesterkednek.

74. sokkal inkább fenyegeti azokat, akik a búcsúk által a szent szeretet és igazság ellen mesterkednek.

75. Opinari venias papales tantas esse, ut solvere possint hominem, etiamsi quis per impossibile Dei Genitrticem violasset, est insanire.

75. Őrültség azt vélni, hogy a pápai búcsúk akkorák, hogy feloldozhatják az embert, még akkor is, ha valaki - képtelenséget mondva - az Istenszülő (Máriát) erőszakolta volna meg.

75. Esztelenség azt gondolni, hogy a pápai búcsú olyan hatalmas, hogy még azt is fel tudná oldozni, aki per abszurdum Isten Anyját sértette volna meg.

76. Dicimus contra, quod veniae papales nec minimum venialium peccatorum solvere possint quoad culpas.

76. Ellenkezőleg azt állítjuk, hogy a pápai búcsúk a vétkesség tekintetében a búcsú alá eső legkisebb bűnöket sem vehetik el.

76. Ezzel szemben azt mondjuk, hogy a pápai búcsú még a legkisebb bocsánatos bűnt sem képes feloldozni mint bűnt.

77. Quod dicitur, nec si S. Petrus modo Papa esset, maiores gratias donare posset, est blasphemia in S. Petrum et Papam.

77. Az a szóbeszéd, hogy maga Szent Péter sem adhatna nagyobb kegyelmet, ha ő volna most a pápa - káromlás Szent Péter és a pápa ellen.

77. Azt mondani, hogy nagyobb kegyelmeket még Szent Péter sem adhatna, ha most ő volna a pápa, káromlás Szent Péter és a Pápa ellen.

78. Dicimus contra, quod etiam iste et quilibet Papa maiores habet, scilicet evangelium, virtutes, gratias curatrionum etc. ut. 1Cor 12.

78. Ellenkezőleg, azt állítjuk, hogy neki is és bármelyik pápának is nagyobb erői vannak, tudniillik az evangélium, a gyógyítások kegyelmi ajándékai stb. 1Korinthus 12,9-10 szerint.

78. Ezzel szemben azt mondjuk, hogy ő is, meg a mindenkori pápa is többet birtokol, tudniillik az evangéliumot, a csodatételeket, gyógyításokat, stb. a 1Kor 12. szerint.

79. Dicere Crucem armis papalibus insigniter erectam, cruci Chisti aequicvalere, blasphemia est.

79. Káromlást szól, aki azt állítja, hogy a pápai címerrel ellátva felállított kereszt felér Krisztus keresztjével.

79. Azt mondani, hogy a pápai címerrel ékesített kereszt egyenértékű Krisztus keresztjével, káromlás.

80. Rationem reddent episcopi, curati et theologi, qui tales sermones in populum licere sinunt.

80. Számot fognak adni azok a püspökök, lelkészek és teológusok, akik tűrik, hogy ilyesmiket prédikáljanak a népnek.

80. Számot fognak adni a püspökök, a lelkészek és teológusok, akik engedik, hogy ilyen beszédek hangozzanak el a nép felé.

81. Facit haec licentiosa veniarum praedicatio, ut nec reverentiam Papae facile sit, etiam docti viris, redimere a calumniis, aut certe argumentis quaestionibus laicorum.

81. A búcsúról való ilyen önkényes prédikálás azt eredményezi, hogy a tudós férfiaknak sem könnyű a pápa tekintélyét megvédeni a rágalmaktól vagy éppen az egyszerű hívek fortélyos kérdéseitől.

81. A búcsúk e szabados hirdetése következtében még a legtudósabb férfiak sem könnyen tudják megvédeni a Pápa becsületét a gyalázkodásoktól és a laikusok kérdéseitől.

82. Scilicet, cur Papa non evacuat Purgatorium propter sanctissimam charitatem et summam animarum necessitatem, ut causam omnium iustissimam, si infinitas animas redimit propter pecuniam funestissimam ad structuram Basilicae, ut causam levissimam?

82. Például: Miért nem üríti ki a pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és a lelkek oly nagy szüksége miatt, ami minden indíték közt a legigazságosabb - ha számtalan lelket kivált a (Szent Péter) bazilika építésére adott szennyes pénzért, ami igen jelentéktelen indíték erre?

82. Tudniillik a lehető legigazságosabb intézkedésként miért nem üríti ki a Pápa a purgatóriumot szentséges szeretetből és lelkek igen nagy szüksége miatt, ha mint legkönnyebb ügyet számtalan lelket kivált a Bazilika építésére kapott gyászos összegek fejében?

83. Item, cur permanent exsequiae et anniversaria defunctorum, et non reddit, aut recipi permittit beneficia pro illis instituta, cum iam fit injuria pro redemptis orare.

83. Továbbá: Miért vannak még mindig halotti misék és évfordulós ünnepek a lelkekért, és miért nem adják vissza vagy miért nem engedik visszavenni a halottakért tett adományokat, ha a kiváltottakért való imádság immár a búcsúcédula révén feleslegessé és jogtalanná vált?

83. Ugyanígy, miért marad érvényben a temetés és az évfordulós megemlékezés, s nem adja vissza vagy engedi, hogy alapítványokat fogadjanak el a javukra, miközben értelmetlen a kiváltottakért imádkozni.

84. Item, quae illa nova pietas Dei et Papae, quod impio et inimico propter pecuniam concedunt animam piam et amicam Dei redimere, et tamen propter necessitatem ipsiusmet piae et dilectae animae non redimunt eam gratuita charitate?

84. Továbbá: Miféle újfajta kegyelme Istennek és a pápának az, hogy megengedik, hogy egy istentelen és gonosz ember pénzért kiváltson egy kegyes és istenszerető lelket, viszont azt a kegyes és kedves lelket nem váltják ki ingyen szeretetből, saját rászorultsága miatt?

84. Ugyanígy miféle újabb kegye ez Istennek és a Pápának, hogy megengedik a gonosz és ellenséges embernek, hogy pénzzel megváltsa Isten barátságát és a lélek jóságát, de ugyanennek a jámbor és szeretett léleknek szükséglete miatt nem váltják meg ingyen szeretetből?

85. Item, cur canones paenitenitales, re ipsa et non usu, iam diu in semet abrogati et mortui, adhuc tamen pecuniiis redimuntur per concessionem indulgentiarum tamquam vivacissimi?

85. Továbbá: A bűnhődésre vonatkozó egyházjogi előírások ténylegesen és mint régóta nem alkalmazottak, magukban érvénytelenek és halottak. Miért történik a tőlük való mentesítés pénzzel, búcsúk engedélyezésével, mintha érvényesek és hatályosak volnának?

85. Ugyanígy, miért kell bűnbánati kánonokat, melyek már rég hatályukat veszítették és érvénytelenek, még mindig pénzzel megváltani búcsúk engedélyezése által, mintha teljes érvényűek volnának?

86. Item, cur Papa cujus opes hodie sunt opulentissimis crassis crassiores, non de suis pecuniis magis, quam pauperum fidelium struit unam tantummodo Basilicam S. Petri?

86. Továbbá: Miért nem építi föl a pápa - akinek vagyona ma felülmúlja a dúsgazdag (ókori) Crassusok kincsét is - Szent Péternek legalább azt az egy bazilikát inkább a maga pénzéből, mint szegény híveiéből?

86. Ugyanígy, a Pápa, akinek gazdagsága elmondhatatlan, miért nem inkább a saját, mint a szegény hívők pénzéből építi egyedül a Szent Péter-bazilikát?

87. Item, quid remittit aut participat Papa iis, qui per contritionem perfectam jus habent plenariae remissionis et participationis?

87. Továbbá: Mit enged el vagy mit nyújt a pápa azoknak, akik a tökéletes töredelem által jogosultak a teljes elengedésre és (kegyelemben) részesítésre?

87. Ugyanígy, mit enged el a Pápa azoknak, vagy miben részesíti azokat, akik a tökéletes bánat révén jogosultak a teljes elengedésre és részesedésre?

88. Item, quid adderetur Ecclesiae boni majoris, si Papa, sicut semel facit, ita centies in die cuilibert fidelium has remissiones et participationes tribueret?

88. Továbbá: Miből lenne nagyobb haszna az egy háznak, mint abból, ha a pápa - amit most csak egyszer tesz meg - naponta százszor osztana elengedést és (kegyelemben) részesítést a hívek bármelyikének?

88 Ugyanígy, mi többletet jelentene az Egyháznak, ha a Pápa naponta százszor megtenné, amit egyszer tesz, amikor valamelyik hívőnek ezeket az elengedéseket és részesedéseket engedélyezi?

89. Ex quo Papa salutem quaerit animarum per venias magis quam pecunias, cur suspendit literas et venias tam olim concessas, cum sint aeque efficaces?

89. Mivel a pápa a lelkek üdvét inkább a búcsúk által keresi, mint a pénz által, miért szünteti meg a már régebben engedélyezett búcsúcédulákat és búcsúkat, mikor azok ugyanolyan hatásosak?

89. Ha a Pápa a búcsúk által nem annyira a pénzt, mint a lelke üdvöségét akarja, miért függeszti fel a korábban adott búcsúkat és engedélyeket, mikor ugyanúgy hatékonynak?

90. Haec scrupulosissima laicorum argumenta, sola potestate compescere, nec reddita ratione diluere, est Ecclesiam et Papam hostibus ridendos exponere et infelices christianos facere.

90. Ha az egyszerű híveknek aggályos érveit puszta hatalommal elnyomjuk és nem értelmes megválaszolással oldjuk fel, azzal az egyházat és a pápát ellenségeik előtt nevetségessé, a keresztyéneket pedig szerencsétlenné tesszük.

90. A laikusoknak e kínos dolgait hatalommal elnyomni és nem értelmes magyarázattal válaszolni rájuk, az Egyházat és a Pápát nevetségessé teszi az ellenség számára és szerencsétlenné teszi a keresztényeket.

91. Si ergo veniae secundum spiritum et mentem Papae praedicarentur, facile illa omnia solverentur, imo non essent.

91. Ha tehát a búcsúkat a pápa lelkületének és gondolatának megfelelően hirdetnék, könnyű volna felelni mindezekre (a kérdésekre), sőt fel sem merülnének.

91. Ha tehát a búcsúkat a Pápa szándéka szerint és szellemében hirdetnék, mindez könnyen megoldódna, sőt, föl sem vetődne.

92. Valeant itaque omnes illi prophetae, qui dicunt populo Christi: Pax, pax et non est pax.

92. Távozzanak tehát azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: „Béke, béke” - de nincs béke! (Ezékiel 13,10.16)

92. Éljenek hát mind azok a próféták, akik mondják Krisztus népének: Béke, béke, és nincs béke.

93. Bene agant omnes illi prophetae, qui dicunt populo Christi: Crux, crux et non est crux.

93. Tegyék jól a dolgukat azok a próféták, akik azt mondják Krisztus népének: „Kereszt, kereszt!” - de nincs kereszt!

93. Jól cselekszenek mind azok a próféták, akik mondják Krisztus népének: Kereszt, kereszt, és nincs kereszt.

94. Exhortandi sunt christiani, ut caput suum Christum per poenas, mortes et infernosque sequi studeant.

94. Buzdítsuk azért a keresztyéneket, hogy fejüket: Krisztust bűnhődésen, halálon és poklon át is követni igyekezzenek,

94. Buzdítani kell a keresztényeket, hogy a büntetéseken, a halálon és az alvilágon keresztül törekedjenek követni fejüket, Krisztust.

95. Ac si magis per multas tribulationes intrare coelum, quam per securitatem pacis, confidant.

95. és abban bízzanak, hogy inkább sok szorongattatáson át, mintsem a béke biztonságán át jutnak be a mennybe (ApCsel 17,22). Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1Kor 3,11)

95. És bízzanak abban, hogy inkább sok megpróbáltatás, mint a béke biztonsága árán lehet bejutni a mennyek országába.