Magyar Katolikus Lexikon > L > Lothár, III.


Lothár, III., Supplinburgi (1075 k.-Beitenwang, 1137. dec. 3/4.): német-római császár. - 1106: szász hg., 1125: római (ném.) kir. Megválasztását a →wormsi konkordátum megváltoztatására törekvő pápaság és a ném. egyh. (Adalbert mainzi érs.) támogatta. A Welfekkel szöv-ben föllépett a Hohenstaufok által 1127: kir-lyá emelt III. (Hohenstauf) Konrád ellen. Helyreállította Dánia és Cseho. hűbéri viszonyát. A pápaságot megosztó skizmatikus harcba a reformokat képviselő II. Ince p. (ur. 1130-43) oldalán avatkozott be, bár az invesztitúra kérdésében szembekerült a p-val. 1132-33: vezette első, 1136-37: második itáliai hadjáratát, II. Ince 1133: Rómában cs-rá koronázta. Megszerezte Toszkánai →Matild örökségét, amit vejének, Welf Henriknek adományozott, de annak trónutódlását nem sikerült elérnie. Ba.J.

Meyers XV:256. - Fuhrmann 1983:111. - Engel-Holtz 1990:139.