Magyar Katolikus Lexikon > L > Liptószentmária


Liptószentmária, Szentmária, v. Liptó vm. (Liptovská Mara, Szl.): plébánia a v. esztergomi, majd szepesi egyhm. középliptói esp. ker-ében. - 1200: már létezett. Tp-át Szűz Mária tit-ra sztelték. Eredetileg egyhajós, hajójában lapos mennyezetű kőépület. Szentélye háromoldalú apszissal záródik, két 15. sz. csillagboltozatos szakasszal. A hajó D-i oldalához későbbi mellékhajó csatlakozik, 17. sz. magas lábazatú, nyolcszögletes pillérekkel. Két ilyen pillér három, szamárhát alakú árkádívet tart. Ablakait átalakították, a szentély külsején támpillérek. D-i hajójához torony csatlakozik. A szentély É-i falán a falból kiugró, gyámkövön nyugvó, egymást metsző szamárhátívekkel koronázott, 2,4 m magas szentségház, a tetején későbbi Madonna-szobor fából. - Lakói 1560 u. ev-ok lettek. 1702: alapították újra. Anyakönyvei 1687-től. Kegyura 1880: a kir. és a besztercebányai kápt. Anyanyelve 1880: szl. Egykori filiái: Bobrovnik, Kisolaszi, Körmös, Nagyolaszi, Párisháza, Szokolc, Tvarozsna, Verbő. Közig-ilag Szielnichez csatolták. **

Némethy 1894:373. - Gerecze II:472. - Schem. Scep. 1911:82. - Radocsay 1955:368. - Divald 1999:419.