Lex Apponyi: az 1907:27. törvénycikk a nem állami elemi iskolák jogviszonyairól s a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól. - Az eredeti tc-et →Apponyi Albert vallás- és közokt-ügyi min. terjesztette az ogy. elé, de nem ez vált a m-ellenes propagandában a leggyakrabban emlegetett példájává a „megbocsáthatatlan” m. bűnnek, hanem a tc. hamisítványai. Ezek közül kiemelkedik az egykori rum. okt-ügyi min-é, Constantin Anghelescué, akinek az 1920-as évek közepén igazolnia kellett a Népszövetség előtt, hogy az erdélyi m. felekezeti isk-kban miért kötelező Ro. földr-át, tört-ét és alkotmánytanát rum-ül tanulni: „Apponyi grófnak 1907-es törvényei szintén arra törekedtek, hogy az állami fizetésrendezés útján tönkretegyék a román oktatást. Abban az esetben, ha a román iskolák elfogadták ezt az állami pénzsegélyt, bármilyen csekély volt is az, kötelesek voltak nemcsak Magyarország történelmét, földrajzát és alkotmánytanát, hanem a számtant is, továbbá az általános földrajzot és történelmet is (azaz a magyar nyelvvel együtt 7 tantárgyat) magyarul tanítani.” - Ezzel szemben a ~ 20.§-ában ez áll: „Nem magyar tanítási nyelvű községi és hitfelekezeti népiskoláknál alkalmazott tanítók alapfizetés- vagy korpótlék-kiegészítésben a 16.§-ban megszabott feltételeken kívül csak a következő további feltételek teljesítése mellett részesülhetnek: 1. Ha az illető iskolákban a magyar nyelv, a számolás, a hazai földrajz és történelem, továbbá a polgári jogok és kötelességek tanítása községi iskolákban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által megállapított tanterv szerint és óraszámban, kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával, hitfelekezeti iskolákban pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter által is jóváhagyott, vagy amennyiben az iskolafönntartó részéről fölterjesztett tanterv jóváhagyható nem volna, általa megállapított tanterv szerint és óraszámban kizárólag az általa is engedélyezett tankönyvek és tanítási segédeszközök használatával történik. - 2. Ha az illető iskolákban kizárólag a vallás- és közoktatásügyi miniszter által is helybenhagyott hazafias tartalmú olvasókönyvek és tanszerek használtatnak.” - Ennyi a törv-nek az a része, amelyre Anghelescu hivatkozik; a tantervet fölcserélte a tanítási nyelvvel: ahol a szövegben az áll, hogy tanterv szerint, ő következetesen és céltudatosan azt olvasta, hogy magyarul. - A m. nyelvű okt. kötelezővé tételének állítását cáfolja az idegen ajkúak m. nyelvismeretének alábbi statisztikája (lásd a táblázatot). Anghelescu hamisítványára utoljára 1992: hivatkoztak, éppen a legújabb rum. oktatásügyi min., amikor azt igyekezett indokolni, miért nem tanulhatják az erdélyi m. isk-k mai tanulói a tört-et és földr-ot anyanyelvükön. Ko.I.

B. Szle 1909. (Návay Lajos: Az A. féle isk. törv-ek) - M. stat. évkv. 1915:15. (11.) - Mikó Imre: Nemzetiségi jog és nemzetiségi pol. Kolozsvár, 1944:427. - Századok 1968:3-4. sz. (Dolmányos István: A „~”. Az 1907. évi isk. törv-ek.)