Magyar Katolikus Lexikon > L > Lettország


Lettország, Latvija, Latvijas Republika: köztársaság Kelet-Európában, a Baltikum keleti részén. - Határai: Balti-tenger, Észto., Oroszo., Fehéroroszo., Litvánia. Ter-e 64.589 km², főv-a Riga. Hivatalos nyelve a lett. 1997: 2.465.000 lakos (44% ev., 20% kat., 33% orosz ort.). - Ter-én a finnugor livónok, majd indo-eu. balti törzsek telepedtek meg, az államszervezés a Kr. u. 10-12. sz: kezdődött. Miután II. András m. kir. 1225: a Barcaságból kiűzte a →Német Lovagrendet, a lovagok kelet felé húzódtak, és sorban meghódították ~ tart-ait (Livland/Vidzeme, Semgallen/Zemgale, Kurland/Kurzeme, Öszel, Esztland). ~ városai a lovagrend váraiból fejlődtek. Riga, Cesis, Ventspils és Kuldiga jelentős kereskedőtelepek lettek, s a 15. sz: csatlakoztak a Hanza-városok szövetségéhez. - 1561: ~ or., 1621: svéd fennhatóság alá került, lakói többsége ev. lett. 1710: Kurland (or. kormányzóság), 1795: Oro. része, de gazd., kulturális, társad. és helyi pol. életét ném-ek irányították. 1865-1904: az oroszok betiltották a lat. írás használatát. A 19. sz: kibontakozó nemz. mozgalom a brutálisan elfojtott 1905-ös fölkelések idejére nemz. egységgé érett. - Gazd-a a századfordulón rendkívül gyorsan fejlődött, 1913: Riga kikötője nagyobb forgalmat bonyolított le, mint Szentpétervár. 1918. III. 3: a breszt-litovszki béke No-nak ítélte ~ot, mely XI. 18: kikiáltotta függetlenségét. Ter-e magában foglalta Livland D-i részét, Kurlandot és Vityebszket. Az or-ok azonnal megtámadták, ezért 1919. V. 22: a ném-ek megszállták, s új kormányt segítettek hatalomra. 1920. VIII. 2: Oroszo. elismerte ~ függetlenségét (tart-ai: Livland/Vidzeme [főv-a Riga], Kurland/Kurzeme [főv-a Libau/Liepaja], Semgallen/Zemgale [főv-a Mitau/Jelgava], Lettgallen/Latgola [főv-a Dünaburg/Daugavpils]). 1934-től Karlis Ulmanis nemz. elkötelezettségű, totalitárius rezsimje külpol-jában semlegességre törekedett, de az 1939: kötött Hitler-Sztalin paktum alapján 1940. VI. 17: a Vörös Hadsereg bevonult ~ba, s a SZU-hoz csatolták. 1941: a ném-ek szállták meg, 1944-45: a szovjetek visszafoglalták, szovjet szoc. közt. lett. 1945-49: több mint 100 ezer lettet hurcoltak Szibériába, helyükre oroszokat telepítettek, nagy egyházüldözés kezdődött. Az ún. „zöld ellenállás” 1957-ig tartott Kurland erdőségeiben. 1959: Hruscsov újra sokakat deportált, miközben fokozódott az oroszok betelepítése (a lett lakosság aránya 1940: 75%, az 50-es évek végére 52%). ~ 1991. VIII: független közt. - Kereszténysége. Első ap-a, Meinhard OSA 1185: Üxküllben/Ikškile tp-ot épített, s kápt-t alapított. 1201: Albert pp. megalapította Riga városát, 1202: ide telepítette az üxkülli kápt-t. Megalapította a kardtestvérek rendjét, mely 1237: egyesült a Ném. Lovagrenddel. Riga 1255: érsség lett, suffr-ai Dorpat, Kurland, Öszel, Reval. A 16. sz-ig a pp-ök egyben földesurak is voltak. Az utolsó rigai érs. 1539-61: Wilhelm Hohenzollern volt. - A protestantizmus fölszámolta a lovagrendi áll-ot, elpusztította a ppségeket; az első prédikátorok Karlstadt szellemében Rigában nagy kolostor- és képrombolást végeztek. 1561: Livland lengy. fennhatóság alá került, s →Báthori István lengy. kir. (ur. 1575-86) alatt kat. megújulás kezdődött. - A svéd uralom idején Livland teljesen prot. lett. Az utolsó lovagrendi nagymester, Gotthard Kettler (ur. 1561-87) uralma alatt Kurland hgség lett; Lettgallen kat. maradt. - A rigai ppséget 1918: állították helyre. 1922. V. 30: ~ konkordátumot kötött a Szentszékkel, Riga 1923: érsség lett, szegyh-a a Szt Jakab-tp. Az Aglonában 1920: alapított szem-ot 1924: Rigába helyezték át, 1928: egy. lett, 1937: az állami egy. része, 1941: magánegy. Aglonában kat. középisk-t is nyitottak 1921: fiúknak, 1928: lányoknak. - Érsségei és ppségei 2000: Riga, Jelgava, Liepaja, Rezekne-Aglona. **

LThK 1930. V:527; 1993. VI:856. - Földünk 2000:252.