Magyar Katolikus Lexikon > L > Landerer család


Landerer család: német eredetű magyar nyomdászcsalád. -1724: L. János alapította (→Hess András után) a második budai nyomdát. 1727: Nottenstein György, 1739: özvegye, Nottenstein Veronika, 1750: L. Lipót Ferenc, 1764: annak örökösei, majd L. Katalin vezette (1783-ig a Royer-féle nyomdát is bérelte). Unokaöccsére, L. Mihályra bízta, aki a Martinovich-féle Káté titkos nyomtatása miatt 10 évig raboskodott, s 1804: nyomorékként szabadult. 1802: Katalin leánya, L. Anna, 1833: Gyurián ügyvivő és annak egyik rokona, Bagó Márton vette át a nyomdát, utóbbi 1847: megvásárolta. - L. János Mihály (1725-95) megvette és magas színvonalra emelte Royer Ferenc Antal pozsonyi nyomdáját, s megalapította a Pressburger Zeitungot. 1774-től vezette a volt →kassai jezsuita nyomdát és megvette Budán a Royer-féle nyomdát is. Ótúron papírmalma, Pozsonyban, Pesten, Kassán kv-kereskedése volt (II. József Füskúti előnévvel nemessé tette.) Fia, Mihály (†1809) a kassai nyomdát és kv-kereskedést eladta L. Ferencnek (1821: Werfer Károly vette meg). Mihály fia, Lajos (1800-54) kiskorúsága idején a Blöszl József vezette vállalkozások hanyatlani kezdtek. Lajos 1820: kilépett a katonaságtól, s 1824-től újra a kor színvonalára emelte üzleteit. Az 1838-i árvíz során tanúsított magatartásáért Pest díszpolgára lett. 1840: társult hozzá a Wiegand-féle pesti kv-kereskedés tulajdonosa, Heckenast Gusztáv, s 1841-től kiadták a Pesti Hírlapot, 1848. III. 15: az első szabadsajtói nyomtatványt és Petőfi Sándor Nemzeti dalát. Ők nyomtatták a Kossuth-bankókat is. 1848: a pozsonyi nyomdát eladták Schreiber Józsefnek. L. Lajos halálakor (1854. II. 1.) Heckenast egyedül folytatta az üzletet, melyből 1873: alakult a Franklin Társulat. M.F.

Pallas XI:228.