Magyar Katolikus Lexikon > L > Lamentabili sane exitu


Lamentabili sane exitu, 1907. júl. 3.: a →Szent Officium rendelete a →modernizmus tévedései ellen. X. Pius pápa VII. 4: megerősítette. - A ~ visszautasítja egyes szerzők tévedéseit v. kilengéseit, akik a szentírástud-ban és a vallásfil-ban megkísérelték a kat. tanítást az újabb módszerekkel és kritikai nézőpontokból újraértelmezni, de az alapvető hitigazságokat válságba sodorták. A modernista megjelölés a ~ban még nem, de X. Pius 1907. IX. 8: kibocsátott →Pascendi enc-jában már elhangzott. A ~ e körlevél előkészítésének tekinthető. - A ~ 65 tételt sorol fel: egyetlen modernista nevét sem említi, de szakemberek megállapították, hogy a modernista válság főszereplőitől (A. →Loisy, E. Le Roy, A. Houtin) több szöveget átvett. Témái: a szentírás-magyarázat függetlenítése az egyh. Tanítóhivataltól (1-8. p.), a Szentírás sugalmazottsága és tévedésmentessége (9-19. p.), a kinyilatkoztatás és a dogma fogalma (20-26. p.), Krisztus (27-38. p.), a szentségek (39-51. p.), az Egyh. alkotmánya (52-65. p.). - Szövege latinul: AAS 40 (1907):470; m-ul: ETM 1997:3401. Sz.F.

Napfogyatkozás. Róma, 1991:185. (Szabó F.: „A modernista válság tegnap és ma”) - Poulat, Emile: Histoire, dogme et critique dans la crise moderniste. Paris, 1996. - Colin, Pierre: Laudace et le soupçon. La crise du modernisme dans le catholicisme français. 1893-1914. Uo., 1997.