Lajos, IX., Szt (Poissy v. La Neuville-en-Hez, Fro., 1219. ápr. 25.-Tunisz, 1270. aug. 25.): francia király. - VIII. Lajos kir. (ur. 1223-26) és Kasztíliai (Szt) Blanka fia. 1226. XI. 29: megkoronázták, de 1236-ig anyja uralkodott. 1234. V. 27: feleségül vette az akkor 13 éves Provence-i Margitot. 1244: ~ egy betegségében fogadalmat tett, hogy felgyógyulása esetén keresztes háborút szervez a Szentföld visszaszerzésére. A hadjáratban felesége is részt vett, Fro-ot újra Blanka anyakirnő kormányozta. 1249. VI: ~ megostromolta és elfoglalta Damiette erődítményét, ezzel megnyílt a Szentföld felé vezető út. Mansourah előtt fogságba esett, vérhast kapott, fel kellett adnia Damiette-et, csak váltságdíj fejében bocsátották szabadon. Katonái nagy része cserbenhagyta. Ennek ellenére ~ 3 é. a Szentföldön maradt, s megerősítette a ker-ek kezében lévő birtokokat és erődöket. - 1252. XII. 1: meghalt anyja, Blanka kirnő Maubuisson általa alapított ciszt. kolostorában. ~ 1254. IX. 7: vonult be Párizsba. - Gyermekkorától komoly lelki életet élt, s ez a Szentföldről visszatérve még inkább elmélyült. A szentmisét és zsolozsmát naponta imádkozta, lemondott a vadászatról, egyszerűen öltözködött, ostorozta magát, vezeklőövet viselt. Példás családi életet élt, 11 gyermekéből 9 nőtt fel. Életrajzírói kiemelik türelmét és alázatosságát. Saját kezével szolgálta a szegényeket, leprásokat is gondozott. - A kormányzásban korlátozta a tartományurak hatalmát, megszüntette önkényes bíráskodásukat. Betiltotta a párbajt, s a vazallusok közti magánháborúk korlátozására bevezette az évenkénti negyvennapos fegyverszünetet („a király negyven napja”). Vincennes-ben, ahol gyakran tartózkodott, személyesen szolgáltatott igazságot, kemény, olykor (mai mértékkel mérve) kegyetlen büntetéseket rótt ki. - Figyelemmel követte Aquinói Szt Tamás és Beauvais-i Vince munkásságát, támogatta Robert de →Sorbont az egyetemalapításban. A Szentföldről hozott ereklyék (főként a →töviskorona) méltó elhelyezésére építtette a Sainte Chapelle-t Párizsban. Karitatív intézményeket alapított (a Quinze-Vingts kórházban 300 vakot gondoztak). - Erkölcsi feddhetetlensége leginkább külpol-jában mutatkozott meg. Nagyapja, II. Fülöp-Ágost (ur. 1180-1223) hódítását jogtalannak nyilvánította, s 1269: ter-eket adott vissza III. Henrik ang. kir-nak, aki erre lemondott minden egyéb fro-i jogáról. Több uralkodó is békebírónak kérte föl viszályaik rendezésében. Testvérétől, Anjou Károlytól eltűrte Nápoly meghódítását, jóllehet a pápa, IV. Orbán (ur. 1261-64) ezt ~nak adományozta. - Miután 1261: Bibarsz egyiptomi szultán elfoglalta Palesztina nagy részét, ~ ismét keresztes hadjáratot szervezett. 60 ezer fős seregével Tunisznál akarta bevárni Anjou Károlyt, de a táborban kolera tört ki, s ~ is áldozata lett. Kérésére hamuba fektetve halt meg. - 1297. VIII. 11: sztté avatták. - Ikgr. Önálló és ciklikus ábrázolásai a 13-18. sz: főként Fro-ban terjedtek el. Attrib-a a Sainte Chapelle modellje, a töviskorona, szegek. - Az aranyművesek, borbélyok, cukrászok, desztillátorok, divatkereskedők, ékszerészek, épületmunkások, fegyvergyárosok, fegyverkovácsok, fodrászok, frissítőárusok, gipszöntők, gombkötők, hajómunkások, kalmárok, kárpitosok, kefekötők, kőfaragók, ötvösök, paszomántosok, selyemgyárosok, szabók, tüzijátékárusok, vaskereskedők védősztje, pestis ellen kérik oltalmát. Ü: aug. 25. **

BS VIII:320.- Sachs 1980:245. - SzÉ 1984:574.